A V4 2025-ben jobbra billenhet.

Magyarország és Szlovákia után Csehország is a populista, illiberális irányvonal felé fordulhat 2025-re. A magyar elnökség időszakának eltüntetésével Donald Tusk új energiát hozhat az Európai Unió életébe.

Jelentős változás várható a visegrádi államok életében: ősszel várhatóan visszatér a hatalomba Csehországban Orbán Viktor régi barátja, Andrej Babiš. Így a V4 országaiból már háromban lehet populista, illiberális kormány. Ugyanakkor bizonytalansági tényező, a szlovák belpolitika kiszámíthatatlansága: miután Robert Fico koalíciója csak minimális többséggel rendelkezik a parlamentben, könnyen elképzelhető, hogy az országban előrehozott választást rendeznek.

LENGYELORSZÁG: Izgalmas év vár Varsóra. Donald Tusk kormánya eddig nem tudta teljes mértékben megvalósítani elképzeléseit, ami részben a koalíciós partnerek között feszülő nézeteltéréseknek köszönhető. A közvélemény-kutatások alapján a jelenlegi koalíció, ha csak szűk többséggel is, de a szejmben helyet foglalna, és Tusk Polgári Koalíciója (KO) állna az élen a pártok versenyében. Ugyanakkor a társadalmi támogatottság instabilnak tűnik. A varsói kormány számára jelentős nehézséget okozott Andrzej Duda elnök blokádpolitikája, amely a közelgő, májusi elnökválasztásra is rányomhatja a bélyegét. Duda, aki már két cikluson van túl, nem indulhat újra, így a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) Karol Nawrocki történészt jelöli, aki várhatóan nem változtatja meg elődje kormányzattal szembeni hozzáállását. Ezzel szemben Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere, erősebb esélyekkel bír a versenyben.

Kowski varsói polgármester, noha még korai lenne az erőviszonyok részletezésére vállalkozni. Az utóbbi győzelme azonban jelentős impulzust nyújthat Tusk kormányának.

A lengyel kormányfő figyelmét azonban most sokkal inkább a soros uniós elnökség köti le. Lengyelország Magyarország után tölti be a tisztséget és Tusk gyökeresen más külpolitikát kíván folytatni, mint Orbán Viktor. Konkrét lépéseket kíván tenni az EU egységéért és nem hátráltatni akarja az uniós döntéshozatalt, nem konfrontálódni akar Európával és a soros elnökséget nem belpolitikai célokra kívánja felhasználni. Tusktól nem várhatóak olyan döbbenetes vizitek, mint amilyen Orbán Viktor moszkvai vagy pekingi látogatása volt.

A lengyel külügyminiszter kifejezte, hogy a varsói magyar nagykövet jelenléte az EU-elnökség megnyitóján nem kívánatos. Donald Tusk pedig közbelépett, hogy megakadályozza a NER azon törekvését, hogy megszerezze a vezető lengyel kereskedelmi televíziót.

Orbán Viktor számos alkalommal jelentős feszültségeket generált az Európai Unió berkein belül, míg Donald Tusk az egyik legélesebb kritikusa a magyar miniszterelnöknek. A lengyel és a magyar vezető között szembetűnő eltérések figyelhetők meg minden tekintetben. Tusk mindenképpen elkötelezett európai politikusnak számít, de ez nem jelenti, hogy minden esetben egyetértene az Európai Bizottság álláspontjával.

Donald Tusk ötletei egyöntetű támogatásra találtak az uniós csúcson, ahol merész módon tabutémákat érintett a migrációval kapcsolatban.

Azzal, hogy Lengyelország veszi át az elnökséget, Brüsszel abban bízik: az EU visszatér a normalitáshoz. Amint a Deutsche Welle értékelésében írta, viharos hat hónap ért véget az Unióban, s Orbán - ahelyett, hogy semleges közvetítőként lépett volna fel - "elidegenítette" európai partnereit. A lengyel elnökség azonban "ellenpontja lesz annak, ami az elmúlt hat hónapban történt" - jelentette ki Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének (SWP) Kelet-Európa-szakértője a Deutsche Wellének adott interjújában. Ez mindenekelőtt a biztonságpolitikára, valamint az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatokra vonatkozik.

