Karácsony Gergely bejelentette, hogy sikerült kideríteniük: elővásárlási jogot szerzett a Rákosrendező területére, és ezt a lehetőséget ki is fogják használni.

Karácsony Gergely főpolgármester egy érdekes részletre hívta fel a figyelmet a mini-Dubaj beruházás szerződésének áttekintése során: "A Fővárosi Önkormányzat cégének van elővásárlási joga a terület vonatkozásában, és ezzel a joggal élni fogunk." A projekt finanszírozása a kormány által visszautalt összegből fog megvalósulni, miután a bíróság a főváros javára döntött a kormány önkormányzatokra kivetett terhei, konkrétan a szolidaritási hozzájárulás ellen indított hosszas perben.

Karácsony azzal kezdte, hogy két jó híre van: a Fővárosi Törvényszék törvénytelennek nevezte az állami inkasszálást a főváros számlájáról. Szerinte a bíróság ezzel megerősítette a 2023-as döntését, amiben kimondták, hogy a szolidaritási hozzájárulás törvényellenes. "Nagyon vártuk már a bírósági döntést, ami a 2023-as évre vonatkozik" - mondta. Elindítottak egy pert 2024-re vonatkozóan is.

"A főváros államkincstári számláján jelenleg 28 milliárd forint található, amelynek visszautalását sürgetjük" - nyilatkozta. Amennyiben ez a folyamat nem valósul meg, jogi lépéseket tesznek, és magabiztosak abban, hogy a bírósági eljárást megnyerik. A 2024-es évvel kapcsolatban hasonló lépéseket terveznek, ahol már 40 milliárd forint áll a középpontban.

A másik érdekes hír a Rákosrendezővel és a mini-Dubaj projektjével kapcsolatos. Karácsony hétfőn követelte, hogy a szerződést hozzák nyilvánosságra, ami ma végre meg is történt. A dokumentum alapos tanulmányozása során felfedeztek egy figyelemre méltó részletet: a Fővárosi Önkormányzat cégének elővásárlási joga van a területre. A szerződés érvénybe lépésének egyik alapvető feltétele, hogy azok, akik rendelkeznek ezzel az elővásárlási joggal, lemondjanak erről a jogról.

"Eszünk ágában sincs lemondani az elővásárlási jogról, most kerestünk a fővárosnak 28 milliárd forintot, mi mást tehetnénk, mint visszavásároljuk Rákosrendezőt"

- Az időnk bőven van, hiszen a területért az összeget 2029-ig kell rendezni - jegyezte meg Karácsony.

Hétfőn napvilágot látott, hogy az Eagle Hills Csoport és a magyar állam aláírta az ingatlan adásvételi megállapodást a rákosrendezői területről. A cég, amely a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjeként ismert, Grand Budapest néven új városnegyedet tervez az adott helyszínen. A projekt, amelyet a hivatalos elnevezés előtt mini- és maxi-Dubajként emlegettek, összesen 12 milliárd eurós beruházást vonz. Mohamed Alabbar, a projekt irányítója, világszínvonalú zöld városrész létrehozását ígéri az eddig elhagyatott területen. Azonban Karácsony bejelentése árnyékot vethet ezekre a grandiózus terveknek.

A főpolgármester még hétfőn követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a rákosrendezői beruházással kapcsolatos terveket. Ekkor "nettó hazaárulásnak" nevezte a Rákosrendező eladását. A szerződéseket kedden nyilvánosságra is hozták, ebből derült ki a Budapest Közműveknek elővásárlási joga van, amiről eddig nem tudtak.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a város pénzügyi nehézségei miatt 2023 áprilisában bejelentette a főváros "túlélőcsomagját". Ennek keretében pert indítottak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen, amely a szolidaritási hozzájárulás mértékét vitatta. A főváros vezetése szerint a hozzájárulás összege meghaladja a törvény által megengedett kereteket. A városvezetés lényegében azt panaszolta el, hogy Budapest nettó befizetővé vált a központi költségvetés számára, azaz több pénzt juttattak az államkasszába, mint amennyit a közszolgáltatások fenntartására normatív támogatásként kaptak.

A per kezdetén az Alaptörvény és az önkormányzati törvény hivatkozási alapként szolgált, hiszen ezek világosan rögzítik, hogy az önkormányzatok saját bevételei nem vonhatók el. Azonban 2023-ban a helyzet drámaian változott: a tervek szerint a szolidaritási hozzájárulás keretében elvont összeg elérte volna az 50 milliárd forintot, míg tavaly ez az összeg 35 milliárd, az azt megelőző évben pedig 24 milliárd forint volt. Ez a trend aggasztóan mutatja, hogy a kormánytól kapott állami támogatások folyamatosan csökkennek, miközben a helyi önkormányzatok forrásait egyre inkább megcsapolják.

