Sayfo Omar a Gázai övezetről szólva hangsúlyozza, hogy az arab országok közötti megállapodás ellenére számos megválaszolatlan kérdés továbbra is fennáll.

A legjelentősebb arab államok Kairóban üléseztek, hogy megvitatják a Gázai övezetben tapasztalható helyzetet, valamint az amerikai elnök ambiciózus béketeremtési javaslatait. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője osztotta meg a legfrissebb fejleményeket az InfoRádióban.

Többszöri halasztás után Kairó városában végre sor került a vezető arab országok történelmi jelentőségű találkozójára, amelynek célja az amerikai elnök, Donald Trump közelmúltbeli javaslataira való reagálás volt. Trump azt javasolta, hogy a Gázai övezetben zajló harcok következtében hontalanná vált körülbelül másfél millió palesztin áttelepítését támogassák a szomszédos Egyiptom és Jordánia. Az amerikai elnök nem csupán ezt mondta, hanem meglepő terveket is felvázolt Gázával kapcsolatban, például azt, hogy az Egyesült Államok kész lenne átvenni a romokban heverő területet, hogy ott megépíthessék a Közel-Kelet Riviériáját.

Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emirátusok és Jordánia nemrégiben fontos megállapodásokra jutottak Kairóban, de a részletek még mindig ködösnek tűnnek – emelte ki Sayfo Omar az InfoRádióban. A megállapodás keretében egy 53 milliárd dolláros fejlesztési alapot alakítanának ki, melynek célja Gáza újjáépítése lenne. Ez az összeg az ENSZ által az elmúlt másfél év konfliktusa kapcsán megállapított kár értékével egyezik meg. Jelenleg azonban nem világos, hogy a résztvevő országok milyen arányban járulnának hozzá a helyreállítási folyamatokhoz. Továbbá abban is egyetértettek, hogy a Gázai övezet irányítását és az újjáépítési feladatokat a palesztin hatóságra bíznák, de ennek pontos tartalmáról még mindig nincsenek egyértelmű információk. A palesztin hatóság, amelynek központja Ramallahban található, a Ciszjordániában és Gázában élő lakosság körében nem éppen népszerű, ami további kérdéseket vet fel a jövőbeli irányítás és a helyreállítás sikerével kapcsolatban.

A találkozón az arab országok képviselői arról is diskuráltak, hogy elérkezett az idő, hogy választásokat tartsanak, hiszen a palesztin területeken utoljára 2006-ban zajlottak ilyen események. Azonban arról nem esett szó, hogy mi történne, ha a szavazások kimenetele nem kedvezne számukra; vajon a Hamászhoz köthető potenciális jelöltek részt vehetnek-e a jövőbeli újjáépítésben. Egy azonban biztos: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Hamász jelenlegi állapotában nem játszhat szerepet Gáza jövőjének alakításában.

Az Arab Liga rendkívüli ülésén megszólalt az ENSZ főtitkára és az Európai Tanács elnöke is, akik mindketten hangsúlyozták az újjáépítés iránti elkötelezettségüket. Ugyanakkor jelenleg nem tapasztalható tőlük semmiféle konkrét lépés vagy aktivitás, ami jelzi, hogyan kívánnának hozzájárulni a helyreállításhoz. Ráadásul nem világos, hogy milyen eszközökkel tudnák érvényesíteni akaratukat ebben a komplex térségben. Különösen figyelemre méltó a helyzet Gázában, ahol a gazdasági hatalom az arab országok kezében összpontosul, míg a politikai és fegyveres befolyás az Egyesült Államok és Izrael kezében van - hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

A Gázai övezetben jelenleg egyfajta patthelyzet alakult ki, miután január 19-én véget ért a tűzszünet első szakasza. A következő fázisra vonatkozóan azonban a Hamász és Izrael elképzelései éles ellentétben állnak egymással. Sayfo Omar szavaival élve, Izrael a tűzszünet meghosszabbítását preferálná, míg a Hamász a második szakaszra való áttérést sürgeti. Azonban a két fél között óriási különbség húzódik: a második szakaszban Izraelnek vissza kellene vonulnia a Gázai övezetből, míg a jelenlegi állapotban az izraeli védelmi erők nem érzik biztonságban az izraeli polgárok védelmét. Ennek következtében ők továbbra is az első szakasz fenntartása mellett érvelnek, és további túszok szabadon bocsátását követelik a Hamásztól, amely viszont elutasítja ezt a követelést.