Az ukrajnai háború Magyarország számára is komoly kihívásokat és veszélyeket hordoz. Az események hatásai nemcsak a közvetlen szomszédságunkban érezhetők, hanem a gazdasági, politikai és társadalmi szférákban is. A menekültáradat, a gazdasági instabilitás
Krízis fenyegeti az egész régiót, ha Ukrajna bukott állammá válik. Az orosz-ukrán háború, dacára a békepárti hangok erősödésének, jelentős kockázatot jelent Magyarország szuverenitását tekintve. A történelem és a nemzetközi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy a konfliktus lezárta után rendkívül instabillá válhat a háború sújtotta régió, ami komoly biztonsági kihívásokat jelenthet a Kárpát-medencére. Kritikus fontosságú Magyarország szuverenitása szempontjából, hogy kellő szakértelemmel vizsgálják meg az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteleit. Nem mindegy ugyanis, hogy a fegyveres konfliktus hogyan zárul le, hiszen mindegyik forgatókönyv újabb és újabb problémákat vethet fel, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek Magyarországra. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet ezért összegyűjtötte a Kárpát-medencét fenyegető kockázatokat. Az elemzés szerint a legnagyobb veszély az lehet, ha egy bukott államot kell életben tartani.
Mint ismert, a biztonságpolitikai szakirodalomban bukott államnak, úgynevezett failed state-nek azt az államot nevezik, amely képtelen gyakorolni a szuverenitását az egész ország területén, és nem tudja ellátni az alapvető funkcióit sem. Ez magában foglalja a rendfenntartást, a közszolgáltatások biztosítását, az igazságszolgáltatást, a gazdaság működtetését és a határok ellenőrzését. Vannak olyan országok, amelyek évek óta ezzel a problémával küzdenek: Szomália, Szudán és Afganisztán példái jól illusztrálják ezt a helyzetet, ahol az állam összeomlása széleskörű káoszt és emberi szenvedést eredményezett. Ukrajna jelenlegi helyzete is hasonló, ugyanis a tartós nyugati támogatás hiányában könnyen bukott állammá válhat.
Az ukrán infrastruktúra, amely már a háború előtt is jelentős problémákkal küzdött, hatalmas károkat szenvedett el az orosz-ukrán háborúban. Kelet-Ukrajnában figyelhető meg a legnagyobb pusztítás, amely a gazdasági helyreállítást is hátráltatja. A helyzet tovább súlyosbodhat, mivel Oroszország katonai ellenőrzése alatt vannak olyan területek, amelyek jelentős energiahordozókat és nyersanyagokat rejtenek, így Kijev nem tudja felhasználni ezeket a forrásokat. Ez azzal jár, hogy Ukrajna gazdasági működése végül Oroszországtól függhet, ami tovább növeli az ország sérülékenységét, és a jövőbeli konfliktusok kockázatát is.
Ukrajnában az is súlyos gondot okoz, hogy a demográfiai helyzet rendkívül kedvezőtlen: már a háború előtt is negatív trendeket figyeltek meg a szakemberek, a háború csak tovább rontott ezen. Az emberek tömeges elvándorlása, a halálesetek nagy száma és a születések számának csökkenése mind hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az ország népessége. Mindezek miatt az ukrán kormánynak korlátozottak az eszközei a háború utáni gazdasági és társadalmi programok végrehajtására. A szükséges reformok és fejlesztések végrehajtása rendkívül nehéz feladat lesz egy végletekig kimerült és erőforráshiánnyal küzdő állam számára.
A háborút követően a munkanélküliség valószínűleg még a korábbi szintet is meghaladja, mind rövid, mind középtávon. A konfliktus előtt már sok, munkaképes korú férfi és nő hagyta el az országot, és ez a tendencia a háború végén is folytatódni fog. Az újjáépítés hiányában ugyanis rendkívül nehéz új munkahelyeket létrehozni. Kijev ugyanakkor a külföldi pénzügyi támogatás révén hadigazdaságot működtet, amely a jelentős állami megrendelések révén átmeneti fellendülést hozhat. Azonban, ha a külső támogatások megszűnnek, a mesterségesen fenntartott kereslet várhatóan összeomlik, ami súlyos gazdasági válságot eredményezhet, hasonlóan a Szovjetunió széthullását követő időszakhoz. Ez az összeomlás nemcsak a gazdaságot fogja megrázni, hanem a társadalom minden szegmensét, fokozva ezzel a feszültségeket és az instabilitást Ukrajnában.
