Az adóellenőrzés sokak számára félelmetes mumusként jelenik meg, pedig valójában nem más, mint egy eszköz a pénzügyi rendszer tisztaságának és átláthatóságának megőrzésére. Az adózás digitalizációja pedig izgalmas új irányt mutat, ahol a technológia segít
Hogyan formálják a kormány őszi adócsomagjának újdonságai a vállalkozások világát? Miért elengedhetetlen a zökkenőmentes alkalmazkodás az e-áfa rendszerhez, és milyen módon forradalmasítják a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen kifejtette az új adószabályok jelentőségét, az áfa-bevallások digitális transzformációját, valamint az adótanácsadás jövőbeli irányvonalait. Ezek a változások nem csupán a nagyvállalatokat és a kkv-kat érintik, hanem alapvető hatással lesznek a könyvelők és adótanácsadók szakmájára is.
A kormány őszi adócsomagja számos fontos változást tartalmaz, amelyek jelentős hatással lesznek a gazdaság különböző szegmenseire. Az új intézkedések között szerepelnek a jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok, valamint az áfa és a helyi adók módosításai. A jövedelemadó terén várhatóan csökkennek a személyi jövedelemadó kulcsai, ami kedvezően érinti a munkavállalókat, hiszen több nettó jövedelemhez juthatnak. Emellett a családi adókedvezmények bővítése is szerepel a tervek között, ami a gyermekes családok számára jelenthet anyagi könnyebbséget. A társadalombiztosítási járulékok esetében a kormány célja a munkaerőpiac ösztönzése, így várhatóan csökkennek a munkáltatói terhek, ami elősegítheti a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Az áfa terén is terveznek változtatásokat; bizonyos termékek és szolgáltatások esetében csökkenhet az általános forgalmi adó mértéke, ami a vásárlók számára kedvezőbb árakat eredményezhet. A helyi adók vonatkozásában a kormány igyekszik decentralizálni a bevételeket, így a települések nagyobb mozgásteret kapnak saját adópolitikájuk alakításában. Összességében ezek a változások különböző módon érintik az állampolgárokat és a vállalkozásokat: a munkavállalók a nettó bérek emelkedésével számolhatnak, a családok számára pedig a gyermeknevelés költségeinek csökkentése válhat valóra. A vállalkozások számára a csökkentett járulékok és adók kedvezőbb környezetet teremthetnek a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Kezdjük a pozitív fejleményekkel! Az újonnan bevezetett adócsomag kedvező kereteket teremt az innovatív cégek megerősödéséhez. Mostantól, ha valaki szellemi terméket hoz be egy vállalkozásba, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ezen kívül a SZÉP-kártya juttatások 50%-a lakásfelújításra is felhasználható, ami különösen az ingatlanpiac számára jelent előnyöket. Ez a lépés nemcsak az építőipar kihívásain segíthet, hanem hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is, mivel ezeket a kiadásokat csak számlával igazolt módon lehet felhasználni.
Emelkedik a családi adókedvezmény mértéke: 2025. július 1-jétől a másfélszeresére, 2026. január 1-jétől pedig a duplájára. A háromgyermekes családok esetén például 2026-tól nem 99 ezer forint lesz az igénybe vehető adókedvezmény, hanem már 198 ezer, ez pedig jelentős növekmény.
Talán sokak figyelmét elkerülte, hogy a kormány módosította az extraprofitadóra vonatkozó rendeletet. Eddig a jogszabály úgy rendelkezett, hogy a kiskereskedelmi adó legmagasabb progresszív mértéke 2024 végéig 4,5%-ra emelkedik, majd 2025-től a törvényben rögzített 2,7%-os szintre csökken. Azonban a várakozásokkal ellentétben a Kormány úgy döntött, hogy 2025-re is fenntartja az emelt adókulcsot. Ezen kívül a Robin Hood-adó, amely hivatalosan az energiaellátók jövedelemadója néven ismert, szintén nem tér vissza a korábban bevezetett 31%-os kulcsra; helyette a következő pénzügyi évben is a 41%-os mérték marad érvényben.
A pénzügyi szektorra vonatkozó valamennyi adó tartós jelleggel hatályban marad. A pénzügyi tranzakciós illeték eddigi változásai mellett a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó extraprofitadó szerinti rendelkezések szintén átemelésre kerülnek törvényi szintre. Ez egy rendkívül komoly változás, hiszen ezzel a kiegészítő tranzakciós illeték tartósan kihatással lesz egyes gazdasági szereplőkre - például a fizikai pénzváltókra -, akiknek jelentős adóteherrel kell szembenézniük.
Az extraprofitadó-rendelet módosítása alapján azonban néhány iparág fellélegezhet, hiszen többek között a távközlési szektorra és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadók az év végével megszűnnek.
Az általános közvetlen adók, mint például a társasági adó és a helyi iparűzési adó, az utóbbi időszakban jelentősen háttérbe szorultak a globális minimumadót érintő változások fényében, és ez a tendencia a legújabb adócsomag kapcsán is megfigyelhető. Kiemelendő, hogy a naptári éves adózók számára a 2024-es üzleti év globális minimumadó bevallásának határideje 2026. június 30. Továbbá, az adócsomag előírásai szerint az adóalanyoknak előleg bevallási és megfizetési kötelezettségeik lesznek, naptári éves adózók esetén 2025. november 20-ig. Bár ezek a határidők első pillantásra távolinak tűnhetnek, az előzetes számítások elvégzésére már a 2024-es évről szóló beszámoló készítésekor szükség lesz. Emellett egy különösen fontos dátum a 2024. december 31., ugyanis eddig minden vállalatnak, amely 2024-ben globális minimumadó-alanynak minősül, be kell jelentenie magát a NAV-hoz a megfelelő nyomtatvány kitöltésével.
Az extraprofitadóval kapcsolatos változások mellett egy másik jelentős átalakulás is történt a kiskereskedelmi adó terén: a platformüzemeltetők is adófizetőkké válnak. Ez a lépés azt jelenti, hogy 2025-től a platformokon keresztül lebonyolított kiskereskedelmi értékesítések után ők kötelesek lesznek adót fizetni. A platformokon, ahol több bolt is jelen lehet, az adóalap összesített számítása válik érvényessé. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a kiskereskedelmi adó mértékét progresszíven, az adóalapként figyelembe vett árbevétel nagysága alapján határozzák meg. Az 500 millió forintos árbevételi sáv adómentes, míg az 500 millió és 30 milliárd forint közötti sávra 0,15% adó vonatkozik. A 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti árbevételnél az adó mértéke 1%, míg 100 milliárd forint felett 4,5% lesz. Továbbá fontos megjegyezni, hogy 2025-től a külföldi jogi személyek által Magyarországon végzett kiskereskedelmi értékesítések adókezelése is megváltozik. A külföldi cégek esetében a kiskereskedelmi adót a teljes globális árbevétel figyelembevételével kell meghatározni, ugyanakkor a külföldi értékesítésekből származó bevételek mentesülnek a magyar kiskereskedelmi adó alapja alól.
A következő év áfa szempontjából izgalmas újdonságokat tartogat. Kiemelendő, hogy az új ingatlanokra vonatkozó 5%-os adómértéket 2026. december 31-ig meghosszabbították.
Ezzel egyidőben az e-nyugtaadási kötelezettséget elhalasztják fél évvel, csak 2025. július 1-jétől kell azt bevezetniük az adózóknak. Mindezek mellett a könyvelőknek lehet érdekes az áfa-bevallás változása is: 2025-től kezdődően az M-lapon az adatokat az ezer forintos kerekítés helyett forintban kell megadni, ez mindenképpen változást igényel majd az automatizált ÁFA bevallási előkészítési megoldásokat alkalmazó társaságok életében.
A cikk teljes tartalma az Adózóna.hu weboldalon érhető el.
