Karácsony droglobbistájának csehországi legalizációja csupán az első lépés, de nem elegendő a céljai eléréséhez.

Miközben hazánk továbbra is határozottan kiáll a zéró tolerancia elve mellett a kábítószer-ellenes harcban, a nemzetközi drogpolitikai diskurzusban egyre inkább teret nyernek azok a véleményformálók, akik a szabályozás enyhítését sürgetik. Közéjük tartozik Sárosi Péter, a Drogriporter alapítója és főszerkesztője, aki régóta elkötelezett a dekriminalizáció és a legalizáció mellett – áll a Drogkutató Intézet (DKI) nyilatkozatában. A szakmai szervezet emlékeztetett arra, hogy Sárosi, aki támogatja Karácsony Gergely budapesti polgármester fővárosi drogstratégiáját, legutóbb a (Drog)Háború és Béke konferencián fejtette ki véleményét. Írásai, valamint a cseh drogtörvény reformjával kapcsolatos lelkesedése ismét rávilágított arra, hogy néhány európai ország milyen irányba halad, és hogy Magyarországnak milyen utakat érdemes elkerülnie.

Sárosi Péter nem csupán üdvözli a változásokat, hanem aktívan népszerűsíti is azokat. Egy 2021-es írásában a cseh irányvonalat kifejezetten előremutatóként értékelte, és az európai ártalomcsökkentő konferenciákon, amelyeken rendszeresen felszólal, többször is dicsérte a liberalizációs intézkedéseket. Az ő megfogalmazásából világosan kiderül, hogy a Csehországban tervezett módosítások messze túlmutatnak a dekriminalizáción. A javasolt szabályozás nem csupán a marihuána kis mennyiségének birtoklását hagyná büntetlenül – amelynek határvonalai egyébként nem egyértelműek –, hanem a teljes feldolgozási folyamatot is kiveszi a büntetőjogi felelősség alól.

Sárosi a 6. európai ártalomcsökkentő konferencián több, a legalizációt támogató külföldi szakértővel készített interjút. Az egyik beszélgetőpartnere, Viktor Mravcík cseh professzor, kifejtette, hogy Csehországban új szabályozási kereteket kívánnak bevezetni a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban.

Míg Csehország a drogfogyasztást kisebb rosszként vagy normalizálandó kérdésként kezeli, addig Magyarország világos, erkölcsi és jogi határvonalat húz. A zéró tolerancia elve nem csupán rendészeti eszköz, hanem a közösség egészségének, biztonságának és jövőjének védelmét szolgáló irányelv. Nem hagy kétséget afelől, hogy a drogfogyasztás társadalmilag nem elfogadható deviancia, amely hosszú távon tönkreteszi az egyént és közvetetten a társadalmat is.

Magyarország kormánya határozottan kifejezte álláspontját, miszerint a drogok terjesztésével és népszerűsítésével foglalkozó hálózatokkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni. Elutasítják a kockázatos kísérletezéseket, amelyek emberek ezreinek életét veszélyeztethetik a bizonytalan "szabályozott legalizáció" álcája alatt. A DKI hangsúlyozta, hogy itt nem reformról van szó, hanem egy morális és jogi lejtőről, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az új drogstratégia kidolgozása során kulcsfontosságú, hogy kik vesznek részt a párbeszédekben. Olyan személyek, mint Sárosi, akik kritikátlanul átvették egyes európai modellek elemeit, alapvetően veszélyeztetik a magyar megközelítés hatékonyságát. A cseh példa inkább figyelmeztetésként szolgál, semmint megoldásként.

A zéró tolerancia nem csupán politikai jelszó, hanem a társadalom védelmi rendszere, amely képes megrajzolni azokat a vonalakat, amelyek átlépése elfogadhatatlan. Magyarország nem csupán a szélirány szerint halad, hanem saját értékrendjét követve, higgadt és felelősségteljes módon áll ki a drogokkal kapcsolatos kihívások elé. Ezzel a megközelítéssel megőrzi következetességét és a közjó iránti elkötelezettségét.