Felfedeztük, hogy a szerveink öregedése egy sajátos ritmusban zajlik.
Úgy tűnik, hogy a testünk különböző részei nem egyenlő ütemben öregednek, ami arra utal, hogy az egészséges életmód fenntartása egyre fontosabbá válik az idő múlásával.
Az eddigi legátfogóbb vizsgálat során 29 szerv szöveteit vizsgálta meg egy kutatócsoport, amelyeket közel ezer donortól gyűjtöttek be. A kutatás arra irányult, miképp öregednek más ritmusban a szerveink - számol be róla a New Scientist. Ha jobban megértjük, hogyan változik a szervek öregedése, az segíthet az embereknek olyan egészséges szokások kialakításában, amelyek bizonyos életszakaszokban különösen előnyösek lehetnek.
Mindenki tisztában van azzal, hogy a biológiai testünk az idő múlásával öregszik, azonban kevesen vannak tisztában azzal, hogy a különböző szervek nem egyformán és nem is egy időben kezdik meg a hanyatlás folyamatát. Például a tüdő és a vese már a húszas éveinkben elkezdik megérezni az idő múlását, míg más szervek, mint például a méh, sokkal később kezdik el a vénülésüket.
Korábbi kutatások során, például a Szingapúri Nemzeti Egyetem tudósai 2022-ben a vérben található fehérje molekulákra összpontosítottak, és megállapították, hogy kilenc különböző szerv öregedési folyamatai eltérő ütemben zajlanak. André Rendeiro, a Bécsi Egyetem kutatója azonban fontos észrevételt tett: a korábbi tanulmányok nem foglalkoztak a szövetek állapotának hatásaival, pedig ezek kulcsfontosságúak a szervek megfelelő működésének szempontjából.
A Rendeiro kutatócsoport 29 különböző szervet, beleértve az agyat, a szívet és a tüdőt, vizsgálva összesen mintegy 26 ezer szövetmintát elemzett.
A vizsgálat során összegyűjtött minták közel ezer amerikai donortól származnak, akik életkoruk 20 és 70 év között változik. A résztvevők többsége baleset, öngyilkosság vagy az életfenntartó eszközről való leválasztás következtében hunyt el. A minták gyűjtése a halál bekövetkezése után nem sokkal történt, hogy a szövetek épségét a lehető legjobban megőrizzék.
A kutatók a donorok adatainak 80%-át felhasználták mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére, hogy feltérképezzék a szövetek különböző jellemzői - mint például a szín, textúra és sejteloszlás - és az elhalálozási életkor közötti kapcsolatokat. Az egyes szervekre specifikusan kidolgozott modellek mindössze 4,9 éves átlagos eltéréssel tudták megjósolni a donorok valós életkorát.
A modellek különböző öregedési mintázatokat is bemutattak: például a tüdő és a vese 20 és 40 éves kor között gyorsabb öregedést mutatott, amely valószínűleg összefüggésbe hozható olyan életmódbeli tényezőkkel, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Ezek a szokások fokozhatják vagy súlyosbíthatják a természetes öregedési folyamatokat, szóval ebben az életszakaszban az absztinencia jelentős előnyökkel járhat a későbbi évek életminősége szempontjából.
A szív öregedése a harmincas évektől kezdve egyre inkább felgyorsul, és különösen a 45 és 55 év közötti időszakban tapasztalható a legnagyobb mértékű változás. Ezzel párhuzamosan az agy, az izmok és a bőr öregedése is fokozatosan erősödik a harmincas évektől a hatvanas évek végéig. A méh öregedése a 45 és 55 év közötti időszakban a legszembetűnőbb, ami szorosan összefonódik a menopauza beköszöntével.
Alan Cohen, a Columbia Egyetem tudósa hangsúlyozza, hogy a szöveti változások alaposabb és szélesebb körű elemzése kulcsfontosságú az öregedési folyamatok mélyebb megértéséhez. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a jelenlegi kutatásokhoz képest átfogóbb és részletesebb vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy valóban feltárhassuk az öregedés rejtélyeit.
