Nálunk a diploma megszerzése a legnagyobb lehetőségeket rejti, ugyanakkor egy másik adat tükrében a kormány szégyenkezésre kényszerülhet.

A diplomaszerzés felerősíti a jövedelmi és társadalmi különbségeket Magyarországon, a hazai oktatási rendszer azonban a friss OECD-jelentés szerint továbbra sem segíti azokat a fiatalokat, akik hátrányból indulva szereznének magasabb végzettséget.

Azokban az országokban, ahol sikerül megvalósítani egy olyan oktatási rendszert, ami képes kiegyenlíteni a gyermekek különböző otthoni hátteréből adódó eltéréseket, a hátrányos helyzetű szülők gyermekeinek is megnyílik az út a felsőoktatás felé. A magyar közoktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek egyik legjobb példája az a statisztika, amely azt mutatja, hogy a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei milyen csekély arányban jutnak el az egyetemi diploma megszerzéséig.

Az OECD legfrissebb, most megjelent Education at a Glance 2025 című kiadványa szerint e szempontból messze Dániában a legkiegyenlítettebb a helyzet. A csak általános iskolát végzett szülők 25-34 éves gyermekeinek közel fele egyetemi diplomát szerzett. Dániában a népesség ötöde nem jutott tovább az általános iskolánál, de a gyermekeik már feljebb léptek a társadalmi ranglétrán. Érdekes módon a hasonló oktatási rendszerrel rendelkező és az egyenlő esélyekre odafigyelő Svédországban kevésbé sikerült ezt megvalósítani, a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők - akik ott a társadalom mintegy negyedét teszik ki - gyermekeinek csak a negyede járta ki az egyetemet.

Néhány olyan ország oktatási rendszere, amelyek nem feltétlenül a társadalmi egyenlőség élharcosai, meglepően kiegyensúlyozottnak tűnik. Például Írország, Franciaország és Spanyolország sikeresen segítik az alacsony végzettségű szülők gyermekeit a felsőoktatás elérésében, sőt, ezen a téren még a svédeket is megelőzik. Sajnos Magyarország ebben a versenyben a hátsó sorban helyezkedik el, és a helyzet nem túl kedvező.