Magyar-ír világbajnoki selejtező: balsors vagy csupán ennyit tudunk?

Megint elúszott a lehetőség. A magyar labdarúgó-válogatott számára ezúttal sem nyílt meg a világbajnokság kapuja. 1986 óta nem jártunk vb-n, így már szinte megszoktuk a csalódást. Most közel voltunk ahhoz, hogy legalább a második helyet megszerezzük, és jövő márciusban pótselejtezőket játszhassunk. De jött "Parrott-barátunk", az írek gólgyárosa, aki nem elégedett meg a már meglévő két találatával, hanem a 96. perc elején még egyet rátett. Ezzel az írek 3-2-re diadalmaskodtak. De ki a felelős ezért a kudarcért? Kire hárítsuk a vizes lepedőt? Mert egy ilyen szomorú végkimenetel után muszáj találni valakit, akit okolhatunk. Az interneten olvasgatva a kommentelők többsége Marco Rossi szövetségi kapitányt tartja bűnösnek, főként a cseréi miatt, amelyeket sokan kritikával illettek. Mások azonban úgy vélik, a fiúk mindent megtettek, és a "fel a fejjel" mentalitásra hivatkoznak. De sajnos, ez a megközelítés inkább sablonos, és nem segít abban, hogy kikerüljünk a mély vízből.

Magyar-ír: ki a felelős a vereségért?

Tehát akkor Rossi a felelős? Miután az olasz szakvezető már korábban - és most is - hangsúlyozta, hogy a felelősség teljes mértékben az övé, ezzel nem tudunk vitatkozni. Valóban, Rossi irányítása alatt a magyar válogatott visszakerült az európai futball térképére, és számos szép sikert elért, de azért akadtak furcsa és, mint később kiderült, nem túl jól sikerült döntései is. Például az említett cserék mindenképpen megérne egy alaposabb elemzést.

Nehéz szavakba önteni, miért éppen a 92. percben döntött a csapat a friss erő, Damir Redzic pályára küldése mellett. Ekkor lépett be a támadó, és...

Miért érdemes megfontolni Loic Negó, a védelem egyik legkiemelkedőbb játékosának leigazolását?

* És a helyére beállítani azt a Mocsi Attilát, akit Rossi az egész sorozat alatt háttérbe szorított. Mocsi már Haladás-labdarúgóként megmutatta, hogy kiváló futballista, és jelenleg a török Rizespor csapatának alapembere. De bármennyire is tehetséges, és bármennyire ügyesen fejel, az a döntés, hogy a hajrában hozza őt a pályára, amikor az ellenfél folyamatosan ívelgeti a labdákat, míg a magyar csapat már csak a védekezésre összpontosít – igazi életveszély. Ha a kapitány korábban hozza be a fejjátékára támaszkodva, azt még megérteném, de így?

Még egy szó az írekről: úgy szereztek öt gólt az utolsó két, létfontosságú meccsükön, hogy legeredményesebb csatáruk, az olasz AS Romában szereplő Evan Ferguson sérült volt. De ott volt helyette Tony Parrott, az új ír nemzeti hős - mind az öt gólt bevállalta.