Még mindig sokan vágynak kedvezőbb élelmiszerárakra: elérkezett az első lépés!

Az idei év kezdetén a magyar mezőgazdaság pozitívabb perspektívákkal néz szembe, mint egy évvel ezelőtt. Ennek alapvető oka, hogy megkezdődött a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének keretében tervezett, összesen körülbelül 3000 milliárd forint értékű beruházások előkészítése. Ebből a soha nem tapasztalt mértékű támogatási keretből származó források kulcsfontosságúak a versenyképesség növeléséhez, amely végső soron a fogyasztói árak stabilizálásához is hozzájárul. Az árakat tekintve a tejtermékek drágulása, a zöldségek árcsökkenése és a búzaárak stabilitása figyelhető meg a piacon. A magyar agrárium jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy a jelenleg túlsúlyos gabonaexport helyett az állattenyésztés és az élelmiszeripar irányába forduljon.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a rövid távú előrejelzések során elengedhetetlen, hogy felkészüljünk a terménypiacokon és az egyéb élelmiszerláncokban bekövetkező hirtelen változásokra. A mezőgazdasági termékek árai szempontjából kulcsszerepet játszik a nemzetközi helyzet alakulása, beleértve a kínai kereslet dinamikáját, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és vámpolitikájának hatásait, valamint az energiaárak ingadozását. Különös figyelmet kell fordítani a költségek tervezésére is, mivel ezek jelentős hatással lehetnek a piaci folyamatokra.

Az árak volatilitása az infláción keresztül befolyással van a kamatpolitikára, és óvatosságra sarkallja a piacokat, ami a finanszírozásra is kihathat. Mindezek fényében rövid távon nem valószínűsíthető a kamatkörnyezet további számottevő javulása.

A magyar mezőgazdaság szempontjából elengedhetetlen a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozása, amely most egy impozáns, 3000 milliárd forintos támogatási program keretében nyújt segítséget az ágazat fejlődéséhez.

Még inkább felértékelődik tehát a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében új elemként elérhető kamat- és kezességidíj-támogatás, amely jelentős segítség lehet az ágazat verseny- és ellenállóképességét növelő beruházások megvalósításában

Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy a bankok által kínált sokrétű szolgáltatások egyre fontosabb szerepet töltenek be, különös figyelmet fordítva az agrárvállalkozások gyors és hatékony, egyablakos kiszolgálására. Ezt széles spektrumú pénzügyi termékekkel, átfogó tervezéssel és szakszerű tanácsadással támogatják. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőbeli projektek megvalósításához várhatóan körülbelül 700-800 milliárd forintnyi beruházási hitelre, valamint 400-500 milliárd forintnyi támogatás-előfinanszírozásra lesz szükség az elkövetkező évek során.

A pályázati döntések első eredményei már napvilágot láttak, különösen a kis élelmiszeripari és állattenyésztési projektek területén. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az agrárhitelezés az elmúlt két évben stagnáló tendenciát mutatott, így a mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelek összértéke 2024 végére gyakorlatilag nem változott.

A kamattámogatott programok, például a Széchenyi Kártya és az Eximbank hitelei, egyre fontosabb szerepet töltenek be a beruházások megtérülésének elősegítésében. A csökkenő uniós támogatások és a nemzetközi gazdasági instabilitás kihívások elé állítják a gazdálkodókat, ezért a hatékonyság fokozása és az innovációba való befektetés lehet a legfőbb lehetőség a fejlődésre.

- emelte ki az ügyvezető.

