Figyelmeztet az orosz szakértő: Putyin olyan súlyos tévedést követhet el, amely akár világháborúhoz is elvezethet.

Oroszország új taktikához nyúlt Európában: Putyin a Trumppal tartott alaszkai találkozó óta nem elég, hogy fokozta az Ukrajna elleni támadásokat, az elmúlt hetekben NATO-tagországokat is célba vett legelső alkalommal. De ez könnyedén végzetes hibába hajszolhatja a Kremlt - írja a Moscow Times hasábjain megjelent véleménycikkében Alekszander Baunov, a berlini székhelyű Carnegie Oroszország Eurázsia-központjának vezető munkatársa.

Ahhoz, hogy az ukránok leállítsák a harci tevékenységeiket, Moszkvának először ki kell iktatnia Európát a játszmából.

Egy Oroszország-kutató megállapítja: "Oroszország értékelése szerint Trump nem éppen rajong az európai országok iránt. Meggyőződése, hogy az ő hozzáállásához hasonló nézeteket valló politikai szereplők nem tudnak hatalomra jutni Európában. Továbbá, a NATO-t csupán potyautasként, míg az EU-t komoly versenytársként kezeli" - fogalmaz Baunov.

Oroszország stratégiája jelentős átalakuláson ment keresztül az alaszkai Trump-Putyin találkozót követően. A csúcstalálkozó nyomán új irányvonalak és prioritások kerültek előtérbe, amelyek alapjaiban formálják a két ország viszonyát és a globális politikai tájat.

ahelyett, hogy Ukrajnát győzné le, és rajta keresztül a kollektív Nyugatot, most közvetlenül Európát és a NATO-t próbálja hibrid katonai és propaganda vereséggel sújtani, ezen keresztül kerekedne felül Ukrajnán is.

Az európai drónincidensekkel Oroszország átlépett egy Rubicont, de úgy, hogy megőrizte a kifogások lehetőségét, a tényeket cáfolatokkal és alternatív elméletekkel mosva össze - vélekedik Baunov.

A szakértő állítása szerint

Az orosz vezetés körében egyre inkább elterjedt az a meggyőződés, miszerint a NATO 5. cikkelye, amely a kollektív védelmet hivatott biztosítani, csupán egyfajta szimbolikus szerepet tölt be, és valójában nem nyújt valódi garanciát a tagállamok biztonságára.

A Kreml ezen elképzelése szerint a NATO-tagok különböző kategóriákba sorolhatók, és az Egyesült Államok, valamint Nyugat-Európa valószínűleg nem lenne hajlandó feláldozni saját katonáikat és állampolgáraikat a "másodvonalbeli" szövetségesek érdekében.

Baunov véleménye szerint a hibrid támadásokkal kapcsolatban egy lényeges problémát figyelhetünk meg: ezek a támadások hibrid hatásokat is magukban hordoznak. A NATO-tagállamok ellen irányuló katonai agresszió vörös vonalát fokozatosan és óvatosan lépik át, ami megnehezíti, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el. Ez a helyzet lehetőséget biztosít az EU és a NATO számára, hogy vegyes reakciókat alkalmazzanak: az incidenseket ürügyként használhatják fel a mozgósításra, anélkül, hogy közvetlenül a 5. cikkely szerinti támadásokként kellene azokat kezelniük.

Baunov ezért gondolja, hogy akárcsak az Ukrajna elleni invázió előtt, Putyin most is "az arcát próbálja menteni", és egyre közelebb kényszerül ténferegni egy NATO elleni potenciális háborúhoz, hogy meggyőzőbbnek mutatkozzon.

Lehetséges, hogy Putyin, a NATO kihívásával és Európa Ukrajnától való eltávolításával, valami olyan eseményt generál, amely párhuzamba állítható Ferenc Ferdinánd meggyilkolásával. Ki tudja, hogy egy eltévedt drón merre tévedhet, és milyen következményekkel járhat ez?

- teszi fel a kérdést Carnegie Oroszország Eurázsia-központjának vezető munkatársa, utalva az I. világháborút kirobbantó 1914-es merényletre a Habsburg-dinasztia trónörököse ellen. Baunov leszögezi:

Nincsenek biztosítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország ne ismételje meg a 2022-ben elkövetett tévedését.

A Kreml kezdetben úgy vélekedett, hogy Ukrajna "gyenge és tehetetlen", ám most már azt feltételezik, hogy "a NATO gyenge, megosztott és bizonytalan".

Moszkva szó szerint visszhangozza saját propagandáját, ahogyan azt Ukrajna átfogó inváziójának küszöbén is tette.

Baunov végül a saját gondolatait összegzi és lezárja.