Milyen kerítést álmodik meg a gyerek? Ez a kérdés nem csupán egy egyszerű rajz, hanem egy ablak a belső világába. A vonalak és színek, amelyeket választ, árulkodnak arról, hogyan látja a környezetét és milyen érzésekkel telítve közelít a világ dolgainak.

Ha ilyen lényt észlelsz, ne habozz: azonnal tudasd a hatóságokkal! Különösen veszélyes!

A gyerekek életében a rajzolás varázslatos szerepet játszik. Egyrészt egy kreatív tevékenység, amely nemcsak szórakoztatja őket, hanem finommotorikai készségeiket is tökéletesíti. Másrészt a gyermekek belső világának kifejezésére szolgáló eszköz, amely mély érzelmeket és gondolatokat tükröz. A színek és formák segítségével mesélnek magukról, így a rajzolás egyfajta híd a felnőttek és a gyerekek belső univerzuma között.

A rajzelemzés egy, a pszichológiában gyakran alkalmazott módszer, mellyel bepillantást nyerhetünk a kicsi lelki folyamataiba. A családrajz, a farajz, de akár az is sokat elárul a gyerekről, hogyan rajzolja le a kerítést.

Fontos kiemelni, hogy a rajzelemzés egy olyan szakterület, amelyet elsősorban gyermekekkel foglalkozó szakemberek és pszichológusok sajátítanak el és alkalmaznak a gyakorlatban. Ahhoz, hogy a gyerekek által készített rajzok alapján megalapozott következtetéseket vonhassanak le, elengedhetetlen a mélyreható szakmai tudás. Emellett nem elegendő csupán a kész rajzok vizsgálata; kulcsfontosságú az is, hogy mi zajlik a rajzolás folyamata alatt, hiszen ez is nagyban befolyásolja a végeredményt.

Fontos figyelmet fordítani arra, hogy a gyermek mennyit radíroz a rajzolás során: ha túl sokat, az jelezheti a megfelelési kényszert vagy a rá nehezedő túlzott nyomást. A rajzolás közbeni testtartás, a beszéd, valamint a lap forgatásának módja is sokat elárulhat a gyermek érzéseiről és állapotáról. Noha itt nem tudunk részletes elemzést adni, ez a megfigyelés jó alapot nyújthat. Amennyiben a rajzon észlelt dolgok újabb gondolatokat ébresztenek a gyermekkel kapcsolatban, és megerősítik korábbi érzéseit, érdemes lehet szakember segítségét kérni.

A rajzban a ház az egót szimbolizálja, míg a kerítés az egyén mozgásterét jelképezi. Ha a kerítés túlságosan körbeöleli a házat, az a gyermek erős zárkózottságára utal. Az indokolatlanul magas, nehezen átlátható kerítés a túlzott tartózkodást és a fokozott visszahúzódást tükrözi. Ez lehet csupán egy személyiségjegy, de ha a gyermek viselkedése szorongásos tünetekkel is párosul, érdemes segíteni neki a belső feszültség csökkentésében, például a napi rutin fenntartásával, játékos és mozgásos feszültséglevezető technikákkal, valamint nyílt, támogató kommunikációval. Erről részletesebben olvashatsz korábbi cikkünkben. Ezzel szemben, ha a kerítés alacsony és szellős, csupán jelzésértékű, az a gyermek nyitottságát és szabad lelkivilágát tükrözi. Amennyiben a házat egyáltalán nem keretezi kerítés, az arra utalhat, hogy a gyermek nem érzi magát korlátok között, sőt, kifejezetten nehezen viseli a megszorításokat.