Rendkívül izgalmas felfedezés született: egy új módszer segítségével akár 90%-kal is csökkenthető a repülőgépek által kibocsátott káros anyagok mennyisége.

„Gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan” – szól a mondás, amely arra ösztönöz minket, hogy a világméretű változások eléréséhez először a saját környezetünkben kell lépnünk. A környezetvédelem terén ennek számos példája akad: például, ha a fürdés során nem pazaroljuk a vizet, vagy ha kevesebbet használjuk az autót, és inkább a tömegközlekedést vagy a kerékpározást választjuk. Emellett a hulladékok megfelelő gyűjtése is kulcsfontosságú. Érdekes módon a Harvard Egyetem és a Csinghua Egyetem kutatói rámutattak, hogy ezek a helyi akciók sokkal jelentősebb globális hatással bírhatnak, mint amit első pillantásra gondolnánk.

A kutatók felfedeztek egy innovatív megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a háztartási vegyes hulladékot alacsony károsanyag-kibocsátású, fenntartható repülőgép-üzemanyaggá alakítsák át, mindezt költséghatékony módon. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel akár 90%-kal is csökkenthető a légi közlekedés karbonlábnyoma. Figyelembe véve, hogy az iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 2,5%-áért felelős, és a légi közlekedés iránti kereslet a várakozások szerint 2040-re megduplázódik, egyértelmű, hogy a háztartási hulladék megfelelő kezelése óriási hatással lehet a világ jövőjére.

A légiközlekedés évente körülbelül 378,5 milliárd liter üzemanyagot igényel, és a következő két évtizedben ez a mennyiség akár meg is duplázódhat. A repülőgépgyártók már aktívan dolgoznak a 100%-ban fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) használatára alkalmas hajtóművek kifejlesztésén, és az eddigi tesztek kedvező eredményekkel zárultak. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a környezetbarát üzemanyagok elérhetővé váljanak a piacon.

Az SAF (Sustainable Aviation Fuel) előállítása során növényi olajok, állati zsírok és használt olajok kombinációját alkalmazzák. Az ipari normák szerint jelenleg ez az üzemanyag kizárólag kerozinnal keverve használható, amelynek arányának 50-50 százalékosnak kell lennie. Friss fejlemény, hogy sikerült tesztelni egy olyan hajtóművet is, amely teljes mértékben SAF-et alkalmaz, így megnyílik az út a fenntarthatóbb légiközlekedés előtt.

Jelenleg az SAF a globális sugárhajtómű-üzemanyag-felhasználás kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, amit a magas költségek és a szűkös kínálat akadályoz.

A legújabb kutatások alapján a háztartási hulladékból előállított üzemanyag akár 80-90 százalékkal is mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis üzemanyagokhoz viszonyítva, figyelembe véve a teljes életciklust.

A lakossági hulladék szerves anyagokat, műanyagokat, papírt és fémet tartalmaz, amelyeket általában hulladéklerakókban tárolnak, vagy egyszerűen elégetnek. A szakértők azonban innovatív módszerekkel, például gázosítással és a Fischer-Tropsch-eljárás alkalmazásával képesek ezeket az anyagokat üzemanyaggá alakítani. Ennek a folyamatnak két jelentős előnye van: egyrészt hozzájárul a repülés karbonlábnyomának csökkentéséhez, másrészt pedig mérsékli a hulladék mennyiségét. A Fischer-Tropsch-eljárás során a szintézisgáz, amely a szén-monoxid és hidrogén keverékéből áll, különféle folyékony szénhidrogénekké alakul át, így értékes erőforrássá válik.

A kutatók új felfedezése szerint a valós ipari méretű adatok alkalmazásával a hulladékból üzemanyagot előállító rendszerek akár az alapanyag 33%-át is képesek folyékony üzemanyaggá transzformálni. Továbbá, a hatékonyság növelhető a szén-dioxid megkötésével, illetve zöld hidrogén felhasználásával a gyártási folyamat során. Ezzel kapcsolatos tanulmányuk a Nature Sustainability tudományos folyóiratban látott napvilágot.

A technika alkalmazásával két célt érhetünk el egy lépésben: egyrészt a repülés környezetbarátabbá válik, másrészt pedig a városok által termelt hulladék mennyisége is csökken.

A számítások szerint a szemét felhasználása globálisan 50 millió tonna üzemanyagot eredményezhet, ami az ágazat üvegházhatású gázkibocsátásának nagyjából 16 százaléka. Zöld hidrogén hozzáadásával ez 80 millió tonnára nőhet, ami elegendő lenne, hogy a globális üzemanyag-igény 28 százalékát kielégítse, évente pedig 270 millió tonnával csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.

Az ENSZ legfrissebb klímajelentése világosan rámutat arra, milyen elengedhetetlenül fontos e kérdések kezelése.