Nicolas Sarkozy véleménye szerint az ellene hozott ítélet súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit, és ezzel precedenst teremtett a jogi normák megszegésére.

A párizsi büntetőbíróság vezetője, Peimane Ghaleh Marz, hétfőn határozottan elítélte azokat a fenyegetéseket, amelyek Nicolas Sarkozy volt elnököt elítélő bírák ellen irányulnak, és jogállamiság elleni támadásnak minősítette őket. Emmanuel Macron államfő is kifejezte véleményét az üggyel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az ilyen jellegű támadások teljesen elfogadhatatlanok.

Nicolas Sarkozy, Franciaország korábbi elnöke (2007-2012), csütörtökön első fokon öt év börtönbüntetésre ítélték, amiért "engedte, hogy közvetlen munkatársai, politikai szövetségesei és közvetítők pénzügyi támogatást kapjanak" a már elhunyt Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől. Ez a támogatás állítólag a 2007-es elnökválasztási kampányának finanszírozására szolgált, és több millió euróra rúgott. Az akkori belügyminiszter, Sarkozy, aki Líbiában járt, megígérte Kadhafinak, hogy amennyiben elnök lesz, segíti Líbia nemzetközi közösségbe való visszatérését.

Felmentette viszont a bíróság Sarkozyt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és az illegális kampányfinanszírozás vádja alól. A nyomozás azt ugyanis nem tudta bebizonyítani, hogy "a Líbiából érkezett pénzt" ténylegesen Nicolas Sarkozy győztes elnökválasztási kampányára fordították.

Nicolas Sarkozy az ítélethirdetést követően tartott sajtótájékoztatóján, valamint egy vasárnap megjelent négyoldalas interjúban éles kritikát fogalmazott meg a bírók döntésével kapcsolatban. Véleménye szerint a bírák döntését a "gyűlölet" vezérelte, és hangsúlyozta, hogy ezzel a jogállamiság alapelveit súlyosan megsértették.

A bírónő, aki a háromtagú bíróságot vezette, azóta halálos fenyegetéseket kapott, amelyek miatt két eljárás indult.

"A jogállamiság megsértése nem az alapos vizsgálatok során született ítéletek következménye, hanem a bírák ellen irányuló fenyegetések" – hangsúlyozta a párizsi büntetőbíróság elnöke a France Inter rádiónak adott hétfői interjújában.

A vádat képviselő országos pénzügyi ügyészség nevében Jean-François Bohnert ügyész hétfőn az RTL kereskedelmi rádióban hangsúlyozta, hogy a vádhatóság "nem táplál gyűlöletet Nicolas Sarkozy iránt". "Irányvonalunk a jog és a jogállamiság" - tette hozzá az ügyész.

Vasárnap Emmanuel Macron, Franciaország elnöke is kifejtette véleményét az ügy kapcsán. Az X közösségi platformon megosztott bejegyzésében hangsúlyozta: "Az igazságszolgáltatási döntések kommentálása vagy bírálata lehetséges a közvélemény előtt, de ezt mindig a tisztelet szellemében kell megtenni." Az elnök kiemelte, hogy "a jogállamiság a demokráciánk fundamentuma", és hozzátette: "Az igazságügyi hatóság függetlensége és pártatlansága, valamint a bírák védelme alapvető pillérei az igazságos társadalomnak."

A párizsi fellebbviteli bíróság elnöke, Jacques Boulard "ünnepélyesen" felszólított szombaton az igazságügyi intézményrendszer és függetlenségének tiszteletére. Nicolas Sarkozy - akit "bűnszervezetben elkövetett, nemzetellenes bűncselekmény" miatt ítélte el a bíróság -, azonnal bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen. Ettől függetlenül azonban börtönbe kell vonulnia, miután a büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy a fellebbezés nem bír halasztó jelleggel. Nicolas Sarkozyt október 13-ra idézte be a bíróság, hogy ismertessék vele fogva tartásának kezdetét.

A közéleti diskurzusban kiemelkedő téma lett az ideiglenes végrehajtás, különösen az a kérdés, hogy a korábbi államfő fellebbezése ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első francia exelnök, akinek ilyen sorsa jutott. A francia médiában megszólaló jogi szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az ideiglenes végrehajtás az elsőfokú bíróságok döntéseinek 86%-ában alkalmazásra kerül, ha a kiszabott büntetés legalább öt év szabadságvesztést jelent, míg egyéb esetekben az ítéletek közel 60%-ában is érvényesítik ezt a gyakorlatot.

A korrupció elleni harc szigorítása érdekében 2016-ban vezették be az ideiglenes végrehajtással történő eltiltást, amely lehetővé teszi a fellebbviteli határozat megvárása nélküli azonnali intézkedést. Ezt a jogi rendelkezést egy baloldali politikai botrány nyomán, politikai képviselők javaslatára fogadták el. Azóta több olyan politikus ügyében is alkalmazták ezt a korlátozott időre szóló azonnali eltiltást, akik hűtlen kezelés miatt kaptak elítélő ítéletet.