"Felfigyeltem arra, hogy a felvételi időszak alatt a fiatal elkezdte vagdosni a bőrét. A Covid hatása sajnos a gyerekek mentális állapotára is rányomta a bélyegét."
Az öt éve kezdődött járvány hatásai messze túlmutatnak azon, amit elsőre gondoltunk. A HVG új sorozatában különböző szempontokból vizsgáljuk meg ezt a komplex jelenséget; most pedig arra fókuszálunk, hogy a koronavírus-járvány miként befolyásolta a gyermekek és fiatalok mentális állapotát. Milyen figyelemre méltó esetekkel találkoztak a szakemberek a járvány alatt? Hogyan lehet kezelni az önsértés jelenségét, és miért éppen a Covid időszaka hozta felszínre a mentális egészségi problémákat? Milyen kihívásokkal szembesült egy olyan kamasz, akinek egyébként nincsenek komoly lelki gondjai a bezártság következtében?
A koronavírus-járvány lecsengése után a gyermekpszichiátriák telítődése nem csökkent, sőt, a súlyos, akut esetek száma drámaian megnőtt. Sok esetben a gyermekeket önsértés vagy öngyilkossági gondolatok miatt kellett pszichiáterhez kísérni. Bár a járvány már nem sújt minket olyan mértékben, mint korábban, a fiatalok mentális egészségi állapota továbbra is aggályos, ahogyan azt Dr. Baji Ildikó, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciájának vezetője is kiemelte. Az ő tájékoztatása szerint az intézmény terheltsége csupán minimálisan mérséklődött, és országosan továbbra is jelentős szükség van a gyermekpszichiátriai szolgáltatásokra.
A Covid-19 járvány komoly zűrzavart okozott a fiatalok érzelmi világában. Baji megjegyezte, hogy sajnálatos módon egyre fiatalabb gyermekek keresnek segítséget az ellátórendszerben. A hirtelen kialakult helyzet olyan fokú bizonytalanságot és feszültséget hozott a gyerekek életébe, amelyet sokan nem tudtak megfelelően kezelni vagy levezetni. A felnőttek is számos kihívással néztek szembe, hiszen a munkamódszerek radikálisan átalakultak, és a családoknak új rutinokat kellett kialakítaniuk ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. A hétköznapok kereteit, ha minden jól alakult, úgy próbálták meghatározni, hogy az minden családtag számára elfogadható és élhető legyen. Miközben a szülők otthonról dolgoztak, a gyerekek digitális oktatás keretein belül próbálták meg folytatni tanulmányaikat, eltérő sikerrel.
"Olyan volt, mintha egy panziót vezetnék. Reggeltől estig mindenki éhes volt, és állandóan főztem" - mesélte Barbara, aki öt gyerekkel volt otthon a Covid alatt. Ők szerencsésen, nagyobb baj nélkül átvészelték a lezárások időszakát, tágas otthonukban mindenkinek jutott külön szoba, illetve a lakásukhoz tartozott egy kert is, így nem voltak egész nap a négy fal között.
A szakemberek a járvány előtt azt tapasztalták, hogy azok az akut ellátást igénylő pszichiátriai tünetek, amelyek a felnőtteknél is jelentkeznek, inkább az idősebb kamaszokra, a 16-18 éves korosztályra jellemzők.
"Ez a járványtól kezdve egyre korábbi időszakra tolódott, 12 éves gyerekeket is behoztak súlyos tünetekkel, akár szuicid késztetéssel vagy önsértő magatartással, de volt rá példa, hogy ennél fiatalabb pácienssel is találkoztunk"
- emlékezett vissza Baji. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy ez minek tudható be. Baji úgy véli, a jelenségnek köze lehet ahhoz, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek be a közösségi média világába, ahol számos olyan dologgal találkoznak, amit nem tudnak kezelni, feldolgozni.
"Azok a gyerekek, akik hozzánk kerülnek, nagyon sok időt töltenek számítógép előtt. Sokszor az online térben szereznek maguknak barátokat, olyanokat hívnak barátnak, akikkel személyes kapcsolatuk egyáltalán nincsen. Ezt a helyzetet a Covid nyilván felerősítette, hiszen a gyerekeknek nem volt más választásuk, online kellett kapcsolódniuk nemcsak a barátaikhoz, de az iskola világához is" - mondja a szakember.
A járvány időszaka sok gyermek számára hozott magával észlelhető változásokat a viselkedés terén, még azok esetében is, akik addig nem mutattak szorongásra utaló jeleket. Természetesen nem mindenki esett át drámai átalakuláson – egyesek nem kezdtek el önsértéssel foglalkozni –, de sok gyerek visszahúzódóbbá vált, és előfordult, hogy olyan tevékenységeket, amelyeket korábban örömmel űztek, már nem szívesen végeztek. Az étkezési szokásaik is megváltozhattak, ami szintén figyelmeztető jel lehet. "Ezek a változások mindig figyelmeztető jelek, de nem feltétlenül utalnak pszichiátriai problémákra" – hangsúlyozta Baji. A gondok akkor jelentkeznek, ha ezek a viselkedésbeli eltérések rendszeressé válnak; például ha a gyermek súlya drámaian csökken vagy nő az étkezési szokások megváltozása miatt, vagy ha egy korábban jól teljesítő tanuló hirtelen több jeggyel rontja az átlagát.
"Az első lezárások idején a lányom éppen hetedikes volt. Alapvetően szorongó személyiség, és nehezen osztja meg az érzelmeit. Már az első hét végén nyilvánvalóvá vált, hogy ez a helyzet nem fog neki jót tenni. Bezárkózott, szinte teljesen elhallgatott, alig tudtuk rábírni bármire, és egy idő után az étvágya is eltűnt" - mesélte Anita, akinek nevét a cikkben megváltoztattuk, miközben kiskamasz lánya mellett negyedikes fiával együtt otthon maradt a Covid-járvány idején.
