Az Izrael és Irán közötti katonai feszültségek újabb szakaszba léptek, ami riadalmat kelt a nemzetközi közösségben. A két ország közötti ellentétek régóta húzódnak, de a legújabb események, mint például a fegyveres összecsapások és a diplomáciai feszültsé
Az európai vezetők sürgetően kérték a felek közötti feszültségek azonnali csökkentését.
Az európai vezetők kifejezték aggodalmukat az Izrael és Irán közötti éjszakai katonai akciók következtében, sürgetve a feszültségek azonnali enyhítését. Céljuk, hogy megakadályozzák egy esetleges háború kitörését, amely nemcsak a Közel-Keletet, hanem ennél sokkal szélesebb területeket is érinthet.
Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, az elsők között volt, aki hangot adott aggodalmának, és arra figyelmeztetett, hogy "minden érintett fél vonja vissza magát, és haladéktalanul tegyen lépéseket a feszültségek enyhítése érdekében."
"Az eszkaláció senkinek sem kedvez a térségben. A közel-keleti stabilitásnak elsőbbséget kell élveznie, és partnereket vonunk be a feszültségek csökkentése érdekében" - nyilatkozta Starmer.
"Most van itt az idő, hogy a mértékletesség, a béke és a diplomácia irányába forduljunk."
Holland kollégája, Dick Schoof, szintén megosztott egy hasonló tartalmú üzenetet.
"Riasztóak a támadások a Közel-Keleten" - mondta Schoof. "Hollandia minden felet nyugalomra szólít fel és arra, hogy tartózkodjon a további támadásoktól és megtorlásoktól. A térség stabilitása érdekében azonnali deeszkalációra van szükség".
Friedrich Merz német kancellár összehívta biztonsági kabinetjét, miután telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a katonai művelet céljairól.
Az iráni atomprogram "sérti az atomsorompó-szerződés rendelkezéseit, és komoly fenyegetést jelent az egész térségre, különösen Izrael államra nézve" - mondta Merz nyilatkozatában, miközben a regionális instabilitásra figyelmeztetett.
Merz hivatkozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legutóbbi állásfoglalására, amely megállapította, hogy Irán 20 év óta először nem tartja be nukleáris kötelezettségeit.
Németország elkötelezetten áll a konfliktusban részt vevő felek befolyásolása mellett, és kész minden lehetséges diplomáciai eszközt igénybe venni. A kancellár hangsúlyozta, hogy a cél továbbra is az, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverének kifejlesztését.
Brüsszelben az Európai Unió intézményeinek vezetői is szót emeltek a gyorsan alakuló eseményekre.
"Európa minden egyes államát arra ösztönzi, hogy törekedjen a maximális önmérsékletre, a gyors deeszkalációra és a megtorlásoktól való tartózkodásra" - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a hírek kapcsán kifejezte mély aggodalmát.
"A diplomáciai megoldás most sürgetőbb, mint valaha a régió stabilitása és a globális biztonság érdekében" - tette hozzá von der Leyen.
Kaja Kallas főképviselő a helyzetet "veszélyesnek" minősítette, hangsúlyozva, hogy "a legmegfelelőbb irány továbbra is a diplomáciai megoldás".
Az európai államok külügyminisztériumai folyamatosan reagálnak az izraeli-iráni katonai feszültségre.
"A közel-keleti helyzet rendkívül aggasztó, és sürgősen meg kell szakítani a katonai eszkaláció ördögi körét" - nyilatkozta Elina Valtonen, Finnország külügyminisztere. Hozzátette, hogy a teheráni finn nagykövetség munkatársai "biztonságban érzik magukat", és a nagykövetség továbbra is "zökkenőmentesen" végzi feladatait.
Jean-Noël Barrot, a francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "a diplomáciai lehetőségek teljes spektrumát aktiválni szükséges" a fokozódó feszültségek enyhítése érdekében. Ezzel párhuzamosan Simon Harris, Írország külügyminisztere figyelmeztetett, hogy "a helyzet további eszkalációja komoly veszélyt jelent a régió stabilitására, és a konfliktus kiterjedésének reális kockázatával járhat".
„Ez óriási katasztrófát jelentene a régió minden lakója számára” – fogalmazott Harris.
Az Izrael és Irán közötti feszültség éppen a G7-országok kanadai csúcstalálkozója előtt két nappal tört ki, ami arra enged következtetni, hogy ez a téma várhatóan a legégetőbb kérdésként kerül majd napirendre.
