Közel állunk az igazság pillanatához – ki fog hátrálni az orosz-amerikai türelemjátékban?

Egyre több jel utal arra, hogy Donald Trump amerikai elnök ki akar vonulni az ukrajnai válságban önként vállalt közvetítői szerepéből. Moszkva viszont kitart: Vlagyimir Putyin időt húz, a főhéja, Dmitrij Medvegyev továbbra is atomháborúval fenyeget, miközben az orosz hadsereg egy nyári offenzívára készül.

Moszkva újra a tárgyalások mellett áll, és a kormánypárti orosz médiák szerint a Kreml javaslatot tett arra, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői június 2-án Isztambulban találkozzanak, hogy valódi párbeszédet kezdeményezzenek a már több mint három éve tartó válság megoldása érdekében. Az ajánlattal azonban egy komoly probléma van: kiszivárgott információk szerint az orosz fél kompromisszumkészsége csupán látszólagos, mivel a Kreml továbbra is ragaszkodik minden korábban megfogalmazott feltételéhez. Sőt, hangsúlyozzák, hogy amennyiben Kijev és a Nyugat nem fogadja el a moszkvai "béketervet", a jövőben még nehezebb és fájdalmasabb feltételekkel kell számolniuk.

A nem hivatalos források szerint a június 2-án ismertetendő feltételek a következőek:

A Kreml emellett ragaszkodik ahhoz, hogy megszerezze az ellenőrzést az egyelőre csak részben elfoglalt kelet-ukrajnai megyék, azaz Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck fölött. "Putyin a területi kérdésekben az utóbbi hetekben megkeményítette az álláspontját" - állítják moszkvai források, ami arra utalhat, hogy az újabb cél az, hogy Harkivot és térségét valamint Odesszát is megszerezzék maguknak.

Miközben Moszkva folyamatosan hangsúlyozza tárgyalási hajlandóságát, a több mint három éve zajló háború egyik legnagyobb offenzívájára készül. A támadások több irányból indulhatnak, és az északkelet-ukrajnai Szumi városa kiemelt célponttá válhat. Az orosz hadsereg itt több mint ötvenezer katonát vont össze, köztük számos elit egységet, akik a közelgő akcióra készülnek. Ukrán források szerint az oroszok legalább tíz kilométer mélyen tervezik benyomulni Ukrajna területére, és egy ütközőövezet kialakításával kívánják megakadályozni, hogy az ukrán erők újabb támadást indítsanak Oroszország ellen, mint ahogyan tavaly Kurszk környékén csaknem ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el.

A donyecki fronton is várható támadás, itt Pokrovszk és Kramatorszk lehet a célpont, ha ez a két város elesik, akkor veszélybe kerülnek a közelben lévő egyéb városok és falvak is, ami újabb tömeges menekülthullámot indíthat el. Ezen a frontszakaszon az utóbbi hetekben komoly tüzérségi akciókat hajtott végre az orosz haderő, és valószínűleg a tervezett offenzívával áll kapcsolatban az, hogy májusban az orosz légierő több, minden korábbinál súlyosabb drón- és rakétahullámot indított az ukrajnai célpontok ellen. A légitámadások következménye az lehet, hogy az ukrán védelem kifogy a légi eszközök megsemmisítésére alkalmas fegyverekből, így védtelen marad egy átfogó offenzíva esetén. Bár az ukrán vezetés arról beszél, megtette a szükséges óvintézkedéseket, az oroszok annyi katonát vontak össze, hogy komoly feladat lesz visszaverni a támadást.

Jelenleg Ukrajna még nem reagált az orosz fél legújabb javaslatára. Korábban azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejezte készségét arra, hogy bármilyen formában tárgyalásokat folytasson Moszkva képviselőivel. Ukrajna, Donald Trump amerikai elnökkel és a nyugati hatalmak vezetőivel egyetértésben, azt tartja legfontosabb célnak, hogy a két érintett fél legalább harminc napra szóló tűzszünetet alakítson ki. Az orosz fél azonban nem mutat hajlandóságot erre, bár ezt hivatalosan nem ismerik el. Elemzők véleménye szerint a mostani tárgyalási kezdeményezés csupán időnyerésre szolgál, lehetővé téve, hogy a nyugati országok ne vezessenek be újabb, szigorúbb szankciókat az agresszor ország ellen, amíg a párbeszéd lehetősége még fennáll.

Trump álláspontja folyamatosan ingadozik, és az utóbbi időszakban úgy tűnik, hogy inkább Putyinra irányítja a figyelmét, mintsem hogy Zelenszkijre összpontosítana, aki korábban a fő célpontja volt. Emellett az amerikai elnök és több tanácsadója az utóbbi napokban többször is utaltak arra, hogy az Egyesült Államok visszavonulhat a közvetítésből. Az egyik lehetséges ok, hogy Washington más, szintén fontos ügyekkel kíván foglalkozni, míg egy másik értelmezés szerint a rendezéshez szükséges megbeszéléseknek inkább közvetlenül a két fél között kell zajlaniuk. Philips O'Brian, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora szerint "a múlt hétfői telefonbeszélgetés Putyinnal egyértelműen jelezte, hogy véget ért a Trump által folytatott félrevezetés. Korábban úgy tűnt, mintha az elnök próbálna kidolgozni egy olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható lenne. A valóság viszont az, hogy Trump Ukrajnát komoly engedményekre akarta kényszeríteni, miközben Putyin céljait támogatta."

Ez pedig azt jelenti, hogy miközben Trump verbálisan keménykedik Putyinnal - a napokban olyan őrültnek is nevezte, aki halomra gyilkolja az embereket -, nem valószínű, hogy teljes mértékben beváltja azon fenyegetéseit, melyek szerint minden korábbinál súlyosabb szankciókkal sújtja Oroszországot - és az orosz olajat vásárló államokat, köztük Magyarországot -, ha Moszkva nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra.

Az ukrán hadsereg helyzetének javítása érdekében nagy lépést jelentene, ha Németország átadná Ukrajnának a 500 kilométeres hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőket. Friedrich Merz, a német kancellár, aki korábban az ellenzék soraiban állt, támogatta a modern fegyverek átadását, azonban az utóbbi időszakban a Taurusokról nem esett szó. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy koalíciós partnere, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt, amely a kormány irányítását gyakorolja, ellenzi a fegyverek szállítását. Ez a helyzet feszültséget okozhat a már amúgy is ingatag koalícióban.

Merz a Taurusok helyett inkább arról beszélt, hogy Németország feloldott minden olyan korlátozást, amely a Németországtól kapott eszközök bevetésére vonatkozott. Ennek értelmében Ukrajna az Oroszország területén lévő célpontokat is támadhatja a német robotrepülőkkel, igaz ezek hatótávolság nem haladja meg a 300 kilométert.

Az orosz propaganda "nagyágyúi" is igyekeznek elriasztani Németországot a Taurusok átadásától: Dmitrij Medvegyev egykori kormány- majd államfő arról beszélt, Németország a harmadik világháború kitörését kockáztatja, s ebben a háborúban Moszkva minden eszközt kész lenne bevetni. Az atomháborúval rendszeresen fenyegetőző Medvegyevnél is nyíltabban fogalmazott Margarita Szimonjan, az RT nevű orosz állami propagandatelevízió vezetője. "A moszkvai irodákban arról beszélnek, hogy amennyiben a német katonák német fegyverekkel lövik Moszkvát - a Taurus átadása csak ezt jelentheti, hiszen az ukránok nem tudják maguk működtetni ezt a fegyverrendszert -, akkor nem marad hátra, hogy mi is lőjük Berlint" - írta Szimonjan.