Milyen válaszlépéseket tehet Irán az izraeli támadásokra adott reakcióként?
Feltérképeztük, hogy Irán milyen fegyverzethez folyamodhat a nukleáris és katonai létesítményeit célzó izraeli éjszakai támadásokra adott válaszlépésként.
Teherán, Irán fővárosa, valamint az ország más területein végrehajtott izraeli támadások célpontjai az iráni nukleáris programhoz köthető létesítmények voltak. A hírek szerint ezek az akciók számos magas rangú katonai vezetőt és atomtudóst öltek meg, ami tovább fokozza a feszültséget a régióban.
Maszúd Peszkian, Irán elnöke pénteki televíziós megszólalásában figyelmeztette a közvéleményt, hogy a már végrehajtott 100 dróntámadás mellett Izraelnek "kimagasló" válaszlépésekkel kell szembenéznie.
"Az Iráni Iszlám Köztársaság határozott, bölcs és erőteljes válaszlépést fog tenni a megszálló hatalommal szemben" - nyilatkozta, utalva Izraelre.
Az Euronews Next megvizsgálja, hogy Irán milyen lehetőségekkel vághat vissza Izraelnek.
Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke kifejtette, hogy a mostani katonai akció célja Irán atomfegyver-programjának megfékezése, ezzel is biztosítva a régió biztonságát és stabilitását.
Órákkal Izrael támadása előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megállapította, hogy Irán nem tartja be az atomsorompó-kötelezettségeket.
Szakértők véleménye szerint Irán számára egy lehetséges irányvonal a csapások következményeként a nukleáris fegyverek további fejlesztésének folytatása lehet. Ezt a lépést Izrael az őt fenyegető "egzisztenciális veszélynek" minősíti.
Izrael megnyitotta Pandora szelencéjének kapuit: a legrosszabb forgatókönyv, amely az iráni reakciót illeti, valószínűleg éppen az, hogy Teherán visszavonul a fegyverzetellenőrzési kötelezettségeitől, és komolyan nekilát az atomfegyverek fejlesztésének – írja Kenneth Pollack, a washingtoni Közel-Keleti Intézet politikai alelnöke elemzésében.
Az izraeli támadás következtében kialakuló felháborodás arra utalhat, hogy Irán nem engedheti meg magának a tétlenséget, és sürgetheti az atomprogramjának felgyorsítását. Ellenkező esetben kockáztatja, hogy örökre lemarad az atomfegyver megszerzéséről – olvasható Jonathan Panikoff, az Atlantic Council Közel-Keleti Biztonsági Kezdeményezésének vezetője által készített elemzésben.
Panikoff kifejtette, hogy számos iráni vezető számára egy atomfegyver nélküli Irán, vagy akár ennek a lehetősége is, létfontosságú fenyegetést jelent a rezsim túlélésére.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legfrissebb jelentése alapján Irán 60 százalékos urániumot dúsított, ami csupán egy apró technikai lépés a fegyverminőségű szint eléréséhez. A NAÜ általában a 90 százalékos dúsítást tekinti a kritikus határnak.
Az ügynökség bejelentette, hogy 2021 óta nem állt módjában teljes körűen ellenőrizni az ország uránkészletét. Becsléseik alapján 2025. május 17-én a készlet körülbelül 9 247 kg-ra tehető. A jelentés továbbá kitér arra is, hogy a 60%-ra dúsított urán mennyisége 408,6 kg volt.
A washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet 2022-es becslései azonban úgy vélték, hogy Irán nagy lépéseket tett a nukleáris fegyverek módosítása felé, hogy azok 60 százalékos uránnal működjenek.
Izraeli állami tisztviselők a Times of Israel pénteki kiadásában közölték, hogy Irán jelenleg kilenc atomfegyver előállításához elegendő uránnal rendelkezik, és aktívan dolgoznak azon, hogy ezt a nyersanyagot fegyverré alakítsák, vagyis atombombát építsenek.
Az Associated Press híradása alapján az iráni hatóságok már hosszú ideje hangsúlyozzák, hogy nukleáris programjuk kizárólag békés szándékokkal bír.
Pollack megjegyezte, hogy egy iráni nukleáris válasz kihatásai hosszú távon bontakoznának ki, különösen, ha Teherán úgy döntene, hogy kilép az atomsorompó-szerződésből és a 2015-ös nukleáris megállapodásból.
Pollack véleménye szerint a Teheránnal tervezett új nukleáris megállapodás legoptimálisabb megközelítése az "agresszív követelések" alkalmazása lenne. Azonban jelenleg ez nem tűnik reálisnak, mivel az iráni vezetés most különösen kevésbé motivált egy ilyen egyezség megkötésére, főként az izraeli támadásokkal kapcsolatos várható felháborodásuk fényében.
Vasárnapra tervezték az amerikai és iráni tárgyalók találkozóját Ománban, ahol az iráni atomprogramról folytatódott volna a tárgyalások hatodik köre – tájékoztat az Associated Press.
Farzin Nadimi, a washingtoni Közel-Kelet-politikai Intézet szakértője által végzett elemzés rámutat arra, hogy bármilyen jövőbeli megállapodás Iránnal elengedhetetlenül szükséges, hogy magában foglalja a rakéták korlátozásának kérdését is.
Vannak más lehetőségek is, amelyekkel Irán megtorolhatja Izraelt, beleértve egy drón- vagy rakétaoffenzívát - tették hozzá a szakértők -, bár az országot felülmúlhatja Izrael védelmi rendszere, a "Vaskupola" .
Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Hivatal 2024-es jelentésében kiemelte, hogy Irán a Közel-Kelet legnagyobb ballisztikus rakétaarzenáljával büszkélkedhet, és folyamatosan törekszik ezen fegyverrendszerek pontosságának, pusztító erejének és megbízhatóságának fokozására.
Az amerikai hadsereg legfrissebb fenyegetésértékelése alapján Irán jelentős mennyiségű ballisztikus és cirkálórakétát, valamint drónokat alkalmaz, amelyek képesek széles körű támadásokat végrehajtani az egész térségben.
Az ország védelmi ipara "szilárd fejlesztési és gyártási kapacitásokat" kínál az olyan megfizethető fegyverek, mint a drónok, előállításához - áll a jelentésben.
Kenneth Mackenzie, az amerikai hadsereg tábornoka egy 2022-es szenátusi bizottsági meghallgatás során arról beszélt, hogy Irán több mint 3000 féle ballisztikus rakétával bír, amelyek képesek elérni Tel-Avivot.
Mackenzie kiemelte, hogy az irániak "figyelemre méltó előrehaladásokat" értek el a ballisztikus rakétáik fejlesztésében, még a "rendkívül szigorú szankciós intézkedések" ellenére is.
Ez az arzenál közepes hatótávolságú rendszereket is tartalmaz, amelyek elérhetik Izraelt, az Arab-félszigetet vagy Délkelet-Európát - tette hozzá Nadimi. Elemzése hozzátette, hogy ezek a rakéták feltehetően hiperszonikus sebességgel, manőverező robbanófejekkel, csalétkekkel és behatolást segítő eszközökkel büszkélkedhetnek.
Az állami médiaforrások információi szerint Irán korábban már használta a Fattah-1 hiperszonikus rakétát Izraellel szemben.
Elemzők a CNN számára úgy fogalmaztak, hogy a rakéta egy manőverezhető visszatérő járművel felszerelt robbanófejjel bír, ami lehetővé teszi számára, hogy a repülés során finomhangolt módosításokkal kikerülje a rakétavédelmi rendszereket.
A múlt hónapban az iráni híradások szerint a hivatalos személyek egy új, hazai fejlesztésű szilárd hajtóanyagú rakétát, a Qasem Basir-t mutatták be.
Az iráni védelmi miniszter, Aziz Nasirzadeh dandártábornok a helyi sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy az új rakéta hatótávolsága minimum 1200 kilométer, és kifejezetten úgy tervezték, hogy megkerülje az amerikai Patriot rendszerek védelmi mechanizmusait.
A rakéta ezen kívül arra is képes, hogy pontosan azonosítsa a kijelölt célpontokat, ráadásul ellenáll az elektronikus hadviselés különböző formáinak is – tette hozzá.
Irán jelentős előrelépéseket tett a "szilárd hajtóanyagú technológiában", ami lehetővé teszi a gyorsabb rakétaindításokat műholdak fellövésekor. Nadimi megjegyezte, hogy ez a technológia az interkontinentális rakéták fejlesztéséhez is alkalmazható lenne.
Izrael legutóbbi támadása ballisztikus rakétákat és drónokat is célba vett, ami megnehezíti Irán számára a válaszadást - mondta Rachel Whitlark, az Atlantic Council munkatársa.
Pollack megjegyzése szerint Irán lehetséges kibertámadása Izrael ellen nem csupán spekuláció, hiszen 2023-ban már történt hasonló eset: Irán sikeresen megbénította néhány izraeli kórház áramellátását. Ez a példa rávilágít arra, hogy a kibertámadások egyre inkább a geopolitikai feszültségek színterévé válhatnak.
Pollack mégis hangsúlyozta, hogy mind Izrael, mind Irán kiberképességei terén "bizonytalanságok" figyelhetők meg.
"Nem egészen egyértelmű, hogy Irán milyen típusú kiberfegyvereket rejteget, vagy milyen sebezhetőségeket azonosított Izrael infrastruktúrájában" - fogalmazott.
