Szijjártó Péter láthatóan nem igazán fogta fel a helyzet tényleges mibenlétét.

Szijjártó Péter külügyminiszter nyáron azzal a céllal indított kampányt, hogy hangsúlyozza: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, egy héten belül kétszer is "padlót mosott" a politikai színtéren. A tárcavezető vádja szerint a jövőben jelentős vámterheket kell majd viselni az amerikai piacra irányuló európai termékek esetében. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy a valóságban csupán egy általános 15%-os vámtétel lépett életbe, ami az EU számára még kedvezőbb helyzetet is teremtett a globális kereskedelemben. Ezt nem valamiféle politikai ellenfél, hanem a Global Trade Alert (GTA), egy független adatbázis adatai támasztják alá.

Amikor Trump 2025 januárjában átlépte a hivatal küszöbét, azonnal drasztikus vámintézkedéseket vezetett be az Egyesült Államok legfőbb kereskedelmi partnereivel szemben. Ezek a vámok azonban országonként változó mértékűek voltak, tükrözve a különböző gazdasági helyzeteket és politikai kapcsolatokat.

Kína és India a legnagyobb veszteségeket szenvedték el, ugyanis a kereskedelmi tevékenységeket sújtó vámok 2025 szeptemberére drámai módon 47,3%, illetve 38,0%-ra növekedtek. Emellett Brazília is számottevő, 29,6%-os vámemelkedéssel nézett szembe, míg Svájc 19,3%-os vámokkal küzdött.

Ezzel szemben Írország (6,6 százalék) és az Egyesült Királyság (7,1 százalék) sokkal enyhébb vámokat kapott, míg Kanada (19,4 százalék) és Németország (18,8 százalék) a középmezőnyben helyezkedik el.

A Global Trade Alert összehasonlította a versenytársak vámtételeit, hogy rangsorolja, mely országok nyertek vagy veszítettek előnyt. A végeredmény a relatív vámelőnyök (pozitív számok) és hátrányok (negatív számok) becslése.

Mivel Kína, India és Brazília szembesült a legnagyobb emelésekkel, ez relatív előnyt biztosított riválisaiknak. A top 20 ország közül tizennégy végül előnyben részesült. Az élen az Egyesült Királyság (+12,3 százalék), Mexikó (+10,8 százalék) és Vietnam (+6,1 százalék) állt.

A vesztes oldalon Kína szenvedte el a legnagyobb csapást, hiszen -28,5 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Ezt követően India a -14,8 százalékos csökkenésével, majd Brazília -11,9 százalékkal és Svájc -6,5 százalékkal állt a sorban. Kanada sem úszta meg teljesen, -4,0 százalékos hátrányával ő is a gyengébben teljesítők között végzett.

A Global Trade Alert legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy milyen bevételt hozhatna a 2024-es kereskedelmi szint, ha a kereslet és kínálat kiigazítása nélkül maradna. A becslések szerint a Kínával folytatott kereskedelem fogja elérni a legmagasabb vámbevételt, amely várhatóan eléri a 205,2 milliárd dollárt. Ezt követi Mexikó, amely 84,1 milliárd dolláros bevételt generál, míg Kanada a harmadik helyen áll 78,8 milliárd dollárral.