Pecsenye Csaba vette át az Országos Bírói Tanács elnöki posztját, ezzel új irányvonalat képviselve a bírói testület élén.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) bejelentette, hogy Pecsenye Csabát három évre választotta meg elnökének a testület.

A közleményük alapján az OBT legutóbbi szerdai ülésén választották meg az új elnököt.

Az OBT tájékoztatása szerint az ülés előtt átvették a négyoldalú megállapodás ellen tiltakozó bírók és igazságügyi dolgozók aláírását tartalmazó leveleket, amelyeket a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület képviselői adtak át. A tanács részletesen megvitatta a megállapodással kapcsolatos bírói aggályokat, majd Pecsenye Csaba összefoglalta a tanács véleményét.

Ezek szerint az OBT-elnök határozottan visszautasítja azt, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna.

"Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása" - idézték Pecsenye Csabát, aki elmondta, több hozzászólásból az derül ki, miszerint van olyan álláspont, hogy a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja nincs. Továbbá, hogy ilyen megállapodást a bírói kar felhatalmazása nélkül nem köthetett volna az OBT, és ilyen felhatalmazása a tanácsnak a bírák részéről nem volt.

A bírák és az igazságügyi személyzet javadalmazása, valamint a bírósági struktúrával összefüggő jogszabályok kidolgozása és véleményezése szerves részét képezi a bíróságok igazgatásának. Ebből kifolyólag, az alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló törvény (Bszi.) keretein belül a megállapodás megkötésének jogi alapja biztosítva volt - nyilatkozta.

"Önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget, hanem a célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét" - fogalmazott Pecsenye Csaba a közlemény szerint.

Az OBT elnöke kifejtette, a hozzászólások kis százalékában történik hivatkozás arra, hogy ezt a kérdést kezelni kell, hiszen a bírósági szervezet reformra szorul. Az alaptörvény szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés, amely - többek között - törvényeket alkot, elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, valamint megválasztja a miniszterelnököt.

A törvényhozó és a végrehajtó hatalom felelőssége, hogy meghatározza a bírósági rendszer kereteit. A hatalommegosztás elvének tiszteletben tartása érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a bíróságok véleményét is figyelembe vegyék az igazságszolgáltatás struktúrájának kialakítása során. Ennek egyik módja, hogy a bírósági szervezetek, beleértve az Országos Bírói Tanácsot is, aktívan részt vegyenek a jogszabályalkotás folyamatában. A tanács fontos szereplője a jogszabály-előkészítésnek, hiszen véleményeket gyűjt a bírói érdekképviseleti szervektől, így biztosítva a bíróságok szempontjainak érvényesülését.