A VIII. kerület elveszítette a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban lévő ügyét, az ítélet értelmében pedig számos jelentős következménnyel kell szembenéznie.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elutasította a Pikó András által irányított VIII. Kerületi Önkormányzat és társai által benyújtott keresetet, amely a Magyar Rádió régi épületeinek bontási engedélyét támadta meg.

A bíróság döntése alapján a Pázmány-kampusz építésére vonatkozó engedély teljes mértékben összhangban áll a vonatkozó jogszabályi követelményekkel, így az ítélet jogerőre emelkedett és megerősítette az engedély érvényességét.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontása miatt 2024 májusában indult peres eljárás a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély jogszerűsége kapcsán. Az önkormányzat mellé másodrendű felperesként bekapcsolódott a perbe a szomszédos Szentkirályi u. 29-31. szám alatti társasház, és egy környékbeli lakos is.

A Fővárosi törvényszék közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát - a keresetben foglaltakkal ellentétben - nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik.

További igazságügyi szakértői véleményre a vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem áll fenn szükséglet.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság azt emelte ki:

A környezetvédelmi hatóságnak fel kellett volna ismernie, hogy a vizsgált tevékenység jelentős környezeti hatásokkal jár, amelyek előzetes vizsgálatot igényelnek. Azonban a hatóság nem tett intézkedéseket e tekintetben, ami nem tartozik a jelen per keretei közé. Ez a helyzet önálló ügyként, a környezetvédelmi hatóság ellen indított mulasztási per alapjául szolgálhatott volna. A jelen esetben azonban az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról van szó, ahol az alperes ezen a területen járt el. Így a környezetvédelmi jogszabályok hatálya nem érvényesülhetett közvetlenül, csupán abban a mértékben, ahogyan az építésügyi jogszabályok hivatkoznak rájuk.

A közlemény szerint az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához