A járványvédelmi zónában tevékenykedő állattartók napi tízezer euróra rúgó veszteségekkel kénytelenek szembenézni - tudósít a Magyar Mezőgazdaság.
A németországi száj- és körömfájás-járvány komoly kihívások elé állította az érintett állattartó közösségeket, és a bevételkiesés mértéke akár százmillió euróra is rúghat. Bár a kormányzat ígérete szerint kártérítést nyújtanak, a részletek még nem tisztázottak, így a gazdák bizonytalanságban várják a helyzet alakulását.
Ahogy az előző cikkünkben említettük, Németországban 37 év után ismét felbukkant a ragadós száj- és körömfájás. Járványról ugyanakkor nem beszélhetünk, mivel a német hatóságok január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban, Berlin és a lengyel határ közötti területen, egy vízibivalyt nevelő gazdaságban észlelték a vírust. A telepen három állat betegedett meg, és sajnos el is pusztult. Az állategészségügyi hatóság azonnal megkezdte a járványügyi vizsgálatokat, elrendelte az érintett állomány eltávolítását, valamint létrehozott egy 3 kilométeres védőkört és egy 10 kilométeres felügyeleti zónát.
A Berliner Morgenpost cikke szerint Vincent Overmars gazdálkodó szomorú helyzetben van, mivel 1400 tejelő tehén tejét kénytelen megsemmisíteni egy 30 napos időszak alatt, ami napi 16-18 ezer eurós veszteséget jelent számára. Overmars kifejezte csalódottságát, mivel a gazdaságában végzett tesztek negatív eredményt hoztak, és úgy tűnik, hogy a környéken sem várható újabb eset. Ennek ellenére a hatóságok által elrendelt 30 napos korlátozás nem változik, továbbra is érvényben marad.
A védőkörzetben ugyanakkor minden, a vírusra fogékony haszonállatot le kellett ölni elővigyázatosságból. Az agrarheute.com portál a Rahlf családi gazdaság történetét osztotta meg, ahol 200, alapvetően közvetlen értékesítésre nevelt sertés kényszervágását rendelték a megerősített vízibivaly-eset napján.
A sertések vágásra való összegyűjtésének lassulása azt eredményezi, hogy a gazdák egyre több, túlzottan nagy súlyú állatot tartanak, ami sérti az állatjólléti normákat - nyilatkozta Hans Christian Daniels, egy berlini és brandenburgi területen működő sertéstartó gazdaság képviselője a Berlin-Brandenburgi Rádiónak (RBB).
idézte az agrarheute.com portál Christian Danielst. Kevesebbet etetni, hogy a sertések ne hízzanak tovább, nem opció. Az állatoknak minél hamarabb el kell hagyniuk a farmot, mondta.
Az exportkorlátozások gazdasági következményeivel kapcsolatban Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britanniába irányuló export volumene már elérte a 850 millió eurót. Ezt a megállapítást a Grüne Woche, a vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár megnyitója előtt tette, ahol sajnos az összes érintett állatfajjal kapcsolatos program törlésére is sor került, helyettük lovasbemutatók kerülnek megrendezésre.
A szövetségi állategészségügyi kutatóintézet szerint Európában szóba sem jöhet a megelőző vakcinázás a száj- és körömfájás ellen, idézte az agrarheute.com portál Carola Sauter-Louist, a Friedrich Loeffler Intézet járványtani intézetének vezetőjét. Egy nagyobb járvány kitörése esetén csak a sürgősségi vakcinázás jöhetne szóba, de ez súlyos kereskedelmi korlátozásokkal járna. Sok harmadik ország nem akar kockázatot vállalni, és nem akar importálni olyan országokból, amelyek oltanak, mondja Sauter-Louis.
Az érintett gazdák pénzügyi támogatásban reménykedhetnek. Mint Sylvia Lehmann, Brandenburg bundestagi képviselője a Bundestag mezőgazdasági bizottságának ülése után az RBB műsorában elmondta, kártérítést fognak kapni az állategészségügyi korlátozások miatt veszteséget szenvedett gazdák. Brandenburg tartománytól, a szövetségi kormánytól és az Európai Uniótól egyaránt remélhető segítség, az azonban még nem világos, hogy a támogatás milyen formában fog történni. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat legalább százmilliós nagyságrendű forgalomkieséssel számol.
