Gondolkodtál már azon, hogy télen a klímát használd fűtésre? Talán nem is sejtetted, de ezzel jelentős összegeket takaríthatsz meg! - Pénzcentrum

Magyarországon is egyre többen fontolgatják, hogy a hagyományos gázfűtést kiváltva klímaberendezések felszerelésével oldják meg otthonuk fűtését. Ahhoz, hogy az ingatlantulajdonosok megfelelő döntést hozhassanak, a szakértők az alábbiakban összegyűjtötték a téma kapcsán felmerülő leggyakoribb tévhiteket - és magyarázatukat.

Bár lényegében minden, ma kapható klímaberendezés alkalmas fűtésre, illetve a kedvezményes H áramtarifa igénybevételére, mégis van néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe venni a készülék kiválasztásakor.

Az R410-es hűtőközegű gépek például már nem ajánlhatók, hiszen az EU-ban fokozatosan betiltják az ilyen, magas globális felmelegedési potenciálú (GWP) értékkel rendelkező klímagázok használatát, hosszabb távon pedig az ezekkel működő készülékek szervizelése is drágább lehet. Emellett érdemes figyelni arra is, hogy a készülék minél magasabb, a szezonális fűtési energiahatékonyságot mutató SCOP értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett.

Fontos szempont még a garanciaidő hossza és a szervizháttér is - ha egy olcsóbb, ám ismeretlen márkájú berendezés helyett olyan gyártótól választunk eszközt, amelynek van magyarországi kirendeltsége, probléma esetén tudjunk akár közvetlenül is segítséget kérni egy adott termék kapcsán.

A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, ebben az esetben pedig nézzünk utána annak is, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.

Magyarországon a fűtéstervezéshez használatos, mára elavultnak tekinthető szabványok szerinti méretezési hőmérséklet Pest vármegyében -13 Celsius fok, de a leghidegebb területeken sem alacsonyabb -15 foknál. Nem javasolt ennél a méretezési hőmérsékletnél nagyobb hidegre tervezett készüléket beszerezni, mert ezek nem fognak tudni hatékonyan üzemelni az enyhe, átmeneti időszakokban, ami így növeli az energiafogyasztást.

Ezek az átmeneti időszakok évente akár 3500-4000 órás működési időt is magukban foglalhatnak, míg a tervezett hőmérséklet csupán 0-20 órát valószínűsít. Még ha egy rövid ideig tartó rendkívül hideg időjárás is bekövetkezik, az nem károsítja a berendezést, csupán a fűtés hatékonyságát csökkentheti.

A régebbi, ám még mindig villamos fűtést alkalmazó épületek esetében határozottan érdemes elgondolkodni a klímás fűtésre való áttérésen. Ennek oka, hogy a hőszivattyúk, amelyek a kültéri levegő energiatartalmát hasznosítják, lényegesen hatékonyabbak, mint a hagyományos villamos fűtési megoldások, mint például elektromos kazánok, hősugárzók, olajradiátorok vagy infrapanelek. A klímás fűtés akár négyszeres energiahatékonyságot is nyújthat az említett rendszerekhez képest. Azonban minden más beruházási lehetőséget alaposan át kell gondolni, hogy biztosan megérje a befektetés.

A villamos hálózat fejlesztésének költségeit figyelembe véve elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk a gáz- és áramfogyasztási szokásokat, valamint a vonatkozó tarifákat. Emellett a készülékek beszerzési ára, a telepítési költségek és az adminisztrációs díjak is jelentős tényezők a tervezés során. Az energetikai felújítás során pedig elsődleges lépés a hőszigetelés javítása, hiszen ennek hiányában a fűtőrendszer cseréje nem hozna megfelelő hatékonyságot.

Az ingatlan belső elrendezése kulcsfontosságú tényező. Míg a jól hőszigetelt, alacsony belmagasságú, egyszerű alaprajzú, tágas légterű (például amerikai konyhás) lakások esetében ideálisabb a hőmérséklet- és komfortszint fenntartása, addig egy hosszú, bonyolult alaprajzú, szűk átjárókkal tagolt épületben több klímaberendezés szükséges ahhoz, hogy minden egyes helyiségben megfelelő hőkomfortot tudjunk biztosítani.

A klíma berendezés rendkívül gyorsan képes felfűteni a szoba levegőjét, így a bekapcsolást követően hamarosan kellemes hőmérsékletet biztosít, ellentétben a vizes rendszerekkel, mint például a padlófűtés vagy radiátorok, amelyek lassabban reagálnak. Enyhébb időjárás esetén azonban a temperáló, alacsonyabb hőmérsékletű fűtés nem mindig a legjobb választás, mivel ilyenkor előfordulhat, hogy a klíma nem inverteres üzemmódban működik, hanem folyamatos ki- és bekapcsolással, ami jelentős energiafogyasztást eredményezhet.

A hagyományos fűtési módokkal ellentétben ugyanezért nem ajánlott alacsony hőfokra állítva üzemeltetni akkor, ha épp nem vagyunk otthon. Ehelyett inkább hazaérkezéskor - vagy előtte, telefonos alkalmazáson keresztül - indítsuk el a fűtést, a kívánt magasabb hőfokkal. Mindemellett a beltéri egység szűrőjének gyorsabb elkoszolódása, illetve a beltéri ventilátorcsapágyának élettartama miatt is érdemes csak akkor járatni ezeket a készülékeket, ha valóban fűteni kell.

Sokan tévesen hiszik, hogy a klímaberendezés "kiszárítja" a levegőt. Ez a kijelentés csak a hűtési és szárítási üzemmódban igaz, míg fűtés üzemmódban csupán a relatív páratartalom csökken, de az abszolút nedvességtartalom nem változik. Fontos kiemelni, hogy a klíma nem juttat friss levegőt a környezetből, ezért elengedhetetlen a rendszeres szellőztetés, amelynek azonban megvannak a maga szabályai. A legideálisabb, ha rövid ideig, intenzív kereszthuzattal szellőztetünk a fűtési időszak előtt, nem közben vagy azután. Emellett soha ne hagyjunk nyitva buktatott ablakot, még enyhe időjárás esetén sem, amíg a klíma működik.