A diploma valóban fontos tényező az óvónői pályán, de nem csupán ez határozza meg a szakember értékét. Az óvónők munkája sokkal inkább a szenvedélyükben, elkötelezettségükben és kreativitásukban rejlik. A tudás mellett a gyermekek iránti szeretet és a ját
 
Szlovákia egyike azon három európai országnak, ahol még elegendő a középiskolai végzettség az óvónők számára. Rajtunk kívül már csak Csehországban és Romániában van ez így. Nos, ezen a helyzeten kíván változtatni az oktatási minisztérium azzal, hogy előírja számukra a bakalár képzést (hároméves egyetemi képzés). Szlovákia erre el is kötelezte magát a Helyreállítási Tervben.
Az oktatási tárca, hogy ne kényszerítse iskolapadokba az összes óvónőt, azt a salamoni döntést hozta, bakalár államvizsgát csak azoknak kell tenniük, akiknek az osztályában iskolába készülő gyermekek (öt évesnél idősebbek) vannak. Ez egy kisebb óvodában, ahol vegyes csoport működik, ez kivitelezhetetlen.
Az intézkedést, amely az óvónők megkülönböztetésére irányul, sokan kritikával illetik. Fontos, hogy az óvónők minél magasabb szintű képesítést nyerjenek, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az idősebb kollégák értékes tapasztalatokkal bírnak. Rájuk óriási szükség van az óvodákban, hiszen a fiatalabb generációk között sajnos nem ritka a pályaelhagyás.
Kerekes Beáta, az SZMPSZ keretein belül működő Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, megosztja velünk gondolatait.
Aki óvónőképzőt végez, és különösen ha sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, az olyan alapokat szerez, amelyek elengedhetetlenek a gyermekekkel való foglalkozáshoz. Egyre több fiatal dönt úgy, hogy a középiskola befejezése után belevág a hároméves óvónői képzésbe, és sokan közülük a komáromi Selye János Egyetemet választják. Azonban mint azt tapasztaljuk, a mai oktatási rendszerben jelentősen csökkent a gyakorlati képzés mértéke, összehasonlítva azzal az időszakkal, amikor a korábbi generációk iskolába jártak. Akkoriban a hallgatók rendszeresen látogatták az óvodákat, ahol nemcsak a gyakorlatban tanulhattak, hanem egymás között is fejleszthették készségeiket. Most, a kevesebb gyakorlati lehetőség miatt, a kezdő óvónők sokszor elveszettnek érzik magukat, amikor először érkeznek az óvodába, így egy kis plusz gyakorlati tapasztalat valóban hasznos lenne számukra.
- fűzi hozzá. Kifejezi azt a reményét, hogy a legutóbb életbe lépett törvénymódosítás kedvező hatással lesz a pedagógusok karrierjére, hiszen a jövőben gyorsabban érhetik el a magasabb bérezést, így nem kell hosszú éveket várniuk a megérdemelt anyagi elismerésre.
Kerekes Beáta kérdésünkre elmondja, óvónőink jól el tudnak helyezkedni és a 4, illetve 3 éves kortól kötelező óvodalátogatás biztosítása miatt óvodabővítésekre is sor kerül, tehát munkájuk a jövőben is lesz. Habár ez elsősorban a városi óvodákat fogja érinteni, a kistelepüléseken, a csökkenő gyermeklétszám miatt, nemigen küszködnek helyhiánnyal.
"A falusi óvodák fennmaradása nem csupán a szülők és gyermekeik életében játszik kulcsszerepet, hanem a közösség egészére nézve is elengedhetetlen. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb település elkötelezetten védi óvodáját, és mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a jövő generációk számára a helyi nevelés lehetőségét."



