Szijjártó Péter kijelentette, hogy a jelenlegi amerikai szankciók nem gyakorolnak hatást Magyarország energiaellátására.
Az Oroszországgal szembeni friss amerikai szankciók még nem is léptek hatályba, így egyelőre semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország energiaellátásában, de a kormány vizsgálja a helyzetet - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a tárcavezető és izraeli kollégája, Gideon Szaár közös sajtótájékoztatón reagált Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövetének legfrissebb kijelentéseire. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az orosz energetikai szektort érintő amerikai szankciók még hatályba lépésük előtt állnak, így Magyarország szempontjából jelenleg semmiféle kiesés nem várható. A témáról Orbán Viktor miniszterelnök a következő héten esedékes amerikai látogatása során, szükség esetén, személyesen egyeztethet Donald Trump elnökkel, miután részletesen áttekintették, hogy ezek a döntések jogi és gyakorlati szempontból mit jelentenek.
"Ami az energiaszolgáltatásunkat illeti, nem támogatom a kommunikációs üzengetéseket. Ezt a témát már többször megvitattam Marco Rubióval, míg a miniszterelnök az amerikai elnökkel is folytatott eszmecserét. A jövő hét második felében Washingtonban lehetőség nyílik arra, hogy a miniszterelnök személyesen tárgyalja ezt a kérdést az amerikai elnökkel."
"Ami az amerikai szankciókat illeti, mivel azok időbeli hatályosulása még odébb van, ezért természetesen semmifajta kiesést vagy nehézséget az Oroszországból származó energiaimport tekintetében ezek az intézkedések nem jelentettek" - tette hozzá.
"Azt hiszem, hogy többségben voltak azok, akik azt gondolták, hogy az ukrajnai háborút könnyebb lesz megoldani, mint a közel-keleti helyzetet. Ez nem így lett. Ma a közel-keleti rendezés előrébb tart, de közös mind az ukrajnai, mind a közel-keleti válságban az, hogy gyakorlatilag Donald Trump személye jelenti a reményt a megoldásra" - hangsúlyozta.
Ezután hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten éveken át folyamatosan meghiúsultak a béketeremtési próbálkozások. Az igazi reménysugár először 2020-ban, majd újra 2025-ben ragyogott fel, amikor is a térség lakói, függetlenül nemzetiségüktől és lakóhelyüktől, végre visszakaphatták az alapvető emberi jogukat: a békés, nyugodt és biztonságos élethez való jogot, mentesen a terrortámadások rémétől.
"A 2020-as és a 2025-ös remények közös vonása, hogy mindkét esetben Donald Trump nyújtott megoldást, és most is ő az, aki a válaszokat hozza. Egy másik párhuzam, hogy sokan akkor is, és most is azt hangoztatták, hogy mindez lehetetlen. A két időszakban egyaránt számosan kételkedtek, és próbálták akadályozni a rendezést, függetlenül attól, hogy anno vagy napjainkban történt." - részletezte.
"Mi, magyarok, elkötelezetten támogatjuk Donald Trump békefenntartó erőfeszítéseit a Közel-Keleten és Ukrajnában egyaránt. Különösen hálásak vagyunk, hogy Omri Miran, az utolsó élő magyar túsz, sikeresen megszabadult a Hamász borzalmas fogságából. Örömmel tapasztaljuk, hogy kedvező jelek mutatkoznak arra, hogy a béke és a biztonságos élet végre visszatérhet a Közel-Keletre."
A miniszter az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a múlt heti washingtoni tárgyalásain világosan kiderült számára: az Egyesült Államok nem zárta ki a budapesti békecsúcs megrendezésének lehetőségét.
"A kérdés, hogy mikor ér el az előkészítés abba a helyzetbe, hogy egy ilyen békecsúcsnak kézzelfogható eredménye legyen, hogy a béke végre vissza tudjon térni ide Közép-Európába" - mondta.
"Ha ezt forgatókönyvként tekintjük, akkor természetesen támogatjuk az elképzelést. Szeretnénk sok sikert kívánni Donald Tusknak a magyar ellenzék győzelméhez. Arra kérjük, hogy minél gyakrabban konzultáljon a magyar ellenzéki vezetőkkel, és lehetőség szerint látogasson el hozzánk, mondjon beszédet. Reméljük, hogy ennek eredményeként hasonlóan kedvező választási eredményeket érhetünk el, mint legutóbb."