Fontos szempont az is, hogy a hazatérő katonák kedvezőtlen gazdasági és munkaerőpiaci helyzettel szembesülhetnek, ami könnyen polgárháborúhoz vezethet, mint például Líbiában. A katonák reintegrációja kritikus fontosságú, de az ukrán államnak korlátozott erőforrásai vannak ezen a területen. A leszerelő katonák munkához juttatása mellett a poszttraumás stressz szindróma és egyéb pszichológiai problémák kezelése is kiemelt fontosságú, hiszen a nem megfelelő reintegráció fokozhatja a fegyveres erőszakot és a társadalmi feszültségeket - hasonló forgatókönyvet láthattunk Kongó esetében is. Sok katona kilátástalan helyzetbe kerülhet, illegális megélhetési források után kutatva, ami a bűnözés növekedését eredményezheti. A munkanélküliség is erősíti a szervezett bűnözést és a szélsőséges szervezeteket, amelyek felvevőpiacot jelenthetnek a volt katonák számára. Mivel pedig a korábban említett kivándorlás további romlást okoz a demográfiai és gazdasági helyzetben, tovább gyengülhet az ukrán állam képessége is a problémák megoldására.
A háborúban beszerzett fegyverek feketepiaci értékesítése komoly kockázatokat rejt magában. A nehézfegyverek értékesítése instabil térségekbe, mint például Afrika vagy a Közel-Kelet, új migrációs hullámokat generálhat, ami jelentős nyomást gyakorol a magyar határvédelemre. A kézifegyverek elterjedése a szervezett bűnözés, terrorista csoportok és milíciák kezébe kerülhet, ami destabilizáló hatásokat és migrációs nyomást eredményez. A jugoszláv polgárháború jól példázza, hogy a kézifegyverek feketepiaci terjedése milyen veszélyeket hordoz magában. A fel nem használt gyalogsági aknák szintén komoly kockázatot jelentenek, hiszen könnyen válhatnak az illegális fegyverkereskedelem célpontjává. Ezek a fegyverek hosszú távon fenyegetést jelenthetnek a civil lakosságra, még a konfliktus lezárása után is. A szervezett bűnözés szerepe ebben a kontextusban kiemelkedően fontos. Ukrajnában a szervezett bűnözés befolyása jelentős, és a háború utáni zűrzavarban tovább növekedhet. A feketepiaci fegyverkereskedelemben való részvételük tovább destabilizálja a térséget, ami nemcsak Ukrajnára, hanem a szomszédos országokra is hatással lehet, mivel katonai fegyverek juthatnak szélsőséges vagy helyi bűnözői csoportokhoz. Ezen kívül egyes titkosszolgálatok is felhasználhatják a feketepiacra került fegyvereket titkos destabilizációs műveletek során.
A háborús tapasztalattal rendelkező volt katonák is fokozott kockázatot jelentenek. Sokuk képtelen vagy nem akar a munkaerőpiacon elhelyezni, a szürkezóna vagy a feketepiac felé fordulva. A megszerzett katonai ismereteket zsoldosként, tanácsadóként vagy kiképzőként is kamatoztathatják a világ instabil övezeteiben, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Ez a jelenség tovább fokozhatja a regionális instabilitást, és újabb migrációs hullámokat indíthat el. A vereség és a veszteség érzése a radikális elemek megerősödéséhez vezethet Ukrajnában, ami nemcsak az országot, de az egész régiót is érintheti. Ez különösen veszélyes a kárpátaljai magyarokra nézve.
A kézifegyverek visszaszolgáltatásának és begyűjtésének problémája tovább növeli a kockázatot, mint ahogy Albánia esetében is tapasztalható volt. A telepített aknák felkutatása és hatástalanítása rendkívül nehéz és hosszas folyamat, ami alatt rengeteg civil eshet áldozatául a földbe rejtett csapdáknak. A Balkánon még évtizedek után is vannak olyan területek, ahol táblák figyelmeztetnek az aknákra. A konfliktust követően Ukrajna valószínűleg nem lesz képes kezelni a nagyszámú telepített aknát, ami hosszú távon veszélyezteti a lakosságot. Az Ukrajna területén fennmaradó fegyverek, a hazatérő katonák sorsa, a szervezett bűnözés és a szélsőséges csoportok erősödése, valamint a migrációs nyomás tehát jelentős biztonsági kihívást jelent a régiónak.
