A felvételiző diákok szüleit sokként éri a postaköltségek mértéke.

Szabálytalan, ha egy iskola a középfokú felvételi eljárás keretében pénzt kér a szülőktől a postaköltségekre, mondta lapunk megkeresésére Miklós György, a Szülői Hang alapítója.

Lapunkhoz egy aggódó szülő fordult, aki arról számolt be, hogy a közelmúltban szülői értekezletet tartottak abban az iskolában, ahova nyolcadikos gyermeke jár. Az értekezlet során a szülőknek elmondták, hogy minden egyes intézménybe való jelentkezés után kétezer forintot kell fizetniük postaköltség címén. Ez azt jelenti, hogy ha a gyerek tíz különböző iskolát jelöl meg, akkor a szülőknek összesen 20 ezer forintot kell előteremteniük.

A Szülői Hang azt javasolja azoknak a szülőknek, ha pénzt kérnek a középfokú felvételi eljárás keretében a postaköltségekre, akkor tegyenek panaszt az igazgatónál, vagy ha ez nem elegendő, akkor az iskola fenntartójánál vagy az Oktatási Hivatalnál.

Jelenleg zajlik a középfokú felvételi eljárás. A diákok már sikeresen letették a központi írásbeli vizsgákat magyarból és matematikából január 18-án. Most a következő lépés előtt állnak: február 20-ig különböző iskolákat és tanulmányi irányokat választhatnak, amelyeket preferálnak a középiskolai továbbtanulás során, figyelembe véve a dolgozataik pontszámait és tanulmányi teljesítményüket.

A Klebelsberg Központ (KK) megerősítette, hogy nem adtak ki olyan utasítást, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolák a szülőktől postaköltséget kérjenek. A KK válaszában hangsúlyozta, hogy a tankerületi központok által működtetett általános iskolákban a felvételi eljárás során nem lenne szabad a szülőknek ilyen költségeket viselniük.

- fogalmazta meg a Tanítanék Mozgalom az Economxnak küldött válaszában.

Ajánlott, hogy bárki, aki hasonló jellegű szabálytalansággal szembesül, vegye fel a kapcsolatot az iskola fenntartójával, az oktatási jogok védelméért felelős biztoshoz, vagy az alapvető jogok biztosához.

Alkotmányos alapjog az oktatáshoz való jog és az Alaptörvény XI. cikke kifejezetten rögzíti, hogy az általános és a középfokú oktatás is korlátozás mentesen ingyenes, a középfokú oktatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. A postaköltség meg nem fizetése nem lehet akadálya a középfokú felvételi eljárásnak.

A Tanítanék Mozgalom álláspontja szerint az oktatási jogok biztosának jogértelmezése világosan rávilágít arra, hogy az ilyen jellegű ügyekben elengedhetetlen a következetesség. Fontos, hogy az osztálypénz beszedésének módja ne veszélyeztethesse a nem fizető gyermekek jogait. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek családjuk anyagi helyzete nem lehet ok arra, hogy méltóságukat sértő helyzetbe kerüljenek.

Előbbiekből biztosan következik, hogy az adminisztratív költségek szedése nem jogszerű, továbbá nem ismerünk olyan jogszabályi felhatalmazást sem, ami jogosítaná az iskolákat ilyen díjszedésre.

Egyértelműen hangsúlyozták, hogy a felelősség elsősorban az oktatási kormányzat és az iskolák fenntartói számára hárul.

Ők olyan körülményeket teremtenek az intézmények számára, hogy már a postai díjakat sem képesek előteremteni.

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 500 milliárd forintos növekedést jelent 2024-hez képest.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – nyilatkozta lapunknak korábban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített tanulmány hangsúlyozza, hogy a magyar oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban jelentősen elmaradt az európai átlagtól, ezzel a legalacsonyabbak közé sorolva Magyarországot. Ezen évben az európai országok átlagosan a GDP 3,51%-át fordították az alap- és középfokú oktatásra, míg Magyarország esetében ez az arány csupán 2,81% volt. Mindössze három ország – Litvánia, Írország és Görögország – költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez viszonyítva, mint hazánk.

A kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2020 között átlagosan 5,3 százalék volt. Korábban 2003 és 2006 között az átlag elérte a 6,1 százalékot is. A 2012-es és 2013-as mélypontot (4,7 százalék) követően a mutató alig haladta meg az 5 százalékot, majd 2019-től ismét 4,7 százalékra csökkent - írja a tanulmány. Az EU-átlag egyébként 5 százalék.

Valószínűleg az iskolák postai költségei is növekedtek, mivel a Magyar Posta január 1-jétől megemelte az áraikat.

2025. január 1-jétől a lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti levelek díja így alakul:

A többletszolgáltatások tarifái is módosultak. Az ajánlott levél feladásának díja 70 forinttal nőtt, míg a tértivevény szolgáltatás ára 120 forinttal emelkedett.