Hónapról-hónapra 3. rész: Orbán Viktor és a sajtóperes stratégiák Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, az utóbbi időszakban egyre inkább a sajtóperes taktikák mesterévé vált. A médiában megjelenő kritikákra adott válaszaiban gyakran él a jogi eszk

Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, és mi is ennek szellemében indítjuk el 12 részes sorozatunkat, amelyben hónapról hónapra feltérképezzük az év legfontosabb, legérdekesebb, legizgalmasabb vagy éppen legkomolyabb eseményeit. Most márciusra fókuszálunk, amelyben Orbán Viktor került a középpontba. Különösen figyelemreméltó volt az a sajtóper-sorozat, amely világosan megmutatta, hogyan reagál a miniszterelnök, amikor a magyar sajtóban nem a számára kedvező vélemények jelennek meg az ő - állítólagos (?) - maffiamódszereivel kapcsolatban. Az év során több magyar médium is bíróságra vitte az ügyet Orbán Viktorral, aki sorra veszítette el a pereit. Azonban végül egy váratlan húzással élt: az ügyeket a sokak által vitatott pártatlanságú Kúria elé terjesztette. És láss csodát! A testület a korábbi első- és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte...

Március 17-én kezdődött el az "Orbán sajtóhelyreigazítási perei" címkével ellátott történet, amely egész évben rengeteg munkát biztosított számos magyar médiaportál, újság, rádió és televíziós csatorna jogászainak. A jogi eljárások valószínűleg jövőre is folytatódnak, így a jogi szakembereknek bőven akad dolguk a persorozattal. A Hírklikk, a Pécsi Stop, az Economx (amely elsőként hívta fel a figyelmet az érintett osztrák írásra), az Index, a 444, a 24.hu, a Klubrádió és az RTL mindannyian érintettek lettek abban, hogy a sajtó – a rábízott feladatokat teljesítve – bemutatta egy olyan osztrák interjút, amely a közvélemény figyelmének középpontjába került.

Ezt nem csupán mi állítjuk, hanem az a bíró is, aki másodfokon a Hírklikk javára döntött Orbán Viktor felperes ellen. A bíróság hangsúlyozta, hogy a cikkben szereplő információk közérdeklődésre tartanak számot, és fontosak a magyar kiskereskedelmi hálózat működése szempontjából. Kiemelte továbbá, hogy Orbán Viktor, mint prominens politikai szereplő, fokozott tűrési kötelezettséggel bír, és rendelkezik a lehetőséggel arra, hogy kifejezze véleményét a közvélemény felé, függetlenül attól, hogy a sajtó, jelen esetben az alperes, előzetesen megkeresi-e őt a megjelenés előtt.

Az Orbán Viktor által a fent felsorolt médiumok ellen indított sajtóhelyreigazítási perek eltérő stádiumban vannak. Van olyan, amelynek a másodokú ítélete is megszületett már (például a Hírklikk esetében), de akad olyan is, amely Orbán keresetét elutasító jogerős ítélet után, a felperes kérésére felülvizsgálatra a Kúria elé került, majd Orbán ott már győzött. A kárvallott a Pécsi Stop. Amúgy plusz érdekessége ennek a történetnek, hogy bebizonyosodott: az igazságszolgáltatás malmai nem mindig őrülnek lassan: pláne nem, ha Orbán ügyvédei nyújtják be a felülvizsgálati kérelmet a Kúriára. Az történt ugyanis, hogy a testület először tárgyaláson kívül akarta elbírálni az ügyet, de az ügyvéd tárgyalást kért, s az erre irányuló kérelmet szeptember 30.-án nyújtotta be, majd nyolc nappal később már meg is kapta az idézést az október 16.-ára kitűzött tárgyalásra.

Decemberben meglepő fejleményként a Fővárosi Törvényszék kérelmezte az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását az Orbán Viktor és a 24.hu közötti, már tavasszal elkezdődött sajtó-helyreigazítási per ügyében. Litresits András, aki a Hírklikket és a Pécsi Stopot képviseli ezekben a jogi eljárásokban, úgy véli, hogy jelenleg nem következik semmi konkrét a döntésből, hiszen a folyamatban lévő, Orbán által több médiumnál, többek között a Hírklikk ellen indított sajtó-helyreigazítási perek esetében is tanácsfüggő, hogy figyelembe veszik-e a bíróság döntését vagy sem. Bár még nincs mit figyelembe venni, a hasonló ügyek miatt indokolt lenne, ha a bíróság megvárná a döntést, amely akár 14 hónapig is eltarthat. Ez a helyzet a Hírklikket is érinti, mivel portálunk is alperesi szerepet játszik ebben az ügyben.