A támogatások által véghezvitt beruházásoknak köszönhetően a munkaerőhiány is kezelhető. A magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a precíziós gazdálkodási és automatizált technológiák, amelyek a munkaerőhiány enyhítésére is megoldást jelenthetnek. Az agrárfinanszírozási programok egyik fő célja a modernizáció, amely fejlettebb gépekkel és innovatív megoldásokkal segíti a kézi munkaerő kiváltását. A nemzetközi munkaerőpiaci változások és az emelkedő költségek miatt a hatékonyság növelése kulcsfontosságúvá vált, így a beruházások és uniós támogatások elengedhetetlenek a szektor versenyképességének megőrzéséhez.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2025 elején 33,7 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel továbbra is az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pont közelében van. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 harmadik negyedévének végén mért 34 pont volt. A negyedéves összevetésben mutatkozó enyhe csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az állattartók egy részénél az év utolsó része kedvezőtlenebbül alakult. A mostani szint viszont az előző év azonos időszakát 0,6 ponttal felülmúlja, "tehát minden bizonytalanság ellenére a tavalyinál érezhetően kedvezőbb kilátásokkal várja a piac az idei évet" - mutatott rá Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.

2024 végére a tej-, tojás- és napraforgó-termékpályák a legkedvezőbb helyzetértékelést nyújtották, ami elsősorban a termelői árak pozitív alakulásának volt köszönhető. A tej és tejtermékek, valamint a tojás ára már a boltok polcain is egyre inkább megugrott, ami kihívások elé állította a kereskedőket. Azonban az év végi ünnepi időszak segített tompítani a kereslet csökkenésének hatásait.

A napraforgó és más olajos növények iránti kereslet jelenleg kiemelkedő, mivel a termelők tonnánként körülbelül 200 ezer forintos áron tudják értékesíteni terményeiket. Ez a vonzó lehetőség sok gazdát ösztönöz arra, hogy éljen a napraforgó termesztésével. Ezzel összefüggésben a bank szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi évek aszályos időszakai miatt a kukorica termőterülete csökken, és ezt a trendet részben a napraforgó termesztésének fokozott növekedése ellensúlyozhatja az idei vetésforgóban.

Az MBH Bank legutóbbi elemzése alapján a búza-, kukorica- és napraforgó-termékpályák helyzete kedvezőbb lett a szántóföldi növénytermesztők számára. A termelők visszajelzései és a legfrissebb statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a kivitel jelentős növekedésnek indult. Az év végén a gazdák kedvező árakon tudták értékesíteni terményeiket, különösen a napraforgó esetében, amely egyre népszerűbbé válik. Ezt nemcsak a jó piaci ár, hanem a növény aszálytűrő tulajdonságai is elősegítik, így a termelők számára vonzó alternatívát kínál.

Az idei első lekötések kedvező alakulása tovább fokozza ezt a pozitív trendet. A bank agrárszakértői szerint az értékesítési folyamatok az utóbbi évekhez képest felgyorsultak, mivel a gazdálkodók költségmegtakarítási és likviditási megfontolások miatt nem halogatták a terményeik értékesítését, hanem inkább azonnal, a magtárakban tárolt terményeket adták el. Az év végére a termelők helyzete is kedvezőbb lett a beszerzési oldalon, mivel az inputanyag-kereskedőkkel való viszonyuk javult, és a műtrágyavásárlás is erősödött. Ugyanakkor a gázárak nemrégiben tapasztalt emelkedése hatással lesz a műtrágya árakra is, ami tavasszal valószínűleg érezhetően befolyásolja a piaci viszonyokat.

Ezen kívül arra is számítunk, hogy a minőség fontosabbá válik, amihez elengedhetetlen, hogy fokozottan használjuk fel az inputanyagokat.

- hívta fel a figyelmet Héjja Csaba.

