A Life.hu a nők életstílusának és mindennapjainak színes kaleidoszkópja. Itt mindenki megtalálja a számára inspiráló tartalmakat, legyen szó divatról, egészségről, kapcsolatok világáról vagy éppen a legfrissebb trendekről. Az oldal célja, hogy támogassa é
A világ lakosságának mintegy 15 százaléka szenved tinnitusban, ami egy olyan állapot, amikor az ember külső forrás nélkül hall egy hangot, például csengést vagy zümmögést. A fülzúgás gyakran társul halláskárosodással.
Az állapot nem csupán bosszantó kihívásokat jelent az érintettek számára, hanem súlyos következményekkel is járhat a mentális jólétükre nézve. Az ilyen állapotok gyakran stresszhez vagy akár depresszióhoz is vezethetnek, különösen azoknál, akik hosszú hónapok vagy évek óta küzdenek a fülzúgás tüneteivel. Jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre hatékony gyógymód, ezért ha valaha sikerülne megtalálni a fülzúgás kezelésének vagy gyógyításának hatékonyabb módját, az hatalmas segítséget nyújthatna világszerte számos ember számára.
Elsőként érdemes megemlíteni, hogy a fülzúgás egyfajta illúzió, amely az agyunk működéséből fakad. Olyan jelenségről van szó, amikor észlelünk olyan hangokat, látványokat vagy szagokat, amelyek valójában hiányoznak a valóságból. A legtöbb ember csupán álmában tapasztal hasonló fantomérzékeléseket, ám a fülzúgásban szenvedőknek ez a tapasztalat ébrenlétük során is megadatott, és így olyan hangokat hallanak, amelyek nem léteznek.
A második tényező, ami a fülzúgás jelenségéhez kapcsolódik, az agyi aktivitás átalakulása. Az agy bizonyos részei, különösen a hallással összefüggő területek, esetenként túlzottan aktívvá válhatnak, ami érdekes magyarázatot nyújt a fantomérzékelések keletkezésére. Érdemes megjegyezni, hogy az alvás során is hasonló változások következnek be ezen agyterületek aktivitásában.
Egy friss kutatás során feltárták azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek a fülzúgás és az alvás zavarai mögött állnak. Ezen mechanizmusok, valamint a két jelenség közötti összefüggések alaposabb megismerése a jövőben hozzájárulhat a tinnitus hatékonyabb kezelésének és kezelésének kidolgozásához.
Amikor álomra hajtjuk a fejünket, testünk különböző alvási fázisokat jár be. Különösen jelentős a mély alvás, amely az alvás legpihentetőbb szakaszaként vonzza a figyelmet. Ekkor az agyunk aktivitása jellegzetes, hullámzó mintázatokban zajlik, amelyek végigfutnak az agy különböző részein, aktiválva őket, mielőtt a folyamat tovább haladna. E fázis során például a memória és a hangok feldolgozásáért felelős agyterületek is munkához látnak.
Az alvás ezen fázisa kulcsfontosságú szerepet játszik az agyunk neuronjainak regenerálódásában, amelyek az információt továbbító és befogadó speciális agysejtek. Ez a pihenés nem csupán a felfrissülésünkhöz járul hozzá, hanem a memóriánkra gyakorolt hatása is jelentős. A kutatások szerint ez a szakasz segíti elő, hogy kipihentebbek és éberebbek legyünk a következő napokban.