MNB FB-jelentés: A kormány képviselői valószínűleg jól informáltak voltak a Matolcsy által irányított vezetés vitatott döntéseiről.

A kormány tagjai ha nem is mindent, de sok mindent tudhattak az MNB vezetésének kétes döntéseiről, amelyek végül milliárdos károkozásokba torkoltak a jegybank felügyelőbizottsági jelentése szerint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelőbizottságának (FB) legújabb jelentése alapján a Matolcsy-féle vezetés igyekezett minimálisra csökkenteni az információhoz való hozzáférést a bizottság tagjai számára. Ennek ellenére a felügyelők több nyomozást is elindítottak, amelyek a pénzügyminisztériumi vezetők, mint az állami tulajdonos képviselői, számára is ismertek voltak. Ez a fontos megállapítás a FB friss éves jelentéséből derült ki.

A dokumentum rámutat, hogy a kormány, különösen Varga Mihály és a nemzetgazdasági miniszter által kijelölt két felügyelőbizottsági tag az elmúlt egy évtizedben, 2013 és 2023 között, egyetlen vizsgálatot sem indított el. A jelentés hivatalosan a 2024 júniusától 2025 májusáig terjedő időszak tevékenységeit elemzi, azonban bizonyos részletek a múltban, jóval korábbi időszakokra is visszatekintenek.

Ahogyan azt sokan tudják, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, idén márciusban távozott a jegybank vezetéséből, miután lejárt a 12 éves mandátuma. Ezt követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta azokat a jelentéseket, amelyek alapján kiderült, hogy az MNB nyereségének egy jelentős része, több száz milliárd forint, jegybanki alapítványokba került. Ezek a források végül lengyel és svájci ingatlancégekbe lettek befektetve, miközben a háttérben Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám, valamint az ő üzleti köre is profitált a tranzakciókból.

Az Állami Számvevőszék komoly vagyonvesztéseket és egyéb jelentős problémákat tárt fel a Matolcsy György által irányított alapítványoknál. Matolcsy György reagált a vádakra, hangsúlyozva, hogy a jegybanki alapítványokból nem tűnt el pénz, sőt, a rendelkezésre álló összeg még növekedett is.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által közzétett jelentés rávilágít arra, hogy a befektetett alapítványi vagyon jelentős hányada befagyott, ami akár több száz milliárd forintos kárt okozhat az adófizetőknek. A legfrissebb felügyelőbizottsági (FB) jelentés kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága 2014. március 31. és 2015. szeptember 4. között körülbelül másfél évig nem működött. Ezen időszak alatt az Országgyűlés tudomásul vette az MNB Éves jelentését, amelyben a 2014-es év teljesítményéről, működéséről, valamint a Pallas Athéné alapítványok létrehozásáról is beszámolt. A mostani FB jelentés alapján azzal, hogy...

A Fidesz által irányított parlament jóváhagyta ezeket a beszámolókat, amelyeket ők úgy értelmeznek, hogy a jövőbeli MNB Felügyelő Bizottság vizsgálati lehetőségeit jelentősen megszorították.

Matolcsy György véleménye szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által közzétett jelentésének 80%-a valótlan, míg csupán 20%-a tekinthető igaznak. Megjegyzendő, hogy az ÁSZ elnöke korábban a jegybank alelnökeként tevékenykedett, de állítása szerint nem vonható felelősségre a Matolcsy-ügy kapcsán.

Az MNB felügyelőbizottsága legújabb jelentésében ismét napirendre tűzte a jegybank balatoni nyaralóberuházásának és a Szabadság téri székház felújításának részleteit. A dokumentum rámutatott, hogy a balatonakarattyai MNB Oktatási és Konferencia Központ (BOKK) megvalósítása előtt nem készült el megfelelő koncepció, pénzügyi tervezés és költségvetési előkészítés. A beruházás költségeit ugyanakkor az FB nem tudta ellenőrizni, mivel a Matolcsy által vezetett irányítás azzal érvelt, hogy az MNB felügyelőbizottsága nem jogosult a jegybank leányvállalatainak ellenőrzésére, hiszen azok saját felügyelőbizottsággal rendelkeznek.