A globális kereskedelempolitikai folyamatok lehetséges hatásait vizsgálva a bank agrárszakértői volatilis árkörnyezetre számítanak az árutőzsdéken. A piac folyamatosan árazza a globális szereplők vámpolitikával kapcsolatos bejelentéseit - állapították meg, hangsúlyozva azonban, hogy ezek a mozgások várhatóan nem érik el az ellátásbiztonsággal kapcsolatban az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után kialakult félelmek piaci hatásainak mértékét. "Összességében az olajos magvaknál számíthatunk magasabb árpályára, valamint alacsony bázisról ugyan, de a kukorica esetében is. A búzánál jó áron lehet szerződni, ám a most kialakult, tonnánkénti 90 ezer forint körüli áraknál nem várható érdemben magasabb szint, emellett megfelelő nyereséget érhetnek el a gazdák" - foglalta össze a várakozásokat Héjja Csaba, fontos körülménynek nevezve az árfolyamingadozás hatását a hazai termelői árak alakulásában. "Ezt viszont az inflációs folyamatok és a kamatpolitika fényében nehezebb előrevetíteni" - tette hozzá.

Az állati termékpályákon a tavaly nyári aszályos időjárás következtében az európai legelők állapota jelentősen romlott. Ennek következtében a termelők kénytelenek voltak jelentős mennyiségben pótolni a takarmányt. Továbbá, a száj- és körömfájás megjelenése, a német tejpiacon tapasztalható tejzsírhiány, valamint Kína fokozódó tejporvásárlása hirtelen keresleti nyomást gyakorolt a tejpiacra.

2024 végére, vagyis 2025 elejére, várhatóan izgalmas események és változások fognak formálódni, amelyek új lehetőségeket nyithatnak meg előttünk.

- ami főként az aszály és a takarmányárak növekedésének következménye -, így az alágazatok közül a legmagasabb, 34,8-as értéket ezúttal a tej érte el az MBH AgrárTrend Indexben. A tojás- és a húsmarha-termékpálya szintén pozitív helyzetértékelést adott, a kedvező árviszonyok és a jó kereslet hatására. A húsmarha esetében az ágazat szempontjából rendkívül fontos kivitel is jól alakul a bank szakértői szerint, így azok a gazdálkodók, akik jó stratégia mentén tudtak takarmányozni, jó évet zártak, és jó szezonra számíthatnak idén.

2024 nagy nyertese a sertés volt, bár a termékpálya lendülete némileg alábbhagyott az év végére. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a meghatározó német piacon túlkínálat alakult ki, emiatt pedig csökkenésnek indultak a jegyzések. Emellett a hús iránti kereslet sem volt kiemelkedően jó. "Így nem ment végbe a várt növekedés. A jövedelmezőség némileg csökkent ugyan a sertésnél, de az ágazat így is lényegesen erősebb, mint az elmúlt években volt" - mondta Héjja Csaba. A baromfira áttérve rámutatott, hogy a szektort az év végén, év elején ismét madárinfluenza sújtotta, és különösen a víziszárnyaságazatban végül kedvezőtlen évet zártak a termelők és a feldolgozók. Mennyiségben ugyan emelkedett a kivitel, de még mindig nem éri el a korábbi szintet, és az árak sem magasak. A brojlercsirke ugyanakkor tudta tartani a kiviteli szintet, és az árviszonyok is stabilak.

A szakértők megállapítása szerint, annak ellenére, hogy a termelői árak rövid távon csökkennek, az állattartók körében rendkívül élénk az érdeklődés a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének pályázatai iránt. Ez arra utal, hogy a mezőgazdasági szektor, kedvező hatásokat gyakorolva az agrárium egészére, a következő években is tovább tud erősödni.

A szőlő- és borpiac szereplői optimistán tekintenek a 2025-ös értékesítési lehetőségekre, hiszen a háztartásokban tapasztalható mérsékelt fogyasztásnövekedés erős alapot ad a jövőbeli eredményekhez. A Kunsági borvidéken a termelési körülmények sajnos kedvezőtlenül alakultak, míg más magyar borvidékeken tavaly kiváló minőségű borok készültek, amelyek már most is megtölthetik a pincéket. A gyümölcstermesztés terén a korábbi éveknél kedvezőbb értékesítési környezetet tapasztalhattunk, ami keresleti piacot teremtett. Ennek következményeként idén várhatóan csak egy enyhe csökkenésre lehet számítani, de egy magasabb alapértékről kiindulva.

