Mennyire figyelsz a hírek megbízhatóságára? Ez az oka annak, hogy a hazai médiafogyasztók könnyen manipulálhatóvá válnak!
Bár a magyar internetezők egyre magabiztosabban navigálnak a digitális világban, a legújabb Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által végzett kutatás alapján még mindig vannak fontos hiányosságaink. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy nem mindig vagyunk elég kritikusak a különböző források és tartalmak értékelésében. A fiatalabb generációk különösen bátran használják a közösségi médiát, azonban ez a fokozott önbizalom egyben nagyobb kockázatot is jelent számukra az online térben leselkedő veszélyekkel szemben.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása önbevallásos módszerrel térképezte fel a magyar felnőttek médiafogyasztási tudatosságát, valamint arra is fókuszált, hogy mennyire vagyunk kitéve az internetes fenyegetéseknek.
A kutatás résztvevőinek több mint 70 százaléka - saját állítása szerint - kifejezetten magabiztosan kezeli a közösségi média oldalait, ismeri és alkalmazza a fiókbeállításokat, és annak is tudatában van, hogy ki láthatja a tartalmait. A tanulmány szerint
minél fiatalabb valaki, annál jártasabban használja a közösségi médiát, ugyanakkor az is kiderült, hogy az idősebbek majdnem ugyanolyan rendszeresen lájkolnak, posztolnak vagy írnak kommenteket, mint a fiatalok.
A válaszadók mintegy 40 százaléka arról is nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szokta ellenőrizni a közösségi médiában olvasott hírek valóságtartalmát. A kutatás rámutat, hogy ez a véleménybuborék-jelenségen túl a felhasználók álhírekkel és manipulált tartalmakkal szembeni kitettségét is erősíti. Szintén információs burokban ragadt felhasználók tömegeiről tanúskodik, hogy
A megkérdezettek körében tapasztalható, hogy a válaszadók fele ritkán találkozik olyan véleményekkel a közösségi médiában, amelyek eltérnek a saját nézeteiktől.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása egyre inkább elterjedt a fiatalok körében: a 18-29 éves korosztály közel 60%-a már aktívan használ MI-alapú szoftvereket, míg a diplomás válaszadók körében ez az arány még kedvezőbb. Érdekes, hogy a megkérdezettek több mint 70%-a rendszeresen ellenőrzi a mesterséges intelligencia által nyújtott információkat, és a többségük megbízhatónak tartja azokat.
A kutatás szerint sokan nem ismerik az egyes médiatípusok - így például a közszolgálati vagy kereskedelmi csatornák - finanszírozási hátterét sem. Egyebek mellett a megkérdezettek egyharmada a kereskedelmi csatornák bevételei között meg sem említette a reklámbevételeket, mintegy felük pedig nem tudott arról, hogy a közszolgálati médiumok nagyrészt állami finanszírozásúak. A tanulmány kiemeli:
A tudatos médiafogyasztás alapvető eleme, hogy alaposan átlássuk, miként formálja a médiumok gazdasági struktúrája a bennük megjelenő tartalmakat és az azok szerkesztési irányelveit. Fontos, hogy ne csupán a felszínt nézzük, hanem megértsük a háttérben zajló folyamatokat is, amelyek hatással vannak a hírek és információk minőségére és megbízhatóságára.
Az adatvédelem helyzete már kedvezőbb képet mutat: a megkérdezettek nyolcvan százaléka tisztában van azzal, hogy a közösségi média oldalak adatokat gyűjtenek a felhasználóikról. Ugyanakkor az idősebb generációk körében még mindig tapasztalható egy jelentős lemaradás ezen a téren.
Bár a fiatalabb generációk jellemzően magabiztos internethasználónak tartják magukat, ez nem mindig jár együtt a kritikus információfeldolgozás képességével, hiszen a fiatalabbak kevésbé járnak utána egy-egy cikk valóságtartalmának, de általában a véleményükkel egyező információkat sem ellenőrzik le. Ezzel szemben a keresők és az MI-asszisztensek használata során rendszeresen kontrollálják a kapott eredményeket.
Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint az elemzésből az is látszik, hogy a felhasználók önértékelése és tényleges tudatossága között jelentős az eltérés. Ez pedig arra mutat rá, hogy fontos lenne a felhasználókat kritikus gondolkodásra és a személyes adataikkal kapcsolatos óvatosságra ösztönözni - különösen egy olyan korszakban, ahol az adatok védelme helyett egyre inkább azok megosztása kerülhet előtérbe.
