HRBLOG.hu - Munkajog blog - A teljesítménybér legfőbb jellemzői és tudnivalói A teljesítménybér egyre népszerűbb javadalmazási forma, amely a munkavállalók teljesítményére épít. De mit érdemes tudni erről a rendszerről? Íme a legfontosabb információk, am
A munkáltatók gyakran preferálják a teljesítménybért olyan pozíciókban, ahol a munkavállaló teljesítménye könnyen nyomon követhető. A teljesítménybér nem csupán a jövedelem egy formája, hanem egy motiváló eszköz is, amely elősegíti a munkavállalók eredményesebb teljesítményét. De mit érdemes tudni a teljesítménybérről? Elsődlegesen fontos, hogy a teljesítménybér rendszerint a munkavállaló által elért konkrét eredményekhez kötődik, így az egyes feladatok vagy célok elérésének mértékétől függ. Ez lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a legjobban teljesítő munkavállalókat jutalmazzák, ami pozitívan befolyásolhatja a munkakörnyezetet és a csapatmorált. Ezen kívül a teljesítménybér bevezetésekor figyelembe kell venni a motivációs tényezőket is. Azok a munkavállalók, akik világosan látják, hogy a munkájuk milyen közvetlen hatással van a jövedelmükre, általában elkötelezettebbek és aktívabbak lesznek a céljaik elérésében. Fontos, hogy a teljesítménybér rendszere átlátható és fair legyen, különben könnyen csalódottsághoz vezethet. A munkavállalók számára világosan kommunikálni kell, hogy milyen teljesítménymérőkkel dolgoznak, és milyen elvárásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy a teljesítménybérben részesüljenek. Összességében a teljesítménybér egy hatékony eszköz lehet a motiváció növelésére, de csak akkor, ha megfelelően van kialakítva és alkalmazva.
A munkabér meghatározása a legtöbb esetben időbér alapú, amely a munkaviszony keretein belül érvényesül. Az időbér azt jelenti, hogy a munkavégzés időtartama alapján kalkulálják a juttatást, legyen szó órabérről, napi bérfizetésről vagy havi díjazásról.
A munkabér megállapítása során a munkáltató nem csupán az időbér lehetőségét vehetik figyelembe, hanem a teljesítménybér rendszerét is alkalmazhatja. A teljesítménybér olyan jövedelemforma, amely a munkavállalót egyedi, előre meghatározott teljesítménycélok alapján illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a bér nem a munkavégzés időtartama szerint, hanem a kitűzött és elért teljesítmények alapján kerül kalkulálásra.
Természetesen lehetséges, hogy a munkabér kétféle formáját ötvözzék, tehát az időbér és a teljesítménybér kombinálásával határozzák meg a jövedelmet. Például, ha a munkáltató a havi alapbér mellett konkrét, időben meghatározott feladatokat és célokat állít fel, amelyek eléréséért prémiumot kínál a munkavállalóknak. Ez a prémium a teljesítménybér egyik elterjedt típusa, amely ösztönzi a dolgozókat a jobb teljesítményre.
Teljesítménybér rendszerének bevezetésekor elengedhetetlen, hogy a teljesítménykövetelmények precízen legyenek meghatározva. Ezen követelmények kialakítása a munkáltató feladata, akinek azt írásban kell előzetesen közölnie a munkavállalókkal.
A teljesítménykövetelmények kialakítása nem csupán a munkáltató és a munkavállaló közötti megbeszélés eredménye, hanem a munkáltató egyoldalú jogkörébe tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató irreális elvárásokat támaszthat, vagy olyan mérhetetlen és ellenőrizhetetlen tényezőkhöz kötheti a teljesítménybért, amelyek nem valósak. A munkáltató felelőssége, hogy a teljesítménykövetelmények meghatározásakor figyelembe vegye, hogy azok a normál munkaidő keretein belül 100%-osan teljesíthetők legyenek. A követelmények megállapítása során a munkáltató köteles egy objektív mérési és számítási alapú eljárást alkalmazni. Ezért a teljesítménykövetelményeknek tényeken kell alapulniuk, és ellenőrizhetőeknek kell lenniük, mivel a követelmények teljesítése nem függhet a munkáltató szubjektív értékelésétől vagy véleményétől.
A követelmény meghatározása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a működési körébe tartozó feltételekre. Különösen az adott munkakörben vagy munkahelyen való munkavégzésre, a munkaszervezés sajátosságaira és az alkalmazott technológiára.
Amennyiben a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik, a teljesítménybér-tényezőt úgy kell meghatározni, hogy a 100%-os teljesítmény és a teljes munkaidő ledolgozása mellett a munkabér legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjét elérje. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén ezt a követelményt arányosan kell figyelembe venni.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kap, mivel ez kevésbé teszi kiszámíthatóvá a munkavállaló számára a bérezését. Ezért kizárólag teljesítménybér alkalmazása esetén a törvény további garanciális szabályokat tartalmaz.
Kizárólag teljesítménybérrel való foglalkoztatásra csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben erről megállapodtak. Ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha a munkabér időbér és teljesítménybér összekapcsolásával kerül megállapításra, de az időbér nem éri el az alapbér összegét.
Ha a munkavállaló kizárólag teljesítménybér keretein belül dolgozik, akkor kötelező számára egy minimum garantált bér megállapítása. Ennek a garantált bérnek legalább az alapbér felét kell, hogy képviselje. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló a garantált bérre jogosult marad, még abban az esetben is, ha a teljesítménye nem éri el azt a szintet, amely a bér kifizetéséhez szükséges.
Ez a rövid összefoglaló csupán tájékoztató jellegű, és nem tekinthető jogi tanácsadásnak. Célja, hogy felhívja a figyelmet bizonyos fontos szempontokra, de nem terjed ki a téma teljes mélységére.
