MNB: A hitelkereslet növekedésére lehet számítani, miközben a bankok a lakáshiteleknél szigorúbb feltételek bevezetését fontolgatják.
Március 4-én megrendezésre kerül a Portfolio Biztosítás 2025 konferencia, ahol a biztosítási és közvetítői szektor legjelesebb képviselői gyűlnek össze, hogy áttekintsék a piaci trendeket és a legfrissebb szabályozói változásokat. Kihagyhatatlan esemény, érdemes részt venni!
A Magyar Nemzeti Bank évente négy alkalommal kérdőívet küld a hazai bankok hitelezési vezetőinek, hogy tájékoztatást nyerjen a hitelkereslet és -kínálat legfrissebb alakulásáról. A 2024. évi negyedik negyedéves hitelezési felmérés keretében a szakértők 2025. január 2. és 17. között adták le válaszaikat.
Az MNB decemberi és a 2024-es éves hitelstatisztikáit alaposan áttekintettük és elemeztük itt.
A Hitelezési felmérés keretein belül a 2024 negyedik negyedévében részt vevő bankok döntése értelmében a hitelfeltételek minden vállalati méretkategóriára vonatkozóan változatlanok maradnak. Ugyanakkor, az iparágakat érintő specifikus kihívások következtében néhány bank szorosabb ellenőrzési mechanizmusokat vezetett be ebben az időszakban. A válaszadó pénzintézetek a 2025 első félévére vonatkozóan sem terveznek módosítani a vállalati hitelsztenderdeken, figyelembe véve a piaci részesedési céljaikat és a fokozódó versenyt.
A negyedik negyedév során a bankok a vállalati hitelek iránti kereslet stabilitásáról számoltak be, csupán a pénzintézetek 4 százaléka észlelt csökkenést, amely főként a forint alapú és hosszú lejáratú hiteleket érintette. A kis- és mikrovállalatok körében a bankok 10 százaléka tapasztalt a hitelkereslet visszaesését, míg a nagy- és közepes vállalatok esetében a válaszadók 17 százaléka növekvő keresletről számolt be.
A következő félévre előretekintve a bankok egynegyede élénkülő hitelkeresletre számít részben a 2025. januártól elinduló Demján Sándor Program hatására, ami várakozásuk szerint minden vállalatméret-kategóriában tetten érhető lesz, és elsősorban
a forinthitelek iránt erősödhet a kereslet.
Az üzleti célú ingatlanhitelek szabályai a negyedik negyedévben lényegében változatlanok maradtak a bankok számára. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az irodaházak és logisztikai központok piacán a bankok 19, illetve 16 százaléka szigorúbb feltételeket vezetett be, reagálva az iparág kihívásaira. 2025 első félévében a hitelhez jutás feltételeit tekintve nem terveznek módosításokat az üzleti ingatlan szegmensekben.
2024 negyedik negyedévében a bankok 42 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt, míg az irodaházak esetében 36 százalékuk visszaeső keresletről számolt be, utóbbi a következő félévben a bankok 14 százaléka szerint tovább mérséklődhet. Egyedül a lakásprojektek iránt vár a bankok 57 százaléka erősödő hitelkeresletet a javuló ingatlanberuházási kedv eredményeként.
A 2024 negyedik negyedévében végzett felmérés eredményei szerint a bankok a lakáscélú hitelek kondícióit tekintve nem hajtottak végre lényegi változtatásokat. Ugyanakkor a megkérdezett intézmények 28 százaléka nettó szinten csökkentette a lakáshitelek felárát. Emellett a válaszadó bankok 8 százaléka jelezte, hogy a következő félévben enyhíteni kíván az adósságfék-szabályokon.
A megkérdezett intézmények 67%-a azt javasolja, hogy a lakáshitelek árképzésével kapcsolatos feltételeken szigorításokat kellene bevezetni.
A negyedik negyedév során a bankok 43%-a tapasztalt élénkülést a lakáshitelek iránti keresletben a harmadik negyedévhez viszonyítva. A jövőre nézve a bankok egyre optimistábbak, hiszen nettó 52%-uk további keresletnövekedésre számít.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok nettó értelemben vett 41 százaléka lazított 2024 negyedik negyedévében a felárak csökkentése révén, amiben a piaci részesedési célok játszottak szerepet. A fedezett fogyasztási hitelek esetében azonban a bankok nettó 13 százaléka szigorított, melynek folytatását hasonló arányuk jelezte. A fedezetlen fogyasztási hitelek sztenderdjein ugyanakkor nem terveznek változtatni a bankok a következő félévben. A negyedik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 37 százaléka a fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalta, és nettó 13 százalékuk tovább erősödő keresletre számít 2025 első félévére előretekintve is.
A Hitelezési felmérés során a jegybank a változások nyomon követésére a válaszadók százalékos arányát kifejező nettó változás mutatót alkalmazza. Ezt a mutatót úgy számítják ki, hogy a szigorításokat vagy növekedéseket jelző válaszok piaci részesedésével súlyozott arányától levonják az enyhítéseket vagy csökkenéseket jelzők piaci részesedésével súlyozott arányát. Ezzel a módszerrel pontos képet kapnak a hitelpiac aktuális helyzetéről és trendjeiről.
