Magyarországon különféle rettegett kártevők bukkannak fel, amelyek számos növényfaj számára komoly fenyegetést jelentenek.

Magyarországon egyre inkább aggasztóvá válik az új típusú kártevők megjelenésének lehetősége. Ezek a nemrégiben feltűnt veszélyforrások még nem honosodtak meg hazánk területén, de a felbukkanásuk bármikor megtörténhet.
A 168.hu korábbi jelentései alapján Magyarországon egyre sürgetőbbé válik az inváziós kártevők kérdése. Az utóbbi időben számos olyan faj bukkant fel hazánk területén, amelyek nem tartoznak az őshonos növény- és állatvilághoz. Ezek a nem kívánt jövevények komoly fenyegetéseket jelenthetnek, amint azt az Agroinform.hu cikkében is kifejtették.
Magyarország növényállománya egyre inkább ki van téve újabb inváziós kártevők támadásának – figyelmeztet az Agroinform.hu legfrissebb elemzése. A dióburok-fúrólégy után újabb, potenciálisan visszafordíthatatlan károkat okozó fajok is megjelenhetnek hazánk területén, amelyek ellen a legjobb védekezési mód a megelőzés. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a hétköznapi emberek is kulcsszerepet játszanak a növényvédelem hatékonyságában.
A lakosság aktív szerepet játszhat abban, hogy csökkentse a rovarinváziók kockázatát hazánkban. Fontos, hogy csak növényútlevéllel rendelkező, megbízható forrásból származó növényeket hozzunk be az országból. Külön figyelmet kell fordítani a Kínából érkező fa- és növényi csomagolóanyagokra, amelyeket mindenképpen meg kell semmisíteni. Ha gyanús jeleket észlelünk, azonnal értesíteni kell egy növényorvost, aki szükség esetén a megfelelő hatóságokat is bevonja az ügybe.
A Xylella fastidiosa az egyik legveszélyesebb növénygyilkos baktérium, amely több száz növényfajt támad, köztük az olajfát, leandert, szőlőt. Karanténintézkedéseket igényel. A japán cserebogár (Popillia japonica) rendkívül falánk faj, közel 300 növényt fogyaszt, lárvái a gyökereket pusztítják. Már megjelent Ausztriában. Az ázsiai cincérek (Anoplophora spp.) akár arra is képesek, hogy teljes erdőket pusztítsanak ki, főként fertőzött raklapokkal kerülnek be.
A japán szárfű gyakran alkalmazott helykitöltő anyagként, azonban invazív módon terjed el a környezetben, ami komoly ökológiai problémákat idézhet elő. Ezzel szemben a cryptostroma corticale nevű gombafaj nem csupán a juharfákra jelent fenyegetést, hanem súlyos allergiás reakciókat is kiválthat az emberek körében.
A fent említett inváziós fajokon túl számos egyéb potenciális kártevő is fenyegeti környezetünket. A példákból világosan kiderül, hogy ezek a fajok megjelenésük esetén különböző módokon és eltérő mértékben képesek kárt okozni. Közös jellemzőjük, hogy az új kártevők és betegségek elleni védekezés, valamint az alkalmazkodás folyamata gyakran jelentős késlekedéssel valósul meg, ami megnehezíti a felmerülő kihívások kezelését. Éppen ezért a szakemberek és a laikusok számára is elengedhetetlen, hogy minden lehetséges módon, tudatos óvatossággal és felelősségteljes gondossággal törekedjünk a megelőzésre.