Újabb győzelmet arattak a civil szervezetek, hiszen a bíróság immár harmadszor semmisítette meg a nyáron átadott, NER-kapcsolatokkal bíró kikötő engedélyét.

Újabb jogi győzelmet aratott az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a hajdanvolt balatonvilágosi Club Aligában tervezett nagyszabású beruházás kapcsán. A Pécsi Törvényszék immár harmadik alkalommal érvénytelenítette a kikötő létrehozására vonatkozó engedélyt, és új eljárás lefolytatására kötelezte a fővárosi kormányhivatalt.

- Még van lehetőség arra, hogy megóvjuk településünket a teljes kisajátítástól, és megakadályozzuk, hogy partjainkat magánlakóparkokkal zárják le. Emellett szeretnénk visszaszerezni a közszolgáltatásokat a Club Aligában - nyilatkozta Bukovszki András, az AFE elnöke a Népszavának a bírósági döntés kapcsán. - A kikötőt illetően pedig célunk, hogy a beruházó helyreállítsa az elbontott közcélú nagyhajó-kikötőt, hiszen ez kulcsfontosságú a turizmus fejlődése szempontjából.

Mint arról sokszor írtunk, az egykori kormányüdülő területén a NER-közeli Pro-Mot Kft. kezdett óriási munkába. A kormány kiemelt beruházássá tette a projektet, amely során lakópark, szálloda épülne. A helyiek egy része a kezdetektől támadja a beruházást attól tartva, hogy kiszorulnak a Balaton partjáról, mint az előző rendszerben. A beruházó később egy kikötő építésébe is belekezdett, a Pro-Mot Kft. tavaly májusában adta be először használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötőre. A kormányhivatal kiadta az engedélyt, majd, amikor a civilek megtámadták a döntést, a hivatal visszavonta a határozatot, és egy újabb eljárásban megint kiadta. Ezt ismét megtámadta az AFE, s a Pécsi Törvényszék - ahogyan erről korábban a Népszava beszámolt - visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, s új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt.

Club Aliga: kis győzelmet könyvelhetnek el a civilek, a bíróság elhalasztotta a döntést a kikötőről

Idén márciusban a hivatal már harmadik alkalommal adta ki az engedélyt, amelyet az AFE ismételten megtámadott - tájékoztatott Bukovszki András. A panaszok között szerepelt, hogy a kormányhivatal a kiemelt beruházás státuszára hivatkozott az engedélyezés során, holott a kikötőépítés nem része az eredeti projektnek. Az engedély egy szállodára és komplex ingatlanfejlesztésre vonatkozik. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kikötő egy részét olyan ingatlanon tervezik megépíteni, amelyre nem vonatkozik a kiemeltséget biztosító kormányrendelet.

Jellemző, hogy a harmadik perhez a beruházó cég mellett a balatonvilágosi önkormányzat - Balatonaliga a település része -, pontosabban a polgármester a testület tudta nélkül is csatlakozott alperesi érdekeltként, vagyis a civilek ellenében, kérve a kereset elutasítását és az eljárás megszüntetését. A kormányhivatal utóbb módosította az engedélyt, ám a bíróság, egyetértve a civilek indítványával mindezt törvénytelennek minősítette, s visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az engedélyt. Így újabb, immáron negyedik eljárásra kötelezve a fővárosi grémiumot.

A civilek a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét is megkérdőjeleztek. A bíróság júniusban hatályon kívül helyezte a döntést, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot. Ennek ellenére az igazgatóság július végén újra kiadta az engedélyt.

- Ismételten megkérdőjeleztük a határozatot - mondta az AFE elnöke. Kiemelte, hogy eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság volt a másodfokú hatóság, de mostanra változtattak az illetékességi rendszeren, így a kormányhivatalhoz kell benyújtani a fellebbezéseket.

A peres eljárás alatt álló kikötőt nem sokkal a választások előtt, ahogy arról a Népszava is beszámolt, május végén ünnepélyes keretek között avatta fel a polgármester, valamint a Club Aliga tulajdonosa, Pro Mot. Az esemény zártkörű volt, ami még inkább felerősítette az érdeklődést a helyszín iránt.

A Club Aliga körüli beruházás hosszú és bonyolult története újabb fordulatot vett, mivel a birtokvédelmi elutasítás megérkezett.

Lapunkban már évek óta figyelemmel kísérjük az AFE erőfeszítéseit, amelyek célja a Club Aliga teljes átépítésének és kiárusításának megakadályozása. A helyi közösség aggályai szerint a tervezett fejlesztések következtében ismét elveszíthetik a rendszerváltás óta birtokolt, de azóta szabadon használt tóparti területeiket. A Pro Mot beruházó, amely erős kormányzati támogatással rendelkezik, rendre gyorsan megszerzi a szükséges engedélyeket az illetékes hatóságoktól. A civilek azonban sikeresen támadták meg ezeket az engedélyeket a bíróságon, és ezzel jelentős ellenállást tanúsítottak. Tavaly szeptemberben a kormány módosította a kiemelt kormányrendeletet, amely a közcélú szállodaépítési lehetőségek helyett most már komplex ingatlanfejlesztésre vonatkozik. Ez a változás gyakorlatilag megnehezítette a beruházás ellenzőinek, hogy jogi úton védjék meg a tópartjukat.

Megy a harc a Balaton talán legértékesebb ingatlanáért, a NER kiszolgálása miatt feloszlatnák a balatonvilágosi képviselő-testületet

A kiemelt beruházásokat érintő kormányrendelet, amely lehetővé teszi például a Fertő-tavi és balatoni gigaberuházásokat, nyáron komoly vitákat generált. Az LMP népszavazást kezdeményezett, azonban november elejére kiderült, hogy a szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére az előírt négy hónap alatt nem volt elegendő támogatás. Az Alkotmánybíróság júliusban elutasította az AFE és ellenzéki országgyűlési képviselők panaszát, megállapítva, hogy a Club Aligába tervezett Aligaliget luxuslakópark-építkezés nem ütközik az alaptörvénnyel. A polgármester írásban kérte a grémiumot a panaszok elutasítására, hangsúlyozva, hogy egy szűk érdekcsoport, amelynek jelentős része nem helyi lakos, próbálja megfékezni a település fejlődését.