Képes-e az oktatási rendszerünk folyamatos fejlődésre? | ma7.sk
A Regionális Pedagógus Támogató Központ (RCPU) ebben a tanévben négy képzést szervezett, amely az oktatási reform implementációját, a digitális eszközök helyes módszertani használatát vagy éppen az inklúzió témakörét járta körül. Ezek egyikét az Érsekújvári járás pedagógusai számára a párkányi Ady Endre Alapiskolában tartották. Decsi Katalin, a dunaszerdahelyi RCPU vezetője köszöntőjében kiemelte, a tanár, aki nincs "képben", nehezen szólítja meg a mai "digitalizált" generációt. Mint mondta, ha nem értünk a világukhoz, elszakadnak tőlünk.
Szabó Eugen polgármester örömmel nyilatkozott arról, hogy az Ady Endre Alapiskola regionális programjai, mint például a képzések befogadása, jelentősen hozzájárulnak az intézmény hírnevének és jelentőségének növeléséhez.
- Le a kalappal azok előtt, akik a munkaköri kötelességek mellett arra is szakítanak időt, hogy képezzék magukat, hogy minél magasabb szintű tanári munkát végezzenek. Biztatni szeretnék minden résztvevőt, hiszen a digitális eszközök használata a jövőben alapfeltétele lesz annak, hogy az ember helytálljon bármilyen szakmában, fiataljainkat pedig meg kell tanítani helyesen bánni velük.
Bacsó Péter, az Ady Endre Alapiskola igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: digitális forradalom előtt állunk, s a forradalmak mindig választási lehetőségek elé állítják az embert.
Most van itt az ideje, hogy az oktatási szakemberek mérlegeljék, miként integrálják a gyors ütemben fejlődő technológiákat az iskolai környezetbe. Fontos szerepet kap a szülőkkel való szoros együttműködés, hiszen a felelősségteljes eszközhasználat csak közös erőfeszítésekkel valósítható meg.
A párkányi iskola falai között a digitális eszközhasználat egy gyakran tárgyalt téma. Pöltl Ákos, a Föld napja alkalmából, a diákoknak szóló előadásában a digitális eszközök mértéktelen használatának veszélyeiről beszélt. Később a szülőknek is tartott egy tájékoztatót, ahol külön hangsúlyozta, hogy nekik is fontos, hogy saját maguk számára határokat szabjanak. Ezzel nem csupán saját jólétüket, hanem gyermekeik számára is példamutatást nyújtanak a fenntartható digitális életmód kialakításában.
Keresztesi Ildikó mentor, aki a vágfarkasdi alapiskola igazgatójaként tevékenykedik, nyitó előadásában rávilágított a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának kétélű természetére.
- Él-e a szellem, ha mindössze kód suttog a szaván? - tette fel provokatív kérdését a mesterséges intelligencia, amikor megnyitotta az előadást egy általa generált dallal. A technológiai fejlődés radikálisan átalakította az emberi interakciókat, így az oktatásnak is alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó kihívásokhoz - fogalmazta meg az előadó a szakmai nap alapját.
Keresztesi Ildikó a digitális világ aktuális kihívásairól beszélt, különös figyelmet szentelve a chatbotok és virtuális asszisztensek működésének fontosságára. Érintette a cseh mesterséges intelligencia (MI) tantervét, valamint a magyar OkosTündér weboldal tartalmát, amely innovatív megoldásokat kínál. Rámutatott a mesterséges intelligencia által generált jelentős környezeti terhelés problémáira, beleértve az elektronikus hulladék kérdését is. Emellett hangsúlyozta a megfelelő jogi keretek kialakításának elengedhetetlenségét, valamint az online bántalmazás és visszaélések súlyos következményeit, és javaslatokat tett arra, hogyan lehet ezeket megelőzni.
A rendezvény során a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy a workshopok keretében mélyebb ismereteket szerezhessenek a mesterséges intelligencia alapú rendszerek oktatási alkalmazásairól, a Micro:bit 1.0 használatáról, az applikációs fejlesztésekről, a robotika világáról, valamint a digitális inklúzió kihívásairól. A képzés megszervezéséért felelős Vágsellyei és Érsekújvári járásokat összefogó Pedagógus Támogató Központ vezetőjét, a 35 éve pedagógusként elhivatott Helena Weszelovszkát kérdeztük a programok tartalmáról és céljairól.
A jelenlegi oktatási reform inspirálta témáinkat a változás szükségessége hatja át. Ezek a legérzékenyebb területek, ahol az eddigi, megszokott módszerek helyett új, innovatív megközelítések alkalmazása válik elengedhetetlenné. Szerencsére rendelkezésünkre állnak olyan kiváló mentorok, akik alaposan ismerik a kockázatokat és a kihívásokat. A tanárok számára elengedhetetlen, hogy eligibilitásuk és tájékozottságuk révén a modern világ kihívásaira releváns válaszokat tudjanak adni, és magabiztosan érveljenek. Sajnos a jelenlegi oktatási rendszerünk túlságosan is merev, hiszen csupán a tartalomra összpontosít. Az iskolákban a genius loci átalakulásra szorul, hiszen a meglévő struktúrák elavultak, és ez sajnos a diákok tudásában is megmutatkozik. Az oktatás végső célja nem lehet csupán a papír, mint az érettségi vagy a diploma megszerzése; sokkal inkább a kritikus gondolkodás és a kreatív észjárás fejlesztése kellene, hogy legyen a középpontban. A munkaerőpiac is sajnos e hibás paradigmát követi, ami a jövő generációinak felkészültségét és lehetőségeit veszélyezteti.
A PISA-teszt eredményei aggasztóan alacsony szintet mutatnak az olvasási és szövegértési készségek terén, ami komoly figyelmet érdemel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem csupán egyének vagy pedagógusok felelőssége. A probléma gyökerei sokkal inkább a társadalom által az oktatásra vonatkozó attitűdökben rejlenek, ahogyan azt a szakértők is megállapítják.
A PISA-eredmények különösen aggasztóak, amikor figyelembe vesszük, hogy a szomszédos országokhoz képest diákjaink jelentősen több időt fordítanak a szlovák és magyar nyelv, valamint irodalom tanulmányozására. A magas óraszám ellenére a tudásuk mégsem tükrözi ezt a befektetett energiát.
Helena Weszelovszká kiemelte, hogy az oktatási reform körüli kritikák és aggodalmak kapcsán a tanárok számára is fontos, hogy bízzanak az új didaktikai megközelítésekben. Szerinte ezek a módszerek nemcsak hatékonyabb tanítást tesznek lehetővé, hanem a tanárok számára is segítséget nyújtanak abban, hogy kevesebb erőforrással jobb eredményeket érjenek el.
A tananyag jelenlegi formája sajnos nem elég vonzó a gyerekek számára. A nevelési zavarok, a családi és közösségi hatások, valamint a politikai események mind-mind óriási befolyással bírnak a fiatalok életére, ami gyakran feszültséget és bizonytalanságot szül bennük. Éppen ezért fontos, hogy megpróbáljuk megérteni őket és reagáljunk az igényeikre. A tematikus napok célja éppen ez, hogy olyan programokat kínáljunk, amelyek segítik őket a fejlődésben. Beszéltünk az értékelésről is, amely eddig sokszor egyoldalú volt, csupán a büntetés és jutalmazás keretein belül mozgott. Az új rendszer azonban széleskörű lehetőségeket kínál, lehetővé téve, hogy a jó tanár úgy értékelje a diákokat, hogy azok valóban előre tudjanak lépni. Mint mentor, nagy öröm számomra látni, hogy a gyerekek elmélyült tanulási folyamatokban, szenvedélyes érvelésekben és konstruktív csoportmunkákban vesznek részt az órák során. Ez a megújult megközelítés valóban pozitív hatással van a tanulásra és a diákok fejlődésére.
Az inkluzív oktatás kapcsán a szakember megjegyezte, nem kell feltalálni a spanyolviaszt, csak alkalmazni a mi viszonyainkra a máshol már működő jó gyakorlatokat.
Az észt oktatási rendszer vizsgálata izgalmas élmény volt számomra. Bár az észtek is a szovjet blokk részeként éltek, ők gyorsan felismerték, hogy az intelligencia oda vezethet, ahol a pénz is megtalálható. A politikai vezetés értékelte az okosságot, amely lehetővé tette az oktatás megerősítését. Talán kevesen tudják, de az észtek állnak a Skype mögött, amely jelentős bevételt hozott az országnak, sokat segítve ezzel a költségvetésen. Az észt társadalom számára világossá vált, hogy a tudás értéke mérhető anyagi javakban is, ami a közösség támogató hozzáállásához vezetett az oktatás iránt. Ilyen attitűdre lenne szükség nálunk is, ami nagyobb szabadságot adna a pedagógusoknak is. Nyilvánvaló, hogy nehéz búcsút inteni a tankönyvek adta stabilitásnak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy elengedve ezt a megközelítést, sokkal eredményesebb módszereket alkalmazhatunk. Ez kell, hogy legyen az oktatás fejlődési folyamata - emelte ki Helena Weszelovszká.
Bacsó Péter, az Ady Endre Alapiskola igazgatója szerint is üdvözlendő az oktatás demokratizálása, ám jelenleg még sok a vakfolt. Nyilván a pedagógusképzésnek is hamarabb kellett volna reagálnia a tervezett változtatásokra, hogy a frissen kikerülő tanárok már alkalmazni tudják az új módszereket.
- Jelenleg egy olyan időszakot élünk, amely tele van kihívásokkal, és ahhoz, hogy a reformok valóban sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy a pedagógusok közössége minden tagja szoros együttműködésben dolgozzon - hangsúlyozta Bacsó Péter, a párkányi iskola vezetője.
