Miért történt, hogy Csehországban Orbán szövetségese diadalmaskodhat a parlamenti választásokon? Milyen változások és kihívások vezettek ehhez a helyzethez?

A csehországi választók jelentős része csalódással szemléli a jobbközép-liberális koalíció, a SPOLU (Együtt) négyéves kormányzásának eredményeit. Ennek következményeként elképzelhető, hogy Andrej Babis, a populista politikus, aki korábban szintén csalódást okozott a választóknak, visszatérhet a miniszterelnöki székbe. Különösen aggasztó, hogy lehetséges koalíciós partnerei szélsőséges nézeteket képviselnek. A kormánykoalíció tagjai azonban reménykednek abban, hogy a közelmúltban tapasztalt trendváltás folytatódik, és még nem minden remény veszett el.

Mindenáron vissza akar térni a hatalomba a kormányfői posztot 2017-2021 között betöltő Andrej Babis: miután Petr Pavel ellenében elvesztette a 2023-as államfőválasztást, most a miniszterelnöki széket célozza meg a pénteken kezdődő parlamenti választáson. A kampányt az általa alapított Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt élén vitte végig, s a cseh polgárok jó része most tényleg elégedetlen. Az életszínvonal nem emelkedik, viszonylag magas az infláció és egyre komolyabbnak érzik a választók a lakhatási problémákat. A felmérések szerint a megkérdezettek mintegy kétharmada véli úgy, hogy nem jó irányba halad az ország, ráadásul a társadalmon belüli megosztottságot sem sikerült mérsékelni.

A választók felelőst keresnek a kormányzó jobbközép koalícióban, a SPOLU-ban, és elsősorban Petr Fiala miniszterelnök személyében látják azt. Ezt a vélekedést alátámasztja, hogy a pártszövetség jelenlegi támogatottsága mindössze húsz százalékra tehető. Ezzel szemben az ANO párt sokkal kedvezőbb pozícióban van, hiszen harminc százalékon áll. Úgy tűnik, a cseh választók elfelejtették, hogy a milliárdos üzletember négyéves kormányzása nem volt éppen zökkenőmentes. A szlovák szülőktől származó, Pozsonyban született, de cseh identitású 71 éves politikus miniszterelnöksége körüli korrupciós vádakat az Európai Unió is vizsgálta, különös figyelmet fordítva az üzletember cége által igényelt uniós támogatások szabálytalan felhasználására. A kormány a Covid-járvány kezelésében is gyengén teljesített, miközben Brüsszellel folytatott vitái során az ellenzék azzal vádolta, hogy a szabadságjogokat kívánja korlátozni.

A 2021-es választás során Babis nemcsak vereséget szenvedett el, hanem úgy tűnik, hogy Orbán Viktor prágai látogatása, amely a szövetségese melletti kiállás jegyében zajlott, inkább ártott neki, mint használt. Ennek ellenére soha nem vonta vissza magát a politikai porondtól, és a 2023-as elnökválasztás elvesztése sem zökkentette ki a harci szelleméből. A jelenlegi kampány még hevesebb, mint az államfőválasztás, amely már akkor is sok személyes támadást hozott magával. Most nemcsak a vádaskodások és sértések feszítik a légkört, hanem az is, hogy nemrégiben egy mankóval hadonászó férfi támadta meg Babist, ami tovább fokozta az indulatokat.

A kemény hangvétel részben azzal is indokolható, hogy a tét valóban óriási: míg a jelenlegi kormány, amely Petr Pavel egykori NATO-tábornokhoz hasonlóan határozottan kiáll a NATO és az EU mellett, valamint Ukrajna támogatását is prioritásként kezeli, addig Babis EU-ellenes álláspontot képvisel, és hajlandó lenne mérsékelni az orosz agresszióval szemben harcoló országok segítését is.

Ha Babisék győznek, akkor nem csak Ukrajna támogatottsága eshet vissza, hanem a Visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - együttműködési dinamikája is megváltozhat. Szlovákiában és Magyarországon egyértelműen EU-szkeptikus, és Ukrajnát nem támogató erők vannak hatalmon, s ha lecserélik a kormányt Prágában, akkor Lengyelország marad az egyetlen a négyek közül, amelynek kormánya szövetségest lát Brüsszelben és Kijevben.

