Az Országgyűlés megszavazta, hogy a jövőbeni választási kampányok során korlátlan pénzügyi forrást lehet felhasználni hirdetésekre, így megszűnik a költségkeret korlátozása. | szmo.hu

"A K-Monitor igazgatója hangsúlyozza, hogy ez a javaslat éppen az ellenkező irányba mutat: nem segíti elő a kampány- és pártfinanszírozás átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, hanem éppen ellenkezőleg, tovább gyengíti a már amúgy is lanyha szabályozást."

Az Országgyűlés rendkívüli eljárás keretében

A javaslatot 133 kormánypárti képviselő támogatta, míg 46-an ellene voksoltak, és egy képviselő tartózkodott a szavazástól – számolt be róla a Telex.

A kampányfinanszírozás kereteit 2013-ban állapították meg, hogy elősegítsék a választási esélyegyenlőséget. Az akkori szabályozás értelmében a politikai pártok legfeljebb ötmillió forintot költhettek egyéni jelöltjeikre, ezt az összeget pedig azóta a KSH fogyasztói árindexének figyelembevételével évente módosítják. A 2022-es választásokra a jelöltekre jutó összeg 5,91 millió forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy ha egy párt minden választókerületben indított jelöltet, akkor összesen több mint 1,1 milliárd forintot költhetett el kampánycélokra.

A legutóbbi ülésen a javaslatot Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc mutatta be.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Telexnek azt mondta: "Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát."

A Fidesz kampányfinanszírozása nem először vált vitatottá, hiszen múltbeli tapasztalatok alapján a párt rendszeresen túllépte a törvényben előírt kereteket. A Transparency International, a K-Monitor és az Átlátszó.hu által közzétett adatok szerint 2014-ben a kormánypártok összesen 2,78 milliárd forintot költöttek kampányra, míg a jogszabály által meghatározott keret csupán 995 millió forint volt. Ezen felül a CÖF plakátkampányai és a kormányzati reklámok további 1,1 milliárd forintot emeltek meg a már egyébként is jelentős összegű költéseket.

A Fidesz rendszeresen igénybe vette olyan civil szervezetek segítségét a kampányai során, mint például a Békemeneteket koordináló CÖF vagy a közösségi médiában domináló Megafon Központ.

Ligeti Miklós véleménye szerint a helyzet most már lényegesen eltér az előzőtől, hiszen Magyar Péter belépésével új dimenziókat nyithat a politikai diskurzusban. Ha egy párt megszegi a saját maga által felállított szabályokat, akkor ennek sokkal nagyobb visszhangja lesz. Ezt ő így fogalmazta meg:

"Ez egy elővágás lehet. Félnek attól, hogy jövőre nem lehet majd olyan könnyen megúszni a korlátlan költekezést. Most fogékonyabb rá a közönség."

A K-Monitor vezetője, Léderer Sándor, a portálnak adott interjújában kifejtette:

"Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat."

Véleménye szerint, ha a transzparencia lenne a fő törekvés, akkor számos alternatív módszer is a rendelkezésünkre állna.

A szakértők úgy látják, hogy az új szabályozás továbbra sem teszi átláthatóbbá a kampánytevékenységeket. Problémásnak tartják, hogy az Állami Számvevőszék nem tekinti kampánynak, ha például egy falunapon, amit egy helyi vállalkozó finanszíroz, egy kormánypárti jelölt beszédet mond, vagy ha az állami hirdetésekből támogatott kormányközeli média nyíltan kampányol.

Bár a kormány néhány hete azt ígérte, hogy jövő áprilisig nem módosítja a választási szabályokat, nem zárható ki, hogy ez a törvénymódosítás csak az első lépés egy nagyobb átalakításban, amely a 2026-os választásokra készítheti elő a terepet.