A brit kormány két izraeli miniszter ellen szankciókat vezetett be.
David Lammy külügyminiszter bejelentette, hogy Itamár Bengvír, a nemzetbiztonsági miniszter, valamint Becalel Szmotrics, a pénzügyminiszter szélsőséges erőszakos cselekményekre és a palesztinok emberi jogainak súlyos megsértésére ösztönző kijelentéseik következtében szankciók alá kerültek.
A brit kormány kedden bejelentette, hogy szankciókat vezet be két izraeli miniszter ellen, válaszul a palesztinokkal kapcsolatos legutóbbi megnyilvánulásaikra. Ezzel Nagy-Britannia elsőként lép fel a nyugati országok közül, hogy személyre szabott hivatalos büntetőintézkedéseket alkalmazzon az izraeli kormány miniszteri rangú tagjaival szemben.
David Lammy brit külügyminiszter (képünkön) keddi bejelentése szerint a szankciók Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszterre, a Zsidó Erő nevű párt elnökére és Becalel Szmotrics pénzügyminiszterre, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetőjére vonatkoznak.
Lammy érvelése alapján a két izraeli miniszter olyan szélsőséges erőszakos cselekedetekre ösztönző kijelentéseket fogalmazott meg, amelyek súlyosan sértik a palesztinok emberi jogait.
A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhat be Nagy-Britanniába, brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják, és a két izraeli miniszter nem veheti igénybe nagy-britanniai pénzintézetek szolgáltatásait.
Lammy megerősítette a brit kormány álláspontját, miszerint sürgős tűzszünetre van szükség a Gázai övezetben. Hangsúlyozta, hogy az ottani iszlamista terrorszervezet, a Hamász által fogva tartott túszokat azonnal szabadon kell engedni. Emellett fontos, hogy a segélyszállítmányok akadálytalanul eljuthassanak a régióba, és elengedhetetlen a kétállami megoldás előfeltételeinek megteremtése is.
A londoni külügyminisztérium kedden közzétett különleges közleménye alapján a brit kormány határozottan kifejezte, hogy Ciszjordániában sürgősen le kell állítani az izraeli telepesek által a palesztin lakosság ellen elkövetett egyre gyakoribb erőszakos cselekményeket és megfélemlítő intézkedéseket.
A minisztériumi tájékoztatás szerint a két izraeli miniszter ellen bevezetett szankciók szoros összefüggésben állnak a gázai helyzet alakulásával. A tárca hangsúlyozza, hogy Izraelnek a Gázai övezet területén is be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogszabályokat.
London az utóbbi időszakban többször is világossá tette, hogy nem habozik szankciókat alkalmazni Izraellel szemben a Gázában és Ciszjordániában kialakult feszültségek következtében.
A múlt hónap második felében a brit, a francia és a kanadai kormány közös közleményben ítélte el Izrael újabb gázai hadműveleteit.
Abban a kommünikében is az szerepelt, hogy a három ország "konkrét válaszlépéseket tesz", ha Izrael nem állítja le az új katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait.
A közelmúltban, 2023. október 7-én, a Hamász egy tragikus terrortámadást indított Izrael déli részén, amely súlyos következményekkel járt. A támadás következtében 1200 ember vesztette életét, míg háromezer sérült állapotban került kórházba. Ezen felül a fegyveres csoport tagjai 251 túszt ejtettek, akik közül sokan azóta sem tudtak visszatérni otthonaikba, így a helyzet rendkívül feszültté vált a régióban.