A kampány brutális jellege tovább élesedik, mivel helyi szakértők szerint Oroszország is bekapcsolódott a harcokba - természetesen Babisék támogatásával. Nemrégiben egy cseh elemzőintézet felfedezett több száz TikTok-profilt, amelyek valós személyekhez nem köthetők, de nyilvánvalóan az orosz propaganda terjesztésére szolgálnak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a közvélemény-kutatások által jósolt 30 százalék körüli eredmény nem elégséges egy stabil kormány megalakításához, és könnyen előfordulhat, hogy a győzni akaró politikus az ugyancsak NATO- és EU-szkeptikus jobb, illetve baloldali szélsőséges erőkkel lép koalícióra. Már csak azért is, mert a jobboldalon álló Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 12-13 százalékra esélyes, a kommunisták vezette Stacilo! (Elég volt!) pedig 5-6 százalékon áll, és valószínűleg bekerül a 200 fős törvényhozásba.

A Stacilo! és az SPD kivezetné az országot a nyugati nemzetközi szervezetekből, a Tomio Okamura vezette SPD népszavazást kezdeményezne a NATO- és EU-tagságról. Babis még az öt százalék körüli eredményre számító populista Autósok Magukért pártra is számíthat. A 2022-ben alakult tömörülés azzal kampányol, hogy számolják fel a biciklisávokat, hozzák vissza a szenet mint tüzelőeszközt, valamint tartsák meg fizetőeszköznek a cseh koronát.

Nem lehetetlen, hogy a SPOLU szövetséghez tartozó, egyetérző pártok némelyike Babiš csábításának áldozatul essen, hiszen a kormányzó erők között is akadnak olyan csoportok, amelyek nem éppen a cseh EU-tagság elkötelezett hívei. Babiš, a korábbi négy évekből okulva, valószínűleg nem fog kisebbségi kormányzati kísérletbe kezdeni. Amikor 2017-ben ezt tette, az első bizalmi szavazáson azonnal megbukott, és fél éven át ügyvezető miniszterelnökként irányította az országot. Végül a baloldali pártok, a szociáldemokraták és a kommunisták támogatásával sikerült elérnie a parlamenti többséget.

Fialáék számára bizakodásra adhat okot, hogy az utóbbi hetekben kedvezően alakulnak a politikai népszerűségi mutatók: az ANO támogatottsága, amely korábban 35 százalék körül mozgott, most csökkenő tendenciát mutat. Az SPD népszerűsége szintén lefelé ível, míg a SPOLU párt enyhe növekedést mutat. Külön figyelemre méltó, hogy a Kalózpárt, amely egykor a koalíció része volt, mostanra 10 százalék körüli támogatottsággal bír, és akár szövetségesként is szóba kerülhet. Továbbá, a kormánykoalícióban részt vevő, de a következő választáson külön induló Polgárok és Függetlenek (STAN) nevű szervezet is népszerűsödik, és várhatóan 12 százalék körüli szavazatarányt tudhat magáénak.

Ami pedig az ómeneket illeti: Orbán ezúttal nem utazott Prágába, pedig az oroszpártisággal vádolt Babis ANO-ja az Európai Parlamentben a Fidesszel együtt ül a Patrióták Európáért képviselőcsoportban.

Prágai elemzők véleménye szerint Fialáék számára nem éppen kedvező időpontban került sor a választásokra: a gazdasági helyzet ugyan javuló tendenciát mutat, de a pozitív eredmények még alig érzékelhetők. Ha egy év múlva tartanák a megmérettetést, akkor sokkal nagyobb eséllyel indulhatnának a győzelemért. A kormánykoalíció tagjai most abban bízhatnak, hogy az a 10-12 százaléknyi szavazó, akik már jelezték, hogy részt vesznek a választáson, de még nem határozták el, kire voksolnak, "megrémül" a Babis által képviselt fenyegetéstől, és végül a szavazólapon a SPOLU mellett húzzák meg a pipát.

Babis támogatói rendkívül hűségesek. Ahogy Dominik Landsman, a cseh író megjegyezte, a politikus követői akkor is meg fogják védeni őt, ha a Babis akár egy árvát is bántalmazna, vagy egy kölyökkutyát felfalna, ők mindig azt fogják hangoztatni, hogy ő jobb Fialánál.