Újabb izgalmas információk látottak napvilágot az amerikai béketerv kialakulásának hátteréről.

Október végén Miamiban a Trump-adminisztráció két képviselője találkozott Kirill Dmitrijevvel, aki a szankciók célkeresztjébe került. Az egyeztetés során megszületett egy 28 pontos javaslat az ukrajnai békére, amely jelentős vitákat és aggodalmakat gerjesztett Washingtonban és Európa-szerte.

Amerikai tisztviselők és törvényhozók egyre nagyobb aggodalommal szemlélik a múlt hónapban lezajlott egyeztetést, amely során a Trump-adminisztráció képviselői Kirill Dmitrijev orosz megbízottal – akit amerikai szankciók sújtanak – közösen dolgoztak ki egy javaslatot az ukrajnai konfliktus megoldására, állítják több, az ügy hátterét ismerő források.

A találkozót október végén tartották Miamiban.

A rendezvényen jelen volt Steve Witkoff, a különmegbízott, továbbá Jared Kushner, Donald Trump veje, és Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) igazgatója.

Dmitrijev, aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, az idén többször is tárgyalt Witkoffal a háború kapcsán. Egy magas rangú amerikai tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy az adminisztráció külön engedélyt adott a beutazására. Dmitrijev és az általa vezetett alap 2022 óta szerepel Washington feketelistáján, miután Oroszország megkezdte teljes körű invázióját; a rájuk vonatkozó szankciók gyakorlatilag megakadályozzák, hogy amerikai állampolgárok és cégek üzletet kössenek velük.

Két forrás szerint ez a megbeszélés egy 28 pontos béketervet eredményezett. A dokumentumot a héten az Axios hozta nyilvánosságra, ami több ponton felkészületlenül érte az adminisztrációt, és zavart keltett washingtoni és európai nagykövetségeken. A tervet az ukrán fél és szövetségesei is bírálták, mert szerintük erősen az orosz érdekek felé lejt.

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken kijelentette, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni Ukrajna érdekeivel.

A dokumentum jelentős engedményeket kér Ukrajnától, és ellentmondani látszik annak a keményebb vonalnak, amelyet a Trump-kormány mostanában Moszkvával szemben képvisel, beleértve az energiaszektorra kivetett szankciókat. Nem világos, hogy Dmitrijev orosz igényekkel érkezett-e Miamiba, és ezek bekerültek-e a tervezetbe.

Két eltérő forrás megerősítette, hogy Rusztem Umerov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára a hét elején Miamiban járt, ahol Witkoffal tárgyalták a tervezett ügyet. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint Witkoff ekkor osztotta meg Umerovval a javaslat részleteit.

Az Egyesült Államok szerdán a török kormány közvetítésével juttatta el az információt Ukrajnának, majd csütörtökön közvetlenül is bemutatta azt Kijevben.

Umerov a saját pozícióját technikai jellegűnek minősítette, és határozottan cáfolta, hogy lényeges megbeszéléseket folytatott volna az amerikai illetékesekkel. Dmitrijev és az ukrán nagykövetség Washingtonban nem adott választ a felmerült megkeresésekre.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte: bármely béketervnek biztonsági garanciákat és elrettentést kell nyújtania Ukrajnának, Európának és Oroszországnak egyaránt, és gazdasági ösztönzőket kell tartalmaznia mind Ukrajna, mind Oroszország számára. Azt mondta, a terv a helyzet realitásait tükrözi, és a mindenki nyer megoldást keresi. Trump pénteken jelezte, arra számít, hogy Zelenszkij Hálaadásig aláírja a dokumentumot. A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Ukrajnát: csökkentheti a katonai támogatást, ha nem kerül sor az aláírásra.

Több magas rangú külügyi és Nemzetbiztonsági Tanács-beli tisztviselő nem lett tájékoztatva a közelgő tervről, értesültünk forrásokból. Keith Kellogg, az Ukrajnáért felelős különmegbízott, aki az ukrán féllel együttműködve dolgozott a háborús helyzet megoldásán, szintén kimaradt a Witkoff és Dmitrijev vezette tárgyalásokból, és januárban távozni készül. Egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondta, hogy Marco Rubio külügyminiszter már részesült az információkban a 28 pontos terv kapcsán, de az időpont, amikor ezt megtudta, nem tisztázott. Tommy Pigott, a külügyminisztérium első számú helyettes szóvivője nyilatkozatában azt hangsúlyozta:

Rubio a kezdetektől szorosan részt vett a béketerv kidolgozásának teljes folyamatában, és mindkét féllel többször egyeztetett a tartós béke érdekében.

Ezt a jellemzést amerikai tisztviselők és más, a Reutersnek nyilatkozó források vitatták. Egy másik amerikai tisztviselő így nyilatkozott: "Nem volt semmiféle koordináció, a külügyminisztériumban senki nem volt tudatában ennek, még Rubio sem." Hozzátette, hogy a terv olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a külügyminiszter már korábban elvetett.

Az ügy az adminisztráción belül és a Capitoliumon is aggodalmat keltett, hogy Witkoff és Kushner megkerülte a hivatalos egyeztetési folyamatot, és a Dmitrijevvel folytatott tárgyalások olyan tervhez vezettek, amely az orosz érdekeket részesíti előnyben. A csomag visszaköszönő orosz követeléseket tartalmaz: Ukrajna mondjon le az ország keleti részén még ellenőrzése alatt álló egyes területekről, ismerje el a Krím Oroszországhoz tartozását, és vállalja, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz. Roger Wicker, Mississippi állam republikánus szenátora, a szenátus fegyveres erők bizottságának elnöke így nyilatkozott: "Ennek az úgynevezett 'béketervnek' komoly problémái vannak, és erősen kétlem, hogy békéhez vezet. Ukrajnát nem szabad arra kényszeríteni, hogy feladja területeit a világ egyik legkirívóbb háborús bűnösével, Vlagyimir Putyinnal szemben."

A Dmitrijevvel folytatott tárgyalások aggasztó hullámokat vertek az amerikai hírszerző közösségen belül is – nyilatkozta egy, a helyzetet jól ismerő amerikai tisztviselő.

Dmitrijev, az RDIF vezetőjeként, a szankciók ellenére is sikeresen alakított ki kapcsolatokat nyugati kormányokkal és vállalatokkal.

A CIA nem adott hivatalos választ a hírszerzéssel kapcsolatos felmerülő aggodalmakra.

A Reuters hírei alapján...