Irán befolyása fokozatosan formálja a piacokat, és a helyzet egyre aggasztóbbá válik.

A piacok jelenleg nem a legrosszabb forgatókönyvet tükrözik, de a helyzet egyre aggasztóbbá válik, különösen a hétfő délutáni események fényében, amelyek a hétvégi iráni fejlemények következményeként bontakoznak ki.

A forint gyengül, igaz dráma még nincs, a reggeli 402,7-es euró-forint árfolyam 404,1-ig emelkedett, ami csupán 0,4 százalékos gyengülés. A dollárral szemben napon belül 0,9 százalékkal értékelődött le a magyar deviza.

A magyar tőzsdén viszont jelentősebb esés bontakozott ki, a lejtmenetet az OTP-részvények vezetik, a mínusz közel 3 százalék.

A többi blue chip is megbotlott, a Richter-papírok árfolyama 1 százalékkal csökkent, a Mol és a Telekom megúszta ennél kevesebbel. Az OTP hétfőn bejelentette, hogy 900 millió jüan értékben zöld kötvényeket bocsát ki, 3 éves futamidővel. Azt, hogy milyen hozam mellett zajlik a forrásbevonás, később közli az OTP.

A hétvégi események fényében talán váratlan, de az olajárak csökkenő trendbe kezdtek, a WTI és Brent típusú olajok már a pénteki záróárak alatt teljesítettek, 0,3-0,3 százalékos visszaeséssel. Arról, hogy miért nem tapasztaltunk az olajárfolyamok jelentős emelkedését, ahogy sokan előrejelmezték, itt olvashatsz.

Az amerikai valuta háromhetes csúcsra emelkedett, a dollárindex június elején még a jelenlegi 99,3 pont körüli értékeknél tartózkodott.

A tengerentúli tőzsdék emelkedéssel indították a napot, bár a hangulat nem éppen kirobbanó optimizmusról árulkodik. Az S&P 500 index nyitáskor 0,6 százalékkal emelkedett. A hétfői kereskedésben a nap sztárja a Tesla, amelynek részvényei 4,2 százalékkal növekedtek. A vállalat vasárnap elindította új robottaxi szolgáltatását, egyelőre egy 10 járműből álló flottával. Az utazásokért mindössze 4,2 dollárt kérnek el, ami vonzó ajánlatnak tűnik. Ez a robottaxi szolgáltatás az a különleges előny, amely miatt a piac nagyobbra értékeli a Teslát a versenytárs elektromos autógyártókkal szemben.

A gazdasági piacok szempontjából kulcsfontosságú, hogy Irán miként viszonyul a Hormuzi-szoros esetleges lezárásához. Az Erste elemzése szerint egy ilyen lépés nemcsak Iránra nézve lenne hátrányos, hanem komoly ellenállást is kiválthatna az öböl menti országok részéről. Az 1980-as évek óta Irán többször is fenyegetőzött a szoros lezárásával, ám eddig sosem valósította meg ezt a lépést. A legutóbbi fejlemények szerint az iráni parlament ugyan jóváhagyta a szoros lezárására vonatkozó javaslatot, de ez csupán ajánlás, nem kötelező érvényű döntés; a végső szó a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei kezében van. Ráadásul kétséges, hogy Irán egyáltalán katonailag képes lenne a szoros lezárására, különösen az amerikai katonai jelenlét tükrében – áll a hétfői Erste értékelésében.

Ha Irán valóban lezárná a Hormuzi-szorost, a piacok számára a stagflációs forgatókönyv válhatna a legnagyobb fenyegetéssé. Ez a helyzet a megugró olajárak következtében alacsonyabb gazdasági növekedést és magasabb inflációt eredményezne. Ezt Ulrich Urbahn, a Berenberg multi-asset stratégia és kutatás vezetője nyilatkozta, akit a Bloomberg idézett.