Mit hozhat Trump második elnöksége a tudományos közösség számára? | ma7.sk Trump második elnöksége számos kérdést vet fel a tudomány és a politika kapcsolatában. A tudományos világ izgalommal és aggodalommal figyeli, milyen irányvonalakat képvisel majd a

Aki csak alkalmanként foglalkozik politikai hírekkel, bizonyára annak sem kerülték el a figyelmét Donald J. Trump Grönlanddal, vámokkal, orosz-ukrán háborúval kapcsolatos ígéretei, tervei. Eszemben sincs ezek megvitatásába belemenni, maradnék annál a kérdésnél, hogy mi lesz a tudománnyal, hiszen Trump közelgő elnökségét a kutatók nagy hányada veszélyesnek tartja, felemlegetve, hogy az előző hivatali ciklusa alatt és azóta milyen tudománytalan, esetleg egyenesen tudományellenes kijelentéseket tett. De mire számítsunk január huszadika után?

Trump stílusát ismeri a világ, az előző ciklusa tapasztalatai alapján pedig levonhatunk néhány következtetést a tudomány világára nézve. Nagy viták voltak és vannak arról, hogy a globális felmelegedésként emlegetett folyamatok mögött tényleg az ipari termelés erőteljes szén-dioxid- és metán-kibocsátása áll-e, és egyáltalán szabad-e a cégeket bármilyen módon korlátozni, esetleg munkahelyeket veszélyeztetni azért, hogy az ipari károsanyag-kibocsátást lejjebb szorítsuk. Trumpot azonban nem érdekelte a klímaváltozás, az amerikai cégek profitja annál inkább. Ellentábora most azt mondja, újabb elnöki ciklusa tönkreteheti a Földet.

Érdemes megfontolni azokat a kételyeket is, amelyek a jelenlegi zöld átállás ellenében merülnek fel. Gondoljunk csak a greenwashing jelenségére, amely azt jelenti, hogy bizonyos termékeket környezettudatosnak tüntetnek fel, miközben valójában a gyártásuk jelentős környezeti károkkal jár. A propaganda rendkívül erőteljes, és nehéz helyzetben van az, aki megpróbálja átlátni a gyártási és szállítási láncokat, különösen azok ökológiai vonatkozásait. Említhetjük az Obama-kormány alatt zajló H1N1-járvány kezelését is. Egyszerűsített formában, de lényegében a szerencsén, és nem annyira az adminisztráció bölcs intézkedésein múlott, hogy az Egyesült Államokban nem alakult ki komoly járvány.

A közéletben sajnos egyre inkább elterjedt az a tendencia, hogy egyesek a saját politikai nézeteiket vagy pártjaikat tévedhetetlennek tartják, míg másokat ostobának állítanak be. Ez egy súlyos tévedés, hiszen mindannyian hibázhatunk, és még ha nem is vagyunk szakértők minden területen, léteznek olyan kérdések és kétségek, amelyekkel foglalkozni kellene. Ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem érdemes lenne őszintén és konstruktívan megválaszolni.

Ez a jelenség azonban most nem fog változni az amerikai kormányváltást követően sem. Az ok, hogy a politikusok és sajnos a nagyon széles közvélemény fejében nem valós, torz kép él a tudományosságról. Ebben nekünk, kutatóknak is megvan a felelősségünk.

Trump 2016-os választási győzelmét követően létrehoztak egy különleges adatbázist, a Silencing Science Trackert néven, amelynek célja, hogy rögzítse az amerikai kormány tudományos alapú megközelítéseit elutasító vagy tudományellenes intézkedéseit és nyilatkozatait. Az adatbázis alkotói, akik maguk is az éghajlatváltozás témájával foglalkoznak, eddig 550 bejegyzést gyűjtöttek össze, ebből 332 kifejezetten a klímaváltozással kapcsolatos. Érdekesség, hogy a most távozó amerikai kormány idején csupán 100-nál kevesebb új bejegyzés született ebben a témában.

Az éghajlatváltozás mellett egy másik gyakran vitatott téma a védőoltások és a kreacionizmus iskolai tanítása, amely szerint az élet a Földön egy intelligens beavatkozás eredményeként jött létre.

Néhány bejegyzésben felbukkan a büdzsé kérdése, vagyis, hogy mennyi pénzt fordítanak kutatásokra. Donald Trump alatt korábban nőttek a kutatásra fordított összegek, most azonban egyesek attól tartanak, hogy az új kongresszus támogató kedve megcsappanhat, mások meg bizakodóak. Szerintem a kérdés legegyszerűbben úgy dönthető el, mennyi pénzt szán az új kormány a tudományra, és a mai írásom címében feltett kérdésre adott válasz is erre egyszerűsíthető le. A propaganda így is, úgy is propaganda marad, és attól még a kutató - ha hagyják - tud dolgozni, ha van rá pénz. A kísérletek nem fognak a politikának megfelelően hazudni.

A National Institutes of Health (NIH), amely az egészségügyi és biológiai kutatások élvonalbeli hálózata, 2023-ban körülbelül 25 milliárd dollárnyi közpénzt fordított a betegségek kutatására. Ezen kívül jelentős magánalapítványok és egyetemek is hozzájárultak a kutatási forrásokhoz. Kína tavaly 10%-os növekedést hajtott végre a felfedező kutatások finanszírozásában, így az éves keretük elérte a 13 milliárd dollárt. Ezzel szemben Európa csupán évi 2,5 milliárd eurót költ a European Research Council (Európai Kutatási Alap) által támogatott összes kutatásra, függetlenül a tudományágaktól.

Fontos, hogy ne engedjük, hogy a politikai pártok narratívái eltereljék a figyelmünket. A politikai diskurzusban sokszor találkozhatunk félrevezető állításokkal a tudomány terén, és ne feledjük, hogy a politikai ígéretek nem mindig tükrözik a valóságot. Trump például jelentős hatással bírhat a közbeszéd alakulására, de a tudományos kutatások finanszírozása végső soron a politikai döntéshozók, vagyis a választott képviselőink kezében van. Európában pedig nekünk, választóknak, kell figyelemmel kísérnünk, hogy politikai vezetőink milyen döntéseket hoznak e téren.