A Hírklikk március 17-i cikkében, melynek címe: "Orbán megpróbálta beprotezsálni befektetőként egy rokonát a Sparba", egy érdekes témát jár körbe. A cikk alapjául szolgáló interjút az osztrák Lebensmittel Zeitung élelmiszeripari szaklap közölte. Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója osztotta meg azokat az információkat, amelyek szerint a magyar kormány nyomására próbálják megszerezni a SPAR érdekeltségeit Magyarországon. Reisch megjegyezte, hogy Orbán Viktor különadókkal és árbefagyasztással "zaklatja" a nagy élelmiszerláncokat, amire a csoport reakciója az volt, hogy feljelentést tett az Európai Bizottságnál, valamint átszervezéseket indított el.

A Hírklikk jogi képviselője, Litresits András, portálunknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy "ez az ügy lényegében a sajtószabadság kérdését érinti". Ezt követően, egy bírói véleménnyel összhangban, hangsúlyozta, hogy a sajtót nem köti a valóság bizonyítása, amennyiben a közszereplő nyilatkozatát teljes egészében és hűen tálalja a közönségnek. A felperes közéleti szereplő, és a vitatott cikk egy jelentős társadalmi érdeklődésre számot tartó közügy intenzív vitájában készült. A véleménynyilvánítás szabadsága pedig nemcsak a politikai diskurzusokra korlátozódik, hanem a társadalmi kérdések széles spektrumának megvitatására is vonatkozik.

A közép-kelet-európai oknyomozó újságírók által szerkesztett VSquare portál újabb érdekes részleteket tárt fel, amelyek a magyar kormány által támogatott pályázat körüli eseményeket ölelik fel. A portál, amely a megbízható forrásairól és egyedi információiról ismert, azt állítja, hogy az orosz oligarcha család, a Rahimkulovok, akik már több mint egy éve élnek Magyarországon, szintén próbálkoztak a Spar megvásárlásával, de végül ők sem jártak sikerrel. Az osztrák forrás, aki információkkal rendelkezett a vételi kísérletről, megerősítette, hogy a Rahimkulovok elutasítást kaptak. Megdet Rahimkulov, a Kremlhez közel álló oligarcha, aki korábban a Gazprom magyarországi képviselője volt, a család egyik prominens tagja. Érdekesség, hogy a Rahimkulov család az elmúlt évek során szoros kapcsolatokat alakított ki Orbán Viktor környezetével, például ingatlanügyletet bonyolítottak le Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével, aki két osztrák szállodát adott el nekik. Meglepő módon a cikkben említett Tiborcz István egy névtelen Orbán-rokon, akit Hans Reisch, a Spar vezetője a felvásárlási kísérlet kapcsán említett, és aki a jó kapcsolatokkal rendelkező magyar üzleti források szerint ismeretes. A cikk szerzője jelezte, hogy Orbán szóvivője, a Rahimkulov család, valamint az osztrák Spar képviselői nem reagáltak a megkeresésére.

A Spar Magyarországon körülbelül kétmilliárd eurós befektetéssel bővítette tevékenységét, amelynek eredményeként hazánk ötödik legnagyobb munkáltatójává vált. A vállalat két logisztikai központot, két húsüzemet és egy vegyesüzemet működtet, emellett 368 közvetlen üzletet üzemeltet, míg 273 telephelyet franchise rendszerben irányítanak.

A jogi csatározások tehát továbbra is zajlanak, és a Hírklikk jogi képviselője nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Orbán Viktor portálunkat – valamint azokat a médiumokat is, amelyek jogerősen győztek ellene – a Kúria elé citálja, hasonlóan ahogyan azt a Pécsi Stoppal tette. Mindazonáltal Litresits András arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kúria Pécsi Stop ügyében elszenvedett csorba orvoslására még van lehetőség, hiszen az Alkotmánybíróság első lépésként máris a rendelkezésre áll.

A sorozat eddig megjelent cikkei:

Hónapról-hónapra 1. rész: A 23 éves visegrádi együttműködés jövője most kétségek árnyékában áll.

Hónapról-hónapra 2. rész: Tíz nap, amely felforgatta a NER-t Ebben a második részben olyan eseményeket és fordulatokat emelünk ki, amelyek nemcsak a politikai tájat formálták, hanem a közvélemény hangulatát is alapjaiban rengették meg. Az alábbi tíz nap különleges jelentőséggel bír, hiszen mindegyikük új irányvonalakat és változásokat hozott a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Fedezzük fel, mely események váltották ki a legnagyobb hullámokat, és hogyan alakították a jövőt.