Brüsszel kritikusan értékeli Szerbia helyzetét – az Európai Bizottság kijelentette, hogy lejárt a hintapolitika korszaka. | Vajdaság MA
Az Európai Parlament múlt heti, rendkívül kritikus határozata után Szerbia újabb súlyos figyelmeztetésre számíthat Brüsszelből. Az Európai Bizottság november 4-én hozza nyilvánosságra az idei bővítési jelentést, amely - a kiszivárgott információk szerint - a legnegatívabb értékelést tartalmazza Szerbia uniós csatlakozási folyamatának kezdete óta.
A dokumentum középpontjában a demokrácia, az alapvető jogok és a médiaszabadság terén tapasztalt visszafejlődés áll. Habár az uniós intézmények elismerik, hogy néhány részleges előrelépés történt - mint például a Médiaszolgáltatási Tanács új összetételének létrehozása, a sajtótörvények elfogadása és a választói névjegyzék felülvizsgálatának elindítása -, Brüsszel álláspontja szerint valós eredményekről csak akkor lehet beszélni, ha a reformok teljes mértékben megvalósulnak.
Szerbiát komoly kritika éri az EU külpolitikájával való gyenge összehangolása miatt, különösen az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazásában. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Belgrád "trükkjei" – vagyis az ukrajnai agresszióval nem összefüggő döntések elfogadása a statisztikai megfelelőség javítása érdekében – már nem elfogadhatóak. A források hangsúlyozzák: "A két szék közötti ülés többé nem lehetséges", és Szerbiának világosan el kell döntenie, hogy az Európai Unió vagy Moszkva a stratégiai partnere.
A jelentésben először tapasztalható, hogy az Európai Bizottság nem ajánlja a 3-as klaszter (versenyképesség és növekedés) megnyitását. Korábban Szerbiát technikailag felkészült állapotúnak ítélték, azonban a döntés hátterében az áll, hogy a szerb kormány csak a reformjainak egy kis részét valósította meg.
A brüsszeli értékelés hangneme - az N1 uniós tudósítóinak információi szerint - idén jóval élesebb lesz, mint az előző években, ami újabb politikai nyomást jelent Belgrád számára az európai integráció irányában.