Bár Orbán Viktor és Robert Fico is próbálkozik az orosz-ukrán háború lezárásának közvetítésével, a lengyel elnök, akit széles körben kedvelnek, talán jobban megfelelne ennek a feladatnak.

Guntram Wolff, a brüsszeli székhellyel rendelkező Brussels European and Global Economic Laboratory (BRUEGEL) vezető munkatársa kifejtette véleményét, miszerint Lengyelország soros elnöki szerepe alapvetően eltér majd Magyarországétól. Hangsúlyozta, hogy Magyarország tevékenysége "jelentős feszültséget" okozott a tagállamok között. Számos ország máris a magyar rendezvények bojkottjára szólított fel, és több állam miniszterei is úgy döntöttek, hogy távol maradnak a magyarországi eseményektől.

Budapesttel ellentétben Varsó 2025 első felében egyértelműen fel akar lépni Vlagyimir Putyin­nal szemben. Agnieszka Bartol lengyel EU-nagykövet bejelentette az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Diplomaták szerint ezt nem sokkal az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulója, február 24-e előtt fogadják el. Lengyelország elnöksége rendkívül fontos időszakra esik, hiszen január 20-án iktatják majd be hivatalába Donald Trumpot. Varsó mindent elkövet azért, hogy elhárítson egy újabb Washington és az EU közötti vámvitát. Bartol ezzel kapcsolatban rámutatott: a cél "nem a kereskedelmi háború, hanem a jó kereskedelmi kapcsolatok" megtartása az Egyesült Államokkal.

Lengyelország külügyminisztériumának honlapján az elnökségi prioritások között kiemelkedő szerepet kap a következő három terület: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének "maximalizálása", Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni határozott állásfoglalás a konfliktus során, továbbá az európai biztonságpolitika megerősítése.

A lengyel elnökség alatt azonban két kulcsfontosságú kérdésben nem valószínű, hogy nagy előrelépés történik. Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is elutasítja az uniós menekültügyi paktumot, amelyet a tagállamoknak 2026-ig kellene átültetniük a nemzeti jogba. Varsó kritikusan szemléli az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást is.

CSEHORSZÁG: Andrej Babis volt miniszterelnök a napokban azt mondta, aggódik Petr Fiala miniszterelnök egészségi állapota miatt. Még mielőtt valaki azt gondolná, mennyire empatikus politikus a volt kormányfő, hogy még legnagyobb politikai ellenfele iránt is aggódás tölti el, le kell szögeznünk: szó sincs erről. A hátterében a kormányfő azon kijelentése állt, amely szerint a csehek öt éven belül "annyi pénzt kereshetnek, mint a németek vagy az osztrákok". Fiala szerint ennek előfeltétele, hogy a választók bizalmat szavazzanak kormányának. Fiala megjegyezte:

Az országunkra jellemző, hogy minden bátor és optimista elképzelésre azonnal megérkeznek a szkeptikusok és a borongós véleményezők.

A víziója bátran merész, ám a közgazdászok többsége utópiának tartja.

A cseh politikai élet komoly változáson ment keresztül. 2021-ben a populista Babis elvesztette a hatalmat, pedig röviddel az őszi parlamenti választás előtt még Orbán Viktor is személyesen mellette kampányolt. 2023 januárjában aztán az elnökválasztást is elvesztette, pedig a két forduló között a magyar mintát követve azt sugallta a választóknak: ha ellenfele, Petr Pavel nyer, akkor Csehországot belesodorja a háborúba. Pavel nyert, mégsem lett Prága az ukrajnai háború részese. A cseh kormány Kijev elkötelezett támogatói közé tartozik, de a cseh társadalom érezhetően egyre inkább kezd belefáradni a konfliktus következményeibe. Ez az oka annak, hogy az előrejelzések nagyon borús jövőképet vázolnak fel a jelenlegi kormánykoalíció számára. A kabinet a Polgári Demokrata Párt (ODS), a TOP 09 és a kereszténydemokraták alkotta Spoluból, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) nevű liberális formációból áll. Korábban a Kalózok is a kormánykoalíció részesei voltak, őket azonban kizárták. Nem elképzelhetetlen, hogy az ANO-n kívül további két jobboldali populista párt is bekerül a törvényhozásba. Ha Babis újra kormányfő lesz, létrejöhet az Orbán-Fico-Babis-tengely az EU-n belül annál is inkább, mert az ANO szintén a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának tagja az Európai Parlamentben.

