Több ezer páciens sorsa válhat kérdésessé a legújabb protokoll bevezetése következtében, amely miatt sokan nem juthatnak el a szükséges műtétekhez.

A protokoll kiterjed más betegcsoportokra is, mint például a sztrókban szenvedők és a daganatos páciensek.

Ahogyan arról korábban már lapunk is beszámolt, nemrég megjelent a csípő- és térdprotézis-műtétek állami várólistájára vonatkozó új protokoll, amely alapján a jövőben átmenetileg nem operálják meg azok a túlsúlyos betegeket, akiknek testtömegindexe, vagyis BMI-je 35-40 fölött van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) intézkedésének célja, hogy visszatérjenek a 2019-es szintre, amikor 28 ezer beteg volt a várólistákon. Jelenleg több mint 32 ezren várnak műtétre, akik közül 8 129-en csípőprotézis-műtét miatt, 15 237-en pedig térdprotézis miatt állnak sorban. Az átlagos várakozási idő ezekre a beavatkozásokra 122, illetve 262 nap, de az ország különböző részein jelentősek az eltérések.

A protokollok kulcsfontosságúak az egészségügyben: ezek alapján végzik az ellátást az orvosok. A szakmai protokollok az aktuálisan végzett meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás, a beteg menedzsment elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája, a szakmai irányelvek és módszertani levelek ajánlásainak figyelembevételével - mutat rá a 24.hu

A lapnak nyilatkozó orvos véleménye szerint a testtömegindex (BMI) alapján kibővített elhízási kategória aggasztó, mivel az elhízás mértékének pontos definíciója hiányzik. A 35 és 40 közötti BMI-tartomány meglehetősen tág, és ez problémát jelenthet. Ebben az intervallumban a betegek nemcsak hogy műtéti tilalmat kapnak, de még a várólistára sem kerülhetnek, amíg a BMI-jük ebben a sávban mozog. Így a betegeknek kötelező fogyniuk ahhoz, hogy esélyük legyen a szükséges műtétekre. Egy másik orvos is megosztotta tapasztalatait: ő maga is ebbe a kategóriába tartozik, így ha protézisműtétre lenne szüksége, a protokoll értelmében nem kerülhetne várólistára, amíg nem ad le néhány kilót, pedig egészségi állapota nem indokolná ezt a megszorítást. Sőt, túlsúlya ellenére a protézise sem sérülne, ha megkapná a szükséges beavatkozást.

A BMI-rendszert számos kritika érte már, többek között azért is, mert nem veszi figyelembe a testtömeget alkotó összetevők minőségét és a testalkatot sem. Ennek ellenére a testtömegindexet ma széles körben alkalmazzák az egészséges testsúly, túlsúlyosság vagy soványság meghatározására, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 25-29,99 testtömegindex számít túlsúlynak. Ha valaki 30 és 34,99 BMI között van, az az I. fokú elhízás, 35-39,99 között II. fokú az elhízás, a 40 és a fölötti BMI pedig súlyos elhízásnak számít.

Egy másik szakértő orvos véleménye szerint az új szabályozás félrevezető, mivel a BMI-rendszer hiányosságai miatt nem biztosít megbízható képet a páciensek állapotáról. Például, ha egy izmos, sportos beteg esetében kellene eldönteni a műthetőséget, a testtömegindexe alapján könnyen lemaradhatna a várólistáról, holott valójában nem szenved elhízástól, így operálható lenne.

Az ideiglenes kontraindikáció szakmai kritériumainál szerepel a beteg együttműködésének, szociális helyzetének elégtelensége is, ám ennek a részletei sincsenek kifejtve, így az orvosok csak találgatnak.

Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos egy Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján bizonyos betegek nem kerülhetnek fel a várólistára, és nem végezhető el számukra műtét. Különösen azok az egyének, akik kooperáló képessége teljesen hiányzik, várhatóan nem tudnak részt venni a posztoperatív rehabilitációs folyamatban. Ez azt jelenti, hogy például egy súlyos autista baleseti sérült esetén, ha az állapotuk miatt nem tudják biztosítani a szükséges együttműködést, akkor még sürgős szükség esetén sem kaphatnak megfelelő orvosi ellátást.

A várólistára való felvétel teljes kizárásánál szerepel az "apoplexia cerebri bizonyos esetei" kitétel is, ami a sztrókot jelenti. A 24.hu forrása azonban problémásnak tartja a "bizonyos esetei" kifejezést, mivel nem világos, hogy pontosan mely sztrók állapotok esetén lehetséges a listára való felvétel, és mikor lép életbe a kizárás.

A NEAK által nyilvánosságra hozott listán világosan látható, hogy bizonyos körülmények között a sztrókot szenvedett betegek sem jogosultak a csípő- és térdprotézis műtétek várólistájára. Hasonló helyzet áll fenn a daganatos páciensekkel is, akiknél áttétes daganat vagy autoimmun betegség áll fenn, és akiknek várható élettartama kevesebb mint 3-6 hónap.