Szlovákiában a rákbetegek átlagosan fél évet kénytelenek várni az első kezelésükre.
A diagnózis felállítása után hat hónapig tart, amíg a páciens áteshet az életmentő ellátáson.
Az orvosok tapasztalatai alapján egy tüdőrákgyanús betegnél a lehetséges diagnózis felállításától a kezelés megkezdéséig akár 160 nap is eltelhet. Ez a hosszú időszak különösen aggasztó, mivel a késlekedés csökkenti a teljes gyógyulás esélyeit. Minél később lépnek közbe, annál nehezebb a betegség leküzdése.
A páciensek gyakran több szakorvoshoz is eljutnak, ami miatt a hosszú várólisták miatt hosszabb idő telik el, mire sorra kerülnek a CT-vizsgálatok, biopsziák és egyéb szükséges tesztek. Az orvosi ellátás hatékonyságát tovább rontja a szervezési hiányosságok és az elavult informatikai rendszerek, amelyek egyre inkább megnehezítik a folyamatokat.
Hosszú távon az is gond, hogy nincs összehangolt betegkövetés: hiába történik meg a diagnózis, a kezelés megkezdéséig nem ritka, hogy hónapokba telik az információk átadásának folyamata vagy a beutalók kiállítása. Az OnkoAsist projekt épp ezen a ponton igyekszik javítani: célja, hogy a diagnosztikai folyamatot 60 napra lecsökkentse informatikai eszközök és egységes betegirányítás segítségével.
Az új technológiák - köztük az orvos-beteg "virtuális váróterem" és a mesterséges intelligencia alapú betegirányítás - ígéretes megoldások lehetnek. Egyes javaslatok szerint a háziorvostól induló digitális előszűrés azonnal figyelmeztetheti a rendszert, javasolva a gyorsabb CT-t és biopsziát.
Fontos viszont leszögezni: a szakértők nem csupán technológiailag, hanem szervezetileg is változást sürgetnek. Az AI által támogatott betegút átláthatóbb rendszert és gyorsabb reagálást ígér, ami életet menthet. Jelenleg azonban Európa más országaiban már bevált módszerekkel szemben a hazai ellátórendszer még mindig jelentős lemaradásban van - különösen a beteg első gyanús jeleitől az aktív terápiáig tartó szakaszban.