A friss fogyasztásra szánt zöldségek alapvetően is igen változékony árában 10-25 százalékos csökkenés is végbement egyes termékeknél, mint a fürtös paradicsom és az uborka, amellett, hogy az inputanyagköltségekben nem volt változás. Így a hajtatott zöldségek esetében is romlott valamelyest a piaci helyzetértékelés, további árcsökkenés azonban nem vetíthető előre a szakértők szerint.

A magyar szántóföldi zöldségtermesztésben – különösen a konzervipari feldolgozásra szánt zöldborsó és csemegekukorica esetében – más a helyzet. Az utóbbi egy évben jelentős kínai importnyomás nehezedik Európára, ami a feldolgozói árakat lefelé húzza. Ennek hatásai már az idei termelői árakban is tükröződnek, és akár 30-40%-os árcsökkenésre is lehet számítani mindkét termék vonatkozásában.

Elsősorban a tejtermékek, a tojás és a liszt bolti áremelkedése miatt gyorsult az élelmiszer-infláció 2024 végén, 2025 elején: a januárra vonatkozó inflációs adatok éves összevetésben 6 százalékos emelkedést mutattak az élelmiszerkosár egészére. Ez részben az alapanyagok drágulásának tudható be, de közrejátszott benne a forint árfolyamának gyengülése, az energiaárának emelkedése, valamint az ehhez kapcsolódó olajpiaci folyamatok is - részletezték az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői. "Az élelmiszerpiacokon vannak rövid távú hatások, amelyek jelentősen befolyásolják az alapanyagárakat. Ezt láttuk például a tejtermékek esetében is. Vannak azonban külpiacok, ahol már látszanak enyhülésre utaló jelek" - tették hozzá. Rámutattak arra is, hogy míg

Mindkét esetben az emelkedés alacsony előző évi bázisról indult. "Összességében a piaci feltételek nem utalnak arra, hogy a 2022-2023-as időszakban tapasztalt jelentős áremelkedéshez hasonló tendenciák alakulnának ki" - emelték ki.

A szakértők megjegyezték, hogy noha bizonyos termékek árának növekedése komoly nehézségeket okoz a fogyasztók számára, a mezőgazdasági szektor számára ez az árak stabilizálódása és az exportlehetőségek bővülése kedvezőbb jövőképet kínálhat a közeljövőben.

A fogyasztói igények változása és a piaci átrendeződés egyre nagyobb hatással van az élelmiszeripar szerkezetére és az árképzés mechanizmusára.

Ennek következtében nő a globális piacról származó élelmiszerek fogyasztása, ami szűkíti a helyi termelők mozgásterét.

Az élelmiszeripari árak nem emelkednek ugyanolyan mértékben, mint a termelői árak, mivel a feldolgozott termékek költségeit számos egyéb tényező - például energia, csomagolás, szállítás és logisztika - is befolyásolja.

Illúzió kerget, aki szerint az ukrán és az orosz gabona nem talál helyet Európán kívül. Mindkét ország jelentős szereplője a globális mezőgazdasági piacnak, erős gabonaexporttal és megfelelő szállítási kapacitásokkal. Bár kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna négy-öt éven belül EU-tag lesz, mezőgazdasági termékei már most versenyt jelentenek a magyar piac számára, különösen a takarmánybúza esetében. Héjja Csaba rámutat, amennyiben Ukrajna belépne az EU-ba, akkor az ottani mezőgazdaság is szigorúbb szabályozás alá esne, ami csökkenthetné jelenlegi előnyeit.

A szöveg egyedivé tétele érdekében így fogalmaznám át: Az ukrán és orosz gabonával folytatott árversenyből való függetlenség csökkentése érdekében a korábban benyújtott KAP-támogatási pályázatok tükrözik, hogy a hangsúly az állattenyésztés és az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló beruházásokra helyeződött.