Az MNB Felügyelő Bizottsága utólagosan súlyosabb következtetésekre jutott a Szabadság téri MNB-székház felújításával kapcsolatban, amelyet a Raw Development Kft. valósított meg, nettó 55 milliárd forint értékben. Érdekes megjegyezni, hogy a cég vezetője, Somlai Bálint, szoros kapcsolatban áll Matolcsy Ádám jegybankelnök fiával. Az FB jelentése kiemeli, hogy a felújításra valóban szükség volt, és az első becslések szerint a költségek nettó 41,1 milliárd forintra rúgtak még 2019-ben. Ennek ellenére a Raw Development 2020 októberében végül 55 milliárd forintért nyerte el a projektet, ami további kérdéseket vet fel a döntési folyamat átláthatóságát illetően.

A jelentés megállapítása szerint "a 2019 szeptemberében jóváhagyott költségbecslés és a 2020 októberében aláírt szerződésben rögzített kivitelezési költség között egy figyelemre méltó, 13,3 milliárdos - azaz 32 százalékos - eltérés tapasztalható, ami valóban megdöbbentő. Különösen szembetűnő, hogy a költségnövekedés okai, indoklása és magyarázata soha nem merült fel egyetlen, ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban sem" - áll a jelentésben.

Ment a pazarlás az MNB-ben, a székházfelújításból főként a haveri kör gazdagodott

A Facebook információi alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága soha nem vitatta meg a székház kivitelezésére vonatkozó szerződést, amelyet "érthetetlennek" minősítenek. Amennyiben az FB állítása valós, úgy a túlárazott szerződésről valószínűleg egyetlen személy döntött. Az FB rámutat, hogy a nyertes Somlai-cég helyett számos más, alkalmasabb vállalat is rendelkezésre állt volna a székházfelújítás kivitelezésére, miközben a Raw Development Kft. megbízásával az MNB "indokolatlanul magas kockázatot vállalt". Továbbá, a Matolcsy családhoz köthető cég nemcsak az MNB székházfelújítását nyerte el, hanem a Postapalota revitalizációját is, és jelentős szerepet játszott a BOKK kivitelezésében is.

A Somlai-csoport tagjainak pénzügyi teljesítménye a vizsgált 2020-2023-as időszakban jelentős mértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiírt megbízásokra épült. Ezen megbízások révén a csoport tagjai összességében figyelemre méltó eredményeket értek el.

közel 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét".

A jelentés megállapítja, hogy az MNB vezetősége a székház felújítása során "nem tartotta be a belső dokumentumokban rögzített irányelveket és a vonatkozó jogszabályok szellemiségét, amikor a döntési hatáskörök jelentős részét átadta leányvállalatának, az MNB-Ingatlan Kft.-nek. Ennek következtében sérültek az átláthatóság és az ellenőrizhetőség alapvető követelményei, (...) így nem tudta kellőképpen ellenőrizni a takarékosságra vonatkozó jogszabályi elvárásokat, továbbá súlyos és indokolatlan kockázatokat vállalt a beruházás fővállalkozójával, valamint annak alvállalkozóival kötött szerződések kapcsán" - állítják.

Az Állami Számvevőszék jelentésének megállapításai következtében nyomozás indult a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyeivel kapcsolatban, de eddig még nem születtek kézzelfogható eredmények. Érdekes módon, az MNB által lebonyolított gyanúsan túlárazott beruházások ügyében eddig nem kezdeményeztek rendőrségi vizsgálatot, noha az ÁSZ-jelentés által felvetett gyanúk súlyos bűncselekményekre utalnak. A kormányzat láthatóan nem lép fel a nyomozás elindítása érdekében, ami összefüggésbe hozható a közelgő választásokkal, valamint azzal a ténnyel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban Matolcsy György jegybankelnököt a "jobbkezének" nevezte, aki hosszú időn keresztül tanácsadója és minisztere volt.

Orbán Viktor úgy véli, hogy meglehetősen furcsa, ha Matolcsy György nem egyeztetett az MNB-nyomozás részleteiről. Tavaly a Magyar Nemzeti Bank hiánya elképesztő, 788 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt időszakban Matolcsy és Orbán között több súlyos nézeteltérés is volt, végül pedig egy véglegesen elhidegült kapcsolat alakult ki köztük. Matolcsy Ádám kijelentette: "Minden jövedelmem legális, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB-alapítvány vagyonát." Nemrégiben bejegyezték Matolcsy György legújabb alapítványát, amelynek létrehozása a jegybankelnöksége utolsó napjaiban indult el.