Nagy János: Az elhurcoltakat csupán azért sújtották büntetéssel, mert német származásúak voltak vagy német nyelvű környezetben nőttek fel.

A kelet és nyugat felé tartó végtelen gyászvonatok üzenete egyértelmű: hazánk szuverenitását mindenáron meg kell védenünk - hangsúlyozta a Miniszterelnöki Irodát irányító államtitkár vasárnap Hercegkúton, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett szentmisén és megemlékezésen.

Nagy János hangsúlyozta, hogy nem szabad hagynunk, hogy a keletről vagy nyugatról érkező gyűlölet ismét eltérítsen minket.

Gyűlölet és bosszú nem lehet az alapja egy ország, egy nemzet vagy éppen Európa jövőjének. Az igazi építkezéshez szeretetre, megértésre és összefogásra van szükség.

- mutatott rá az államtitkár. Hozzátette, ma Magyarországon erősek és magasak a gátak a közös munka eredményeképpen, mert azok a "közös emlékekből, az elhurcoltak visszaemlékezéseiből épültek".

Nagy János leszögezte, az emberfeletti erőfeszítés, amivel a Szovjetunióba elhurcoltak túlélték a földi poklot, ma valódi súlyt ad az olyan szavaknak, mint a szabadság, a tisztesség, a méltóság, a szolidaritás és az emberség.

Ma ezek a kifejezések üresen, elcsépelt módon és hamis hangzással csengenek Brüsszelben, vagy a "magukat jogvédőknek tituláló szervezetek álszent nyilatkozataiban".

- fejtette ki.

Az államtitkár szerint Európa ma is gyakran megadja magát az őrült gondolatoknak. Mint mondta, aljas árulókból, kétes ügynökökből és hamis világmegváltókból ma sincs hiány. Közlése szerint újra divatja van annak, hogy a vélt bűnökért egész országokat büntessenek pusztán azért, mert nem tetszik nekik az a kormány, amit az emberek megválasztottak.

Hercegkút, amely sváb gyökerekkel bír, 80 évvel ezelőtt sötét fejezetet élt át, amikor a helyi közösség hatodát, összesen 136 fiatal férfit és nőt, elhurcolták málenkij robotra. Ebből a csoportból tizenhatan soha nem tértek vissza, tragikus emléket állítva a település történetének.

Ezekkel kapcsolatban Nagy János megjegyezte,

az elhurcoltakat csak azért büntették, mert németnek születtek vagy német volt az anyanyelvük, és még azzal sem tisztelték meg őket, hogy elmondják nekik az igazat arról, hogy hová is viszik őket valójában.

Az államtitkár különösen kiemelte a település közösségének elkötelezettségét, hiszen a helyiek már az első évfordulón, mindenféle tilalom ellenére, tiszteletüket fejezték ki az elhurcoltak iránt, és közösen imádkoztak értük.

Ritter Imre, a német nemzetiségi képviselő és az Országgyűlés nemzetiségek bizottságának elnöke, a megemlékezés során tartott beszédében, amelyet német és magyar nyelven is elmondott, hangsúlyozta, hogy...

A mai világban sajnos még mindig előfordul, hogy embereket üldöznek, megaláznak vagy akár megölnek a származásuk, nemzetiségük, nyelvük vagy vallásuk miatt, mindezt a kollektív büntetés eszközével. A társadalmi feszültségek és előítéletek gyakran tragikus következményekhez vezetnek, miközben sokan szenvednek az igazságtalanságoktól és a diszkriminációtól. Az ilyen cselekedetek nemcsak egyének életét teszik tönkre, hanem szélesebb közösségeket is megbélyegeznek, súlyosbítva a társadalmi feszültségeket és elidegenedést.

Rák József, Hercegkút független polgármestere elmondta, 2013 óta először emlékeznek meg a németek elhurcolására olyan településen, ahol nem kitelepítéssel büntették a lakosságot, hanem elhurcolással. Az elhurcolt hercegkútiak fiatalságuk legszebb éveit töltötték kilátástalanságban, ahol embertelen körülmények között emberek tudtak maradni - fejtette ki.

A magyarországi német közösségek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján Kecskés Attila címzetes kanonok, főesperes, valamint Mészáros Ferenc plébános közösen celebráltak szentmisét a hercegkúti Kisboldogasszony templomban, német és magyar nyelven egyaránt. Az esemény végén megkoszorúzták az elhurcoltak emlékére állított emlékművet, kifejezve ezzel tiszteletüket és emlékezésüket a múlt fájdalmára.

"Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk" - Gondolatok a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján