Megszületett egy új európai nyilatkozat, amely a vetőmagok védelmét tűzi ki célul.
Granollers városában megrendezett szimpózium célja, hogy 2050-re minden európai önkormányzat fenntartható élelmiszerpolitikát alkalmazzon.
Két napnyi előadássorozatot és hálózatépítést követően április 30-án a Granollers Nyilatkozat ismertetésével zárult az első Európai Szimpózium, amelynek célja volt a "Kultúrnövények biológiai sokféleségének növelése a helyi élelmiszerpolitikákon keresztül". E szervezők és résztvevők által közösen kidolgozott, átfogó dokumentum ütemtervet vázol fel a közös jövőkép elérésére, miszerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan élelmiszerpolitikával fog rendelkezni, amely hozzájárul az egészséges élelmiszerek fenntartható előállításához - figyelembe véve a bolygó eltartóképességét -, egyben egy gazdaságilag is életképes modellt kínálva a közösség és a lakosok számára.
A nyitóülésen a település polgármestere, Alba Barnusell, köszöntötte a résztvevőket, kiemelve a város fenntarthatóság iránti elkötelezettségét. Enrique Pueyo, Aínsa polgármestere és az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának elnöke, így fogalmazott: "Aínsa polgármestereként meg vagyok győződve róla, hogy az agroökológiai szemléletű élelmiszerpolitikáknak a kultúrnövények biológiai sokféleségét is tartalmazniuk kell." Továbbá üdvözölte az eseményt, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az Európa különböző önkormányzataitól, illetve szervezeteitől érkezett képviselők megosszák egymással tapasztalataikat.
Mariateresa Lazzaro, a FiBL Svájc kutatója és a LiveSeeding projekt tudományos társkoordinátora hangsúlyozta, hogy a helyi vetőmagok alapvető fontosságúak az agroökológiai megközelítésű élelmiszerrendszerek számára. Kifejtette: "Együttes erővel elindíthatunk egy átfogó, sok szereplőt bevonó és több szinten működő kezdeményezést, amely célja a kultúrnövények biológiai sokféleségének fokozása a termőföldtől egészen az asztalig."
María Carrascosa, az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának LiveSeeding projekt koordinátora, kiemelte: "Törekvésünk, hogy erősödjön a kultúrnövények biológiai sokféleségének integrálása az önkormányzatok működésében. Ezzel a megközelítéssel fenntartható, egészséges és biodiverz helyi élelmiszerrendszerek kialakítása válik lehetővé, valamint elősegítjük azoknak a szövetségeknek a létrejöttét, amelyek elengedhetetlenek e kezdeményezés támogatásához."
2050-re minden európai önkormányzat olyan élelmiszerpolitikával fog rendelkezni, amely támogatja az egészséges élelmiszerek fenntartható előállítását. A cél, hogy minden közösség hozzáférjen a friss és tápláló élelmiszerekhez, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat. Ez a változás nemcsak az emberek egészségét szolgálja, hanem a helyi gazdaságok megerősítésére és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására is irányul. - fotó: Pixabay
A vetőmagrendszerekre vonatkozó jogi szabályozások, politikai irányelvek és pénzügyi támogatások összessége kiemelkedő jelentőséggel bír a mezőgazdasági ágazat fejlődésében. E keretek nemcsak a vetőmagok minőségét és biztonságát garantálják, hanem hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedéséhez is. A megfelelő jogszabályok és politikai döntések révén a gazdálkodók hozzáférhetnek a legmodernebb technológiákhoz és innovációkhoz, míg a pénzügyi források biztosítják a szükséges támogatást a kutatás-fejlesztési projektekhez. A vetőmagrendszerek tehát nem csupán a termelés alapját képezik, hanem a jövő mezőgazdasági stratégiáinak szerves részét is alkotják.
A biológiai sokféleséget biztosító vetőmagrendszerek jogszabályi kereteiről, politikáiról és többszintű finanszírozási programjairól szóló ülés során Cristina Massot, Katalónia kormányának képviselője, kiemelte: "A biológiai sokféleség az élelmiszerbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a minőség alapja." Sonia Callau, a Barcelona Tartományi Tanács képviselője, kihangsúlyozta: "Intézményünk azon dolgozik, hogy a természeti örökségeket a gazdálkodási rendszerek fenntartható és integrált kezelésén keresztül őrizze meg, illetve népszerűsítse."
Helyi szinten Francesc Arolas, Granollers környezetvédelmi kérdésekért felelős alpolgármestere, a regionális magbank fontosságát, valamint a "Productes de Palou" védjegyet emelte ki: "A kultúrnövények biológiai sokfélesége élelmiszerrendszerünk kulcseleme: fenntarthatóság, örökség, konyhaművészet, kultúra, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz..."
Önkormányzati kezdeményezések Európa-szerte: helyi megoldások globális kihívásokra Európában számos önkormányzat igyekszik innovatív és fenntartható megoldásokat találni a helyi közösségek problémáira. Ezek a kezdeményezések nem csupán a lakosság életminőségének javítását célozzák, hanem hozzájárulnak a globális kihívások, például a klímaváltozás vagy a társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez is. A városok és falvak különböző programokat indítanak, mint például zöldterületek fejlesztése, közlekedési rendszerek korszerűsítése vagy a közösségi szolgáltatások bővítése, hogy a helyi lakosok számára élhetőbb környezetet teremtsenek. Az önkormányzatok együttműködnek civil szervezetekkel és vállalkozásokkal, hogy közös erőfeszítésekkel érjék el céljaikat, így a helyi közösségek aktív részeseivé válnak a változásoknak.
A találkozón olyan önkormányzati, illetve egyéb szervezeti kezdeményezések kerültek bemutatásra, amelyek fenntartható és egészséges helyi élelmiszerrendszerekkel segítik elő a kultúrnövények biológiai sokféleségének növelését. Jérémy Camus, Lyon (Franciaország) alelnöke, bemutatott egy ambiciózus "magtól a tányérig" elnevezésű élelmiszerpolitikát: Lyon létrehozott egy 6000 m²-es nagyvárosi magbankot és egy kísérleti állomást az alkalmazkodott fajták felszaporításához. A magokat ingyen bocsátják a helyi gazdálkodók rendelkezésére egy részvételi nemesítési program keretében, és a magokból előállított élelmet a helyi iskolák menzáin használják fel a következő években.
Iker Santocildes, a Baszkföldön található Orduña polgármestere, megosztotta a települése 2030-ig szóló élelmiszerstratégiáját, amely az agroökológiai szemléleten és a honos fajták újbóli termesztésén alapul. Így fogalmazott: "A kultúrnövények biológiai sokféleségének élelmiszerrendszerbe történő integrálása egy eszköz a vidéki és városi területek újraegyesítéséhez". Bemutatott olyan kezdeményezéseket, mint például a helyi alma- és körtefajtákat tartalmazó zászlóshajó-gyümölcsöskertet, a termelői piacok támogatását vagy a hagyományos kultúrnövények közétkeztetésbe történő visszavezetését.
Carmelo Troccoli, a Termelői Piacok Világszövetségének vezetője, hangsúlyozta a termelői piacok fontos szerepét a biológiai sokféleség fenntartható kezelésében. Rámutatott, hogy a mezőgazdasági sokféleség körülbelül 75%-át elveszítettük az élelmiszerrendszerek iparosodása és globalizációja következtében. Kiemelte: "A biológiai sokféleséget nem csupán megőrizni szükséges, hanem aktívan termelnünk, értékesítenünk és megbecsülnünk is." A "fajtamentő" gazdálkodók elkötelezettsége, valamint a közvetlen értékesítést lehetővé tevő hálózatok hozzájárultak ahhoz, hogy számos különleges termék megmeneküljön a kihalástól. Beszédét így zárta: "Minden egyes vásárlás a helyi piacon egy szavazat a fenntarthatóságért és a kultúrnövények biológiai sokféleségének megőrzéséért."
A kultúrnövények biológiai sokféleségének beépítése az élelmiszerrendszerbe lehetőséget teremt arra, hogy a vidéki és városi közösségek újra kapcsolatba lépjenek egymással. Ez a megközelítés nemcsak gazdasági előnyöket kínál, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is. Kép forrása: Pixabay.
Természetesen, íme egy egyedibb megfogalmazás a "Élelmiszer- és klímavészhelyzet" témájában: **Élelmiszerellátási és éghajlati válság** A globális élelmiszerellátás és az éghajlatváltozás sürgető kihívásai egyre inkább összekapcsolódnak, így a világ számos részén válsághelyzetet idéznek elő. A megemelkedett hőmérséklet, a szélsőséges időjárási jelenségek és a természeti erőforrások kimerülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az élelmiszertermelés fenntarthatósága veszélybe kerüljön. Az aszályok, áradások és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nemcsak a mezőgazdasági termelők megélhetését, hanem a globális élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetik. Urgent lépésekre van szükség, hogy a jövő generációi számára biztosítani tudjuk az elegendő és tápanyagban gazdag élelmiszert, miközben a klímaváltozás hatásait is mérsékelni kell. Az innovatív megoldások és a közösségi összefogás kulcsszerepet játszanak ebben a harcban, hogy fenntartható és ellenálló rendszereket építhessünk ki.
A klíma- és biodiverzitás-vészhelyzet témájában tartott ülésen különösen hangsúlyos szerepet kaptak a helyi önkormányzatok és a civil társadalom véleményei. Saverio Mecca, Scandicci (Olaszország) ökológiai átmenetért felelős tanácsosa bemutatta városa innovatív politikáit, amelyek célja az agrobiodiverzitás integrálása a várostervezésbe. Scandicci az "Egy egészség" elvet követi, amely az emberi jólétet az ökoszisztéma egészségével összekapcsolja. Ennek keretében átfogó tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a városi biokertek létrehozását és a kultúrnövények biológiai sokféleségét. Mindez a területhasználat tervezésében is megjelenik, összhangban egy széleskörű önkormányzati élelmiszerpolitikai jövőképpel.
Maria Young, a Corki Élelmiszerpolitikai Tanács képviselője, határozottan felszólalt az élelmiszerrendszer átalakításáért Írországban, figyelembe véve a klímaválság sürgető kihívásait. Kritikáját fejezte ki a jelenlegi ipari megközelítéssel szemben, amely az országot csupán egy 7 millió szarvasmarhát termelő üzemként kezeli, mindezt az intenzifikáció jegyében, figyelmen kívül hagyva az emberi, kulturális és természeti értékeket. Ezzel ellentétben Maria hangsúlyozta a Corkban zajló közösségi kezdeményezések fontosságát, mint például a városi kertek és a helyi magbankok, amelyeket példaként állított a fenntarthatóságra. Rámutatott, hogy az élelmiszer nem csupán táplálék, hanem a város megújulásának egyik alapvető eleme lehet, amely számos társadalmi, gazdasági és környezeti előnyhöz vezethet.
A Granollers Nyilatkozat egy jelentős dokumentum, amely a társadalmi és politikai változásokra reagálva született. Ennek a nyilatkozatnak a célja, hogy világos és egyértelmű állásfoglalást fogalmazzon meg a közösségi összetartozás, a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság mellett. A nyilatkozat hangsúlyozza a kollektív felelősséget, és arra ösztönöz, hogy közösen dolgozzunk egy jobb jövőért, ahol mindenki hangja számít. A Granollers Nyilatkozat nem csupán egy papírdarab, hanem egy felhívás cselekvésre, amely inspirálja az embereket, hogy aktívan részt vegyenek a társadalmi párbeszédben és a közösségi életben.
Az esemény a Granollers Nyilatkozat elfogadásával zárult, amely a szervezők, előadók és résztvevők közös erőfeszítéseinek gyümölcse. Ez a dokumentum egy bátor és inspiráló jövőképet vázol fel, amely szerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan helyi politikát fog kialakítani, amely támogatja az egészséges élelmiszerek fenntartható termelését a települések régiójában. Fontos szempont, hogy mindez figyelembe vegye a bolygó eltartóképességét, miközben a közösség számára tisztességes megélhetést biztosít. Az agroökológia és a biogazdálkodás alapvető keretrendszerként jelenik meg, hangsúlyozva a helyi közösség felelősségét a közjó érdekében, és a kultúrnövények biológiai sokféleségét helyezi a fenntartható élelmiszerrendszerek középpontjába.
A nyilatkozat - a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktummal összhangban - hat fő területet jelöl meg a helyi akciók célpontjaként (kormányzás, étrend, társadalmi igazságosság, termelés, elosztás és élelmiszerhulladék). A konkrét intézkedések az alábbiak:
A biogazdaságok és a biológiai sokféleséget elősegítő gazdálkodási módszerek termékeinek preferálása az élelmiszerek közbeszerzési folyamataiban; a közösségi magtermesztés ösztönzése városi kertekben, amelyek befogadóak és tartósak; a kis- és középvállalkozások támogatása az ökológiai vetőmagtermesztés és nemesítés területén; a rövid ellátási láncok, mint például a helyi piacok és kisboltok, megerősítése a bioélelmiszerek és a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodásból származó termékek esetében; közösségi magbankok alapítása; valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos közösségi tudatformálás elősegítése.
Ezen kívül az állami és európai hatóságok számára is ajánlásokat fogalmaz meg, például a kultúrnövények biológiai sokszínűségének növelését célzó kezdeményezések integrálására a nemzeti élelmiszer- és klímapolitikákba, valamint az ökológiai átmenethez kapcsolódó stratégiákba. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a "fenntartható élelmiszerbeszerzés" kerüljön a Közbeszerzési Direktíva középpontjába a közelgő felülvizsgálat során. E cél érdekében javasolja, hogy határozzák meg a bioélelmiszerek minimális arányát, és biztosítsanak pluszpontokat az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása esetén, például a kultúrnövények biológiai sokféleségének kihasználásával.
A nyilatkozatot bemutató ülés keretében Francesco Cagnola, a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktum titkárságának munkatársa hangsúlyozta: "Ha a kultúrnövények biológiai sokféleségéről esik szó, sokan a városi élelmiszertermelést csupán egyfajta úri passzióként kezelik, pedig ezt komolyan kell venni. Az európai városlakóknak aktívan részt kell venniük ebben a folyamatban."
Fehér Judit, a „Szabadítsuk fel a sokféleséget!” európai koordinációjának munkatársa, kiemelte a civil szervezetekkel való közös politikai párbeszéd fontosságát, hogy maximális pozitív hatásokat érhessünk el. „Számos európai önkormányzat már régóta szoros együttműködésben dolgozik a helyi vetőmaghálózatokkal, amelyek a területükön aktívan tevékenykednek. A szimpóziumon több inspiráló példát is bemutattunk ezekre a sikeres együttműködésekre.”
A Granollers Városi Tanácsa által szervezett szimpózium a város és az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózata, valamint az Európai LiveSeeding projekt közötti együttműködés eredményeként jött létre. A rendezvény támogatását egy nemzetközi bizottság biztosította, amely európai települések képviselőiből állt, emellett olyan neves szervezetek is hozzájárultak, mint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktum. A szervezők szívből köszönik minden résztvevő hozzájárulását, amelynek köszönhetően Granollers a vetőmagok és a kultúrnövények biológiai sokfélesége körüli diskurzusok európai középpontjává válhatott. Ezzel megalapozták a jövőbeli városok közötti együttműködések és közös projektek sikeres megvalósítását.
Az alábbi szöveget az ÖMKi forrása alapján egyedivé alakítom: Az ÖMKi, vagyis az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, kiemelkedő szerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításában. Célja, hogy a mezőgazdasági termelők számára tudományos alapú támogatást nyújtson, valamint elősegítse az ökológiai gazdálkodás fejlődését Magyarországon és azon túl. Az intézet tevékenységei közé tartozik a kutatás, a képzés és a tudásmegosztás, amely hozzájárul a környezettudatos mezőgazdasági megoldások elterjedéséhez.
Indexkép: pixabay.com Képzelj el egy színes, élettel teli világot, ahol a kreativitás határtalan. A pixabay.com gyűjteményében felfedezheted a legszebb képeket, amelyek inspirálhatnak és színesíthetik projektjeidet. Itt mindenki megtalálhatja a számára tökéletes vizuális anyagot, legyen szó blogbejegyzésről, prezentációról vagy akár közösségi média posztról. Merülj el a képek varázslatos világában, és engedd, hogy a művészet szárnyakat adjon fantáziádnak!