Szlovákia új esztendője Robert Fico negyedik kormányának válságával vette kezdetét, amelyet egy konszolidációs megszorító intézkedéscsomag bevezetése is kísér. 2025 várhatóan nem ígérkezik könnyű évnek az ország számára, és Fico legnagyobb kihívása az lesz, hogy fenntartja hárompárti kormánykoalícióját. Egy december közepén, a miniszterelnök karácsonyi moszkvai útja előtt végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a szlovákiai lakosság 52,4%-a úgy véli, hogy a koalíció egyre növekvő válságára előrehozott választások jelenthetnek megoldást az új évben.

Mindazonáltal, a belső konfliktusok és a lakosság növekvő elégedetlensége ellenére Szlovákiában a politikai erőviszonyok szinte statikus állapotba kerültek. Lényegi változások nem figyelhetők meg, így még egy előrehozott választás sem lenne képes áthidalni a folyamatosan táguló politikai és társadalmi szakadékot, amely egyre mélyebbre ás.

Vlagyimir Putyin hamarosan békefenntartó szerepét is átadhatja valakinek, ha Orbán Viktor nem figyel oda a fejleményekre.

A legfrissebb felmérések egyértelműen azt jelzik, hogy Peter Pellegrini államfő pártja, a szociáldemokrata Hlas nélkül nem lehet létrehozni fenntartható kormánykoalíciót. A helyzet bonyolult, mivel mindkét politikai oldal csakis unortodox szövetségeket tudna kialakítani, amelyek ideológiai feszültségeket generálnának. A liberális és progresszív PS és SaS pártoknak konzervatív jobbközép partnerekre, mint például a KDH vagy a Demokraták, lenne szükségük, de a Pellegrini vezette szociáldemokraták támogatása is elengedhetetlen lenne, akik jelenleg 14-15 százalékos népszerűséggel bírnak. Hasonlóképpen, Fico Smerje is kénytelen lenne szélsőjobboldali partnerre támaszkodni a többség biztosításához. Jelenlegi szövetségese, az SNS, amely a koalíció leggyengébb láncszemének számít, gyakorlatilag esélytelen a parlamenti bejutásra, így Fico egyedül a neofasiszta Republikában remélhet támogatást. Azonban Pellegrini és a Hlas, akik a semlegesség megőrzésére és az ország demokratikus arculatának fenntartására törekednek, valószínűleg nem vállalnák fel ezt a kockázatot.

Ezekben a körülmények között a Fico-kormány valószínűleg a túlélésre összpontosít 2025-ben. Az igazi kérdés csupán annyi, hogy a hatalom megtartásához az illiberális orbáni modell alkalmazásával próbálkozik-e, vagy inkább Pellegrini szövetségét kívánja megőrizni.

2024-ben a Fico-kormány tudatosan kezdte meg a demokratikus intézmények és a jogállam fokozatos leépítését, miközben az ország euroatlanti irányvonalát is felülírta. A 2023 őszén hivatalba lépett negyedik Fico-kormány elsődleges lépése a büntetőtörvénykönyv módosítása volt, amelynek célja az volt, hogy pártja prominent politikai figuráit és háttérembereit megóvja a korrupciós ügyektől. A siker érdekében átalakították az igazságszolgáltatási és bűnüldözési struktúrákat, és a koalíciós partner, az SNS feladata lett a kényes feladatok elvégzése. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a közmédiáért és a nemzeti kulturális intézményekért folytatott harc is. A külpolitikai fordulatok csak az év végén jelentkeztek, addig Fico nem lépett fel nyíltan az EU közös álláspontjával és Pellegrinivel szemben. 2025-re kiderül, milyen irányt választ a szlovák miniszterelnök: Orbán Viktor nemzetközi befolyásában és a cseh kormányváltásban bízva, mindent a különutasságra fog feltenni, abban a reményben, hogy ezzel megnyeri a háborús válság miatt fáradt lakosság támogatását egy esetleges előrehozott választáson, vagy inkább a jelenlegi koalíció megtartására törekszik kompromisszumok árán.

Orbán Viktor úgy tűnik, mintha egy másik szövetséghez tartozna, mint Magyarország.