A magyar gazdaság sorsa egyre aggasztóbbá válik: a szakértők szerint már csupán elenyésző növekedésre lehet számítani. A helyzet súlyosságára való tekintettel, úgy tűnik, hogy a gazdasági fejlődésünk a mélybe süllyed, mintha a béka feneke alá kerültünk vo

A jelenlegi, bizonytalan gazdasági környezetben az idei évre várt 0,5 százalékos növekedést követően 2026-ban gyorsabb fellendülésre lehet számítani. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, a legújabb előrejelzésében hangsúlyozta, hogy az idei évben 4,3, míg 2026-ban 4 százalékos éves átlagos inflációra kell készülni. Az előrejelzésből az is világossá vált, hogy milyen jövő vár a forintra.

A jelenlegi kilátások alapján ebben az évben - a tavalyihoz hasonló - mindössze 0,5 százalékos növekedés várható, jövőre azonban 2,5-3 százalék körüli bővülésre lehet számítani - mondta el Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a pénzintézet legfrissebb prognózisát.

"A növekedési, egyben az inflációs prognózist jelentős bizonytalanság övezi, a geopolitikai helyzet ugyanis nagyon hektikus. A Trump-hatás szintén nehezíti a pontos előrejelzést, emellett a kereskedelmi háború, az Oroszország és Ukrajna között fennálló fegyveres konfliktus, továbbá az Irán elleni izraeli támadás - ez csak néhány olyan tényező, amelyek alapvetően befolyásolják a világ- és a magyar gazdaság teljesítményét is" - mondta a szakember.

A K&H 2025-re 4,3 százalékos éves átlagos inflációval számol. "Itt azonban nagy kérdés, hogy meddig maradnak érvényben a hatósági árszabályozások, lesznek-e újabbak. Az élelmiszereknél vannak időjárásfüggő kockázatok, illetve a nemzetközi piaci árak, bizonyos agrártermékek, például a kakaóbab esetében jelentős növekedést mutatnak. Emellett a magyar költségvetésből érkező támogatások, akár adókedvezmények vagy pénzbeli hozzájárulások a belső keresleten keresztül, inflatorikus hatást fejthetnek ki. Emiatt a fogyasztói árindex a 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos jegybanki toleranciasáv tetejénél ragad be" - közölte a K&H vezető elemzője. Szerinte jövőre az éves átlagos infláció 4 százalék körül lehet, de a kilátások szintén bizonytalanok.

A magas inflációs várakozások komoly hatással lehetnek a fizetések alakulására. Az idei bérnövekedés ütemében enyhe lassulás tapasztalható, ami a magyar gazdaság több mint két éve tartó stagnálása, illetve a visszaesés következménye. Továbbá, a munkanélküliségi ráta emelkedése is hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Az utóbbi években a befektetések jelentős csökkenésen mentek keresztül, ami miatt a vállalatoknál nem tapasztalható érdemi termelékenységnövekedés. Ez a jelenség szoros összefüggésben áll a bérdinamika lassulásával is. Németh Dávid megjegyezte, hogy a következő évben a várt gazdasági élénkülés következtében a munkaerőpiac is szorosabbá válhat, ami kedvezően befolyásolhatja a bérek emelkedését. A K&H előrejelzése szerint az idei évre 7,5-8 százalékos átlagos bérnövekedés várható, amelyet 2026-ra körülbelül 9 százalékos emelkedés követhet.

A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói valószínűleg óvatos megközelítést alkalmaznak a következő hónapokban, figyelembe véve az inflációs és geopolitikai kockázatok növekedését. Egy elemző véleménye szerint az idei év során lehetőség nyílhat egy kamatcsökkentésre, és ha a körülmények kedvezően alakulnak, akár két lépésnyi lazítás sem lenne elképzelhetetlen. A magyar jegybank nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a stabil forintárfolyamra törekednek, mivel ez segíthet az infláció megfékezésében.

Németh Dávid a forint árfolyamának alakulásáról beszélve kiemelte, hogy az utóbbi hetek és hónapok során a magyar deviza bizonyos mértékű erősödést mutatott, ami a növekvő kamatkülönbözetnek volt köszönhető, ami nemzetközi befektetőket vonzott a hazai piacra. Hozzátette: "Ha stabil piaci környezet állna fenn, ez a kamatdifferencia további forint erősödést eredményezhetne. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a globális helyzet ingadozása és a forint érzékenysége miatt bármely fontos geopolitikai esemény, mint például egy izraeli katonai akció Irán ellen, hirtelen forintgyengülést okozhat. Ennek következtében a piaci volatilitás növekedhet, és az euró árfolyama széles sávban mozoghat, ami 395 és 415 forint között ingadozhat."