A kormány jelentős vasútfejlesztési programot indít, amelyet hitel- és uniós források révén valósítanak meg.

Lázár János angsúlyozta: nagyrészt a polgármester és csapatának az érdeme, hogy a városban "a semmiből létrehozták Európa egyik legfontosabb és Magyarország legnagyobb autóipari centrumát", megszületett Kecskeméten a legnagyobb európai Mercedes-gyár és Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása.

A miniszter bejelentette, hogy a közelgő szegedi autóipari központ létrehozása és a debreceni autóipari gyártás támogatása érdekében megkezdik a Szeged-Kiskunfélegyháza, valamint a Kiskunfélegyháza-Cegléd vasútvonalak újjáépítését.

Hangsúlyozta, hogy a vasútfejlesztés egyik fő mozgatórugója a munkaerő mobilitásának fokozott igénye. Ennek célja, hogy a dolgozók zökkenőmentesen elérhessék munkahelyeiket. Emellett kiemelte az árumobilitás jelentőségét is, hiszen a termékek gördülékenyebb eljutása elengedhetetlen a nyugat-európai piacokhoz való hozzáféréshez.

Első lépésként a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasúti szakasz két nyomvonalra bővítése és korszerűsítése kezdődik, amelynek költsége körülbelül 175 milliárd forintot tesz ki. Ezt követően, 3,5 milliárd forintból tervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalú átalakítását - tájékoztatott a projekt felelőse.

Kiemelte, hogy mindkét projekt jelentős hatással lesz Kecskemétre, ahogyan a lajosmizsei vasútvonal újjáépítése is, ami szintén két szakaszban valósul meg, a Budapest felé vezető irányban. Először a Kecskemét és Dabas közötti szakasz munkálatai kezdődnek el, mintegy 190 milliárd forintos költségvetéssel, ezt követi a Dabas és Budapest közötti szakasz, amelynek megvalósítására 177 milliárd forintot szánnak.

A vonalhálózat fejlesztésére, elektromos árammal való ellátására és modernizálására az Európai Unió által biztosított források mellett a magyar kormány hitelfelvételt is tervez.

- tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kecskeméti vasútállomás újjáépítése már régóta napirenden van. Emlékeztetett arra, hogy Kecskemét rendelkezik egy átfogó tervvel egy intermodális közlekedési csomópont létrehozására. Ennek érdekében a térség vasútfejlesztései mellett a Magyar Államvasutak saját hatáskörben jövőre megkezdi a kecskeméti pályaudvar fejlesztését. A projekt részeként a parkolási lehetőségek korszerűsítése és az autóbusz-közlekedés újraszervezése is szerepel a terveik között.

Lázár János a térség útfejlesztési projektjeiről beszélve hangsúlyozta, hogy hamarosan befejeződik az M44-es gyorsforgalmi út építése. Az utolsó, 30 kilométeres szakasz várhatóan jövő tavasszal kerül átadásra, ami jelentős előrelépést jelent a közlekedési infrastruktúra szempontjából.

A kormány az elmúlt 10 év során 560 milliárd forintot fordított arra, hogy Kecskemétet összekapcsolja Békéscsabával az M5-ös autópálya révén.

- mondta.

Beszámolt arról is, hogy folyamatban van a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti, körülbelül 2,5 kilométeres szakaszának négysávosításának előkészítése. Ezen kívül a 44-es főút és az 5-ös főút csomópontjától a 445-ös út csatlakozásáig terjedő szakasz is négysávosításra kerül sor. A tervek között szerepel az 52-es és 54-es számú főutak mintegy 3,5 kilométeres összekötése is. A projekt tervezési költségeihez körülbelül 500 millió forintot különítenek el.

Beszédében kiemelte, hogy "a Mercedes-gyár sikerének kulcsa a magasan képzett munkaerő", ezért 12 milliárd forintos beruházással szeretnék befejezni a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztéseit. Már három épület készen áll, és a következő három épület megvalósítása érdekében "a kormány elé fogok lépni, hogy Kecskeméten ne maradhasson félbe a beruházás" - mondta.

Lázár János bejelentette, hogy a Halasi úti felüljáró felújításának munkálatai 2025 végére befejeződnek, a projekt költségvetése körülbelül 3,5 milliárd forint. A felújítást a Magyar Közút saját hatáskörében fogja lebonyolítani.