Riasztó hírek érkeztek a magyar mezőgazdaság állapotáról: egy meglepő jelentés leplezte le a súlyos problémákat - Agro Napló.

A 2024-es év során a magyar mezőgazdaság kibocsátása körülbelül 4,2 ezer milliárd forintra esett vissza, ami 5,4%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. Ez a visszaesés részben a termelési volumen 4,3%-os, valamint az árszínvonal 1,5%-os csökkenésének tudható be. Ezen kívül a bruttó hozzáadott érték volumene is jelentős, 16%-os csökkenést mutatott - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.

A mezőgazdasági szektor jelentős átalakuláson ment keresztül a 2015-ös alapév óta. Míg az állattenyésztés, a takarmánytermesztés és a tejágazat folyamatos fejlődést mutatott, addig a növénytermesztés, különösen a kertészeti termékek, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a borászat komoly nehézségekkel nézett szembe. E folyamatot tovább súlyosbították az utóbbi években tapasztalt járványok és szélsőséges időjárási körülmények.

A növénytermesztés volumene 9,8%-kal csökkent 2024-ben, ami elsősorban a gabonafélék és ipari növények termelésének visszaesésével magyarázható. A gabonafélékből 2,3 millió hektárról 12,7 millió tonna termést takarítottak be, ami 16%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kukorica termésmennyisége 15%-kal, a búzáé 11%-kal, az árpáé pedig közel egyharmadával esett vissza.

Az ipari növények által betakarított területe 5%-os növekedést mutatott, ám a termés mennyisége sajnos 9,1%-kal visszaesett. Külön figyelmet érdemel, hogy a repce hozama 28%-kal csökkent, míg a napraforgó termése is 8,7%-kal esett vissza. Ezzel szemben a szója termésének mennyisége 1,5-szörösére emelkedett. A zöldségek termelése 2,5%-kal, a gyümölcsöké pedig 13%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, a szőlőtermés pedig 7,8%-os visszaesést mutatott.

Az állattenyésztési ágazat teljesítménye ezzel szemben kedvezően alakult, amit a szemestakarmányok árszínvonalának csökkenése is támogatott. A sertés- és baromfiállomány növekedett, a szarvasmarha- és kecskeállomány stagnált, a juhállomány pedig csökkent. Az év során levágott vágóállatok összsúlya 5,6%-kal haladta meg az előző évit, ezen belül a vágósertés mennyisége 7,7%-kal, a vágóbaromfié 5,6%-kal nőtt, míg a vágómarha és vágójuh mennyisége csökkent.

A mezőgazdaság 2024-es kibocsátási értéke folyó alapáron 4172 milliárd forintra rúgott. Ebből a növénytermesztés 2209 milliárd forintot, míg az állattenyésztés 1664 milliárd forintot képviselt. A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 10%-kal csökkent, míg az élő állatok és állati termékek esetében növekedés figyelhető meg az előző évhez viszonyítva. A termelés és szolgáltatás előállítására fordított folyó termelőfelhasználás 2645 milliárd forintra esett, ami 6,5%-os visszaesést jelentett. Ezzel párhuzamosan a ráfordítások volumene 2,4%-kal nőtt, ami a mezőgazdaság termelékenységének csökkenéséhez vezetett. A bruttó hozzáadott érték folyó áron 3,3%-kal elmaradt az előző évi szinttől, és összesen 1527 milliárd forintot tett ki.

A mezőgazdasági szektor munkaerő-felhasználása 2024-ben 9,2%-kal csökkent, ami összesen 249 ezer éves munkaerőegységnek (ÉME) felel meg. A nem fizetett munkaerő igénybevétele 14%-kal csökkent, míg a fizetett munkaerő ráfordítása 3,1%-kal mérséklődött. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők összesen 700 milliárd forintot költöttek munkavállalóik bérére, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A mezőgazdasági szektor reáljövedelme 2024-ben 5,7%-kal visszaesett. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 107 ezer forintot tett ki, de a régiók között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az Észak- és Dél-Alföld területein kiemelkedően magas jövedelmeket regisztráltak, míg egyes más régiókban a mutatók jóval az átlagos szint alatt alakultak.

Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2%-át állította elő 2024-ben. Hazánk a gabonafélék uniós kibocsátásának 4,8%-át, ezen belül a kukorica 8,4%-át, az iparinövény-kibocsátás 4,8%-át, valamint a baromfi kibocsátásának 4,6%-át adta. Az EU teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 44% volt, míg Magyarországon ez az arány meghaladta a 35%-ot, ami a hasonló termelési szerkezetű tagállamok között a legjobb eredménynek számít.