Káprázatos égi látványosság részesei lehetünk a közeljövőben.

Ha a szerencse kedvez nekünk, és az időjárás is barátságos lesz, akkor egy felhőtlen égbolt alatt élvezhetjük a látványt.

A legrégebbi dokumentált meteorraj, a Lyridák, április 22-én, kedden válogatott csillagászati látványosságként mutatkozik be. E csodálatos égi jelenség első ismert megfigyelését időszámítás előtt 687-re datálják, amikor a kínai csillagászok először rögzítették a hulló csillagok káprázatos zuhatagát.

A minden év április 22. táján vissza-visszatérő meteorraj mérsékelten sűrű hullócsillagzápora kedd hajnalban figyelhető meg a legjobban. Ekkor óránként akár tíz hullócsillag is megjelenhet az égbolton, amelyek között tűzgömbök is előfordulhatnak.

Ha szeretné megfigyelni az április 21. késő estétől 22. hajnaláig tartó különleges égi jelenséget, válasszon egy olyan helyszínt, ahol a fényszennyezés minimális – például vidéki tájakon vagy csillagászati parkokban. Ne feledje, hogy a legjobb élmény érdekében érdemes türelemmel várakozni!

A meteorraj forrásaként az 1861-ben a Nap közelében megfigyelt Thatcher-üstököst tartják számon, amely 417 év alatt tesz meg egy kört a Nap körül. E meteorraj a Lyráról, vagyis a Lant csillagképről kapta nevét, mivel ez a csillagkép dominál a horizont felett a csillaghullás idején. A Lyridák a legősibb ismert meteorrajok közé tartoznak, hiszen már 2700 évvel ezelőtt is feljegyezték őket. Az időszámításunk előtt 687-ből származó kínai írások szerint ebben az időszakban a raj különösen intenzív aktivitást mutatott; a meteorok az égből "úgy zúdultak alá, mint az esőcseppek".

A Lyridák meteorraj nagyjából 60 évente a szokásoshoz képest sokkal magasabb aktivitást produkál, a következő ilyen "kitörés" 2042-ben várható. Az utolsó látványos kitörés 1982-ben volt.