Budapest 2025-ös költségvetését már úgy hagyták jóvá, hogy a döntéshozók arra alapoznak: a bíróság a főváros javára fog dönteni. Ennek értelmében a 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulásból mindössze 39 milliárdot terveznek be, míg a fennmaradó 50 milliárdot nem várnak el.

Ezekkel az intézkedésekkel a fővárosra nehezedő elvonások mértéke teljesen nullára csökken, ami Karácsony Gergelyék állítása szerint lehetővé teszi Budapest hatékony működésének fenntartását.

A főváros számára kedvező döntéshez vezető út igazán izgalmas kaland volt. 2023 elején úgy tűnt, hogy a helyzet gyorsan tisztázódik, hiszen a bíróság első fokon, mindössze egy hónap leforgása alatt, tárgyalás nélkül elutasította az érintett kérelmét. Azonban a főváros nem adta fel, és másodfokra vitte az ügyet. 2023 szeptemberében a Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket, hogy folytassa le a pert. Ezt követően az Alkotmánybíróságnak benyújtott beadványában a törvényszék rávilágított arra, hogy a főváros által benyújtott beszámolók és egyéb bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható az állami szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű mivolta.

A Törvényszék a március 25-én beadott dokumentumban azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a felperest terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében. Az Alkotmánybíróságnak 90 napja volt dönteni, de több mint 200 napig halogatták a kérdést, végül kimondták, hogy nincs túladóztatva a főváros.

Karácsonyék a következő megállapítást emelték ki az Alkotmánybíróság egyik állásfoglalásából: "Amennyiben a szolidaritási hozzájárulás úgy alakul, hogy egy helyi önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor ez potenciálisan ütközhet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, valamint az Alaptörvény által garantált önkormányzati pénzügyi autonómiával" - állt a dokumentumban. Ezt követően a bíróságnak újabb határozatot kellett hoznia a felmerült kérdésben.

A főváros a per során jogi védelmet élvezett a bíróság döntése nyomán, ami azt jelentette, hogy az államkincstárnak hivatalosan nem lett volna joga megvonni a szolidaritási hozzájárulást. Ennek ellenére, a per ellenére, az államkincstár folyamatosan levonta a pénzt Budapest számlájáról.

Felmerül a kérdés, hogy a főváros évi 400 milliárd forintos költségvetésében miért olyan jelentős tétel 25 vagy akár 50 milliárd forint, és miért került sor a szolidaritási hozzájárulás bírósági úton való rendezésére. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Budapest költségvetése rendkívül feszes keretek között mozog, és gyakran előfordul, hogy a bevételek megérkezéséig átmeneti folyószámlahitelek segítségével biztosítják a működést. Az év végén pedig nem ritka, hogy faktorálási megoldások révén próbálják egyensúlyba hozni a büdzsét, ahol a bankok előfinanszírozzák a városnak járó összegeket, mivel gyakran nincsenek azonnali likvid források a kifizetések lebonyolításához.

A napi működés finanszírozása, mint például a BKK, BKV és közvilágítás fenntartása, mellett sajnos nem marad elegendő forrás a nagyobb beruházások megvalósítására. Jelenleg Budapest jelentős beruházásainak, mint például az új CAF-villamosok beszerzése, szinte teljes mértékben az uniós támogatásokra támaszkodnak. Az új projekteket is csupán az EU által biztosított források figyelembevételével tervezik. Az idei költségvetésben csupán egy nagyobb projekt, a Flórián téri felüljáró felújítása szerepel, amelyet kizárólag saját forrásokból sikerült finanszírozniuk.

A kormány jelenlegi hozzáállása inkább hátráltatja Budapest gazdasági helyzetének javítását, mintsem segítené azt, hiszen a szolidaritási hozzájárulás révén inkább terhet ró a fővárosra. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a megígért támogatások késlekednek, vagy végül elmaradnak. A Fidesz rendszeresen számon kéri Karácsony Gergelyen, hogy mi történt a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékkal, amely a fővárosi költségvetésben szerepelt. Karácsonyék válasza az, hogy a kormányzati elvonások és a különféle válságok – mint a COVID-19, az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus – révén megnövekedett kiadások fokozatosan felemésztették ezt az összeget. Például a közlekedési ágazat forrásigénye az utóbbi három évben 84 milliárd forinttal emelkedett.

A Fővárosi Önkormányzat Karácsony Gergely vezetésével arra a megállapításra jutott, hogy 2025-re már nem maradtak további tartalékok a költségvetésben. Az idei budapesti költségvetés alapvető célja csupán annyi volt, hogy megőrizzék a város működőképességét, tehát hogy a villamosok közlekedjenek, a szemetet elszállítsák, és a közvilágítás zökkenőmentesen működjön. Saját bevallásuk szerint ezt már csak úgy tudják fenntartani, ha a kormány által előírt szolidaritási hozzájárulás egy részét nem tudják kifizetni. A közelmúltban hozott bírósági döntés pedig most ebben a helyzetben segíti